Konya, a kerengő dervisek és a dervis tánc fővárosa

Törökország Anatólia területének máig fontos települése a közel egymillió lakosú Konya. A 13. században itt hozták létre a mevlevi dervisrendet. A kerengő dervisek legfontosabb meditációs technikája a zenére és a táncra épült, ez volt a dervistánc. A medlevi dervisek a csukott szemmel végzett forgó mozgás során teljesen átszellemültek, extázisba estek. A Mevlana Múzeum egyike Törökország legkeresettebb kulturális helyszíneinek.

Konya

Konya látnivalói

A közel egymilló lakósú Konya (görögül Ἰκόνιον (Ikónion), latinul Iconium arabul: قونية – Qūnya – Kúnja) más nevein Koniah, Konieh, Konia vagy Qunia Törökország anatóliai régiójában, Kappadókiában található.

Mevlana Múzeum

Konya legfőbb látnivalója a kerengő dervisrend megalapítójának emlékére kialakított Mevlana Múzeum és kolostor Mevlana, azaz Dzsalál ad-Dín Rúmí emlékeivel. A legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus és költő emlékének szentelt múzeum. Felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéket, műkincseket, kultúrtörténeti relikviákat őriz falai között. Maga az épületegyüttes is különleges építészeti alkotás. Egyike Törökország legkeresettebb kulturális helyszínének.

Konya további látnivalói

  • Alaaddín-domb és egy ősi erőd maradványai,
  • Alaaddín-dzsámi (12-13. sz.),
  • Karatay-medresze (1251), ma csempemúzeum,
  • Ince Minareli-medresze (1258-1279),
  • Szelimije-dzsámi,
  • Régészeti Múzeum,
  • Atatürk-ház és múzeum.
  • Koyonoğlu (magán) múzeum,
  • Sportcsarnok,
  • Polgári repülőtér (a NATO-bázis zárt intézmény),
  • Műemlék temető a Mevlana-múzeummal szemben.

Mevlana és a kerengő dervisek

A dervisek muzulmán szerzetesek, akik szegénységben, aszkétaéletet élve szolgálják Allahot és imádkozással, meditációval, tánccal kerülnek közelebb hozzá. A magyarok körében legismertebb dervis Gül baba, a rózsák atyja volt, akinek türbéje (temetkezési helye) Budapesten található és egyben ez a legészakibb török zarándokhely.

Mevlana, azaz születési nevén Dzsalál ad-Dín Rúmí, a legnagyobb perzsa misztikus filozófus és költő volt. A Mevlana múzeum kertje is csodálatos, az épületben felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéket, műkincseket, kultúrtörténeti relikviákat őriznek.

Konya

Konya

Mevlana nagy ismerője volt az  iszlám jognak, hagyományoknak. Tanulmányozta a perzsa, indiai és arab irodalmat, görögül olvasta a filozófusok tanait. Tanított és prédikált a dzsámikban. Halála után Szultan Veled, Mevlana elsőszülött fia folytatta tovább a megkezdett munkát és Mevlana síremléke körül megalapította mevlevi dervisrend központját és létrehozta a dervisrend szigorú szabályzatát.

Konya

Dervis

A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (taríka) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet éltek. A szó a perzsa Darwīsh (درویش) szóból ered, melynek jelentése „ajtóban álló”, „vallásos koldus”.

A dervisek misztikus kapcsolatban állnak Allahhal, imádkozással, meditációval, tánccal kerülnek közelebb hozzá. A főbb dervisrendek közé tartozik a törökországi bektasi (ide tartozott Gül Baba is) és a mevlevi, az észak-afrikai senussi, a közel-keleti Rifa’i és az iráni quadiri.

A Török Köztársaság megalapítása után Atatürk minden dervisrendet bezáratott, ám az egyébként is jórészt titokban működő mevlevik továbbra is működtek.és működnek ma is.

Konya

Dervis tánc

A dervisrend terjeszkedésbe kezdett, Törökország számos városában alapítottak hasonló iskolákat, központokat. A rend legfontosabb meditációs technikája a zenére és a táncra épült, ez volt a dervistánc. Úgy vélték, hogy a világ minden egysége forog, kering. A csukott szemmel végzett forgó mozgás során teljesen átszellemültek, extázisba estek. A legelterjedtebb hangszereik a nádfuvola, a keretdob és a hosszúnyakú lant voltak.

Ma népszerű turistalátványosságnak számít egy-egy kerengő dervis tánc előadás.

Konya

“A konyhának az élelmezés biztosításán túl volt egy igen sajátos rendeltetése is: ez volt a felvételre jelentkező dervis-jelöltek „próbatételének” a színhelye is. A kezdő derviseknek a „cilehane” (az öngyötrés cellája) falai között kellett eltölteni 1001 napot, és közben a konyha számára 18 különféle szolgálatot kellett teljesíteni. (Ennek letöltése, elvégzése után az új dervist szertartás keretében felavatták, és beköltözhetett a rendes derviscellák egyikébe.) A konyhát korhű edényekkel rendezték be. Látható még a főszakács egyenruhája is.” – olvasható a wikipédiában.

Konya

Törökország megalakulásával a többi dervisrenddel együtt a mevlevi dervisrendet is megszüntették.

Kerengő dervis tánc – videó

Nagyon köszönöm a fotókat Arnhoffer Klárának!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük