Konya, a kerengő dervisek fővárosa
Törökország Anatólia területének máig fontos települése a több mint 700.000 lakosú Konya. Elsősorban a kerengő derviseknek köszönheti ismertségét, akik a 13. században itt hozták létre a mevlevi dervisrendet.
A dervisek muzulmán szerzetesek, akik szegénységben, aszkétaéletet élve szolgálják Allahot és imádkozással, meditációval, tánccal kerülnek közelebb hozzá. A magyarok körében legismertebb dervis Gül baba, a rózsák atyja volt, akinek türbéje (temetkezési helye) Budapesten található és egyben ez a legészakibb török zarándokhely.
Konya legfőbb látnivalója a kerengő dervisrend megalapítójának emlékére kialakított Mevlana Múzeum. Mevlana, azaz születési nevén Dzsalál ad-Dín Rúmí, a legnagyobb perzsa misztikus filozófus és költő volt. A múzeum kertje is csodálatos, az épületben felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéket, műkincseket, kultúrtörténeti relikviákat őriznek.
Mevlana nagy ismerője volt az iszlám jognak, hagyományoknak. Tanulmányozta a perzsa, indiai és arab irodalmat, görögül olvasta a filozófusok tanait. Tanított és prédikált a dzsámikban. Halála után Szultan Veled, Mevlana elsőszülött fia folytatta tovább a megkezdett munkát és Mevlana síremléke körül megalapította mevlevi dervisrend központját és létrehozta a dervisrend szigorú szabályzatát.
A dervisrend terjeszkedésbe kezdett, Törökország számos városában alapítottak hasonló iskolákat, központokat. A rend legfontosabb meditációs technikája a zenére és a táncra épült. Úgy vélték, hogy a világ minden egysége forog, kering. A csukott szemmel végzett forgó mozgás során teljesen átszellemültek, extázisba estek. A legelterjedtebb hangszereik a nádfuvola, a keretdob és a hosszúnyakú lant voltak.
Törökország megalakulásával a többi dervisrenddel együtt a mevlevi dervisrendet is megszüntették.
Kerengő dervis tánc videó
Nagyon köszönöm a fotókat Arnhoffer Klárának!
