Kölcsey Ferenc és a Himnusz nyomában

Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén, 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely később Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. A himnusz megszületésére emlékezve január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját, melynek apropóján Kölcsey Ferenccel és a Himnusszal kapcsolatos magyar helyszínek felfedezésére hívlak.

Szatmárcseke Kölcsey síremlék

Kölcsey Ferenc élete röviden

Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.

Mindössze 6 éves volt, amikor Álmosdon gazdálkodó apja, Kölcsey Péter elhunyt. Édesanyja, Bölöni Ágnes a Debrecenbe küldte iskolába. Jobb szeme világát gyermekkorában fekete himlő következtében elveszítette. 11 éves volt, amikor anyja meghalt, és ettől kezdve a háztartást Panna néni, a család régi hű cselédje vezette, mind neki, mind három kisebb testvérének gondját viselte.

A Debreceni Református Kollégiumban latin versírásban ugyan nem jeleskedett, de buzgón olvasta Csokonai Vitéz Mihály, Virág Benedek, Kisfaludy Sándor munkáit, Kazinczy Ferenc Gessner-fordításait, a latin-, és ógörög nyelvű szerzők műveit Vergilius, Theokritosz pásztorkölteményeit, méghozzá eredetiben. Minden örömét elvonulva, könyveiben kereste és találta meg.

A latin után franciául tanult elsőször, kedvelte a 17. századi francia mestereket. Később a német nyelvvel is megismerkedett.

16 éves kora óta írogatott verseket. 1805-ben Csokonai temetésén ismerkedett meg a nyelvújító Kazinczy Ferenccel, akivel barátságot kötöttek.

Tanulmányai befejezése után, 1809-ben Pestre költözött törvénygyakorlatra, de az irodalom jobban érdekelte az ügyvédi pályánál. Álmosdra vonult, ahol kis birtokán gazdálkodott és öccseinek gondozása is lefoglalta. 1815-ben testvéreivel Csekére (ma Szatmárcseke) költözött. Itt is a gazdaságnak, tanulmányainak és az irodalomnak élt.

1823, január 22-én tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. A mű eredeti kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

1832-ben megyei főjegyzővé, majd november 6-án pedig országgyűlési követté választották. Pozsonyban 1832. december 19-én foglalta el helyét és a négy kerületi jegyzők egyikévé választották. 1835-ben véget ért követi pályája.

1836. november 12-én a Kisfaludy Társaság alapítótagja lett. Utolsó nagy műve, Wesselényi Miklós védelme, melyet Kazinczy hűtlenségi perében készített.

Egy hivatalos útja alkalmával szekéren utazva viharos zápor érte, meghűlt és egyheti betegeskedés után 1838. augusztus 23-án Szatmárcsekén elhunyt.

Himnusz megszületése

magyarságnak a 19. századig nem volt önálló nemzeti himnusza, mind a katolikusoknak, mind a reformátusoknak saját néphimnuszuk volt.

Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét. A Himnusz először Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában jelent meg, kötetben pedig 1832-ben adták ki. 30 nyelvre lefordították.

A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázatra, ahol első díjat nyert. A nyertes pályaművet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én.

Rátkay László 1903. április 23-án két paragrafusból álló törvényjavaslatot nyújtott be „az egységes magyar nemzet himnuszáról” mellékelve a Kölcsey Ferenc által írt verset és Erkel Ferenc kottáját is. Ezt az Országgyűlés elfogadta, azonban I. Ferenc József magyar király nem szentesítette, így az nem léphetett hatályba.

1916. december 30-án a magyar koronázások történetében először és egyben utoljára IV. Károly magyar király nem az osztrák, hanem a magyar Himnusz hangjaira vonult be a Mátyás-templomba.

Az 1950-es évek első felében csupán hangszeresen, szöveg nélkül hangozhatott el a himnusz. Hivatalos nemzeti himnusszá csak a magyar alkotmány 1989-es módosításával vált, melynek 75. §-a kimondta, hogy

„ A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

A Himnusz nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik.

Kölcsey Ferenc és Himnusz helyszínek Magyarországon

Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest

A Himnusz eredeti kéziratát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik szigorúan elzárva és óvva. A Magyar Kultúra Napja rendezvény keretében 2023-ban 2 napig a nagyközönség is megtekeintheti. Másolata azonban a könyvár állandó kiállításán folyamatosan látható.

A tintától megégett, de szövegében szinte teljes kéziratról sokáig azt hitték, hogy elveszett. 1944-ben Papp Viktor (1881-1954) zenekritikus volt az, aki az Uj Magyarság c. lap 1944. június 18-i számában hírül adta, hogy „Előkerült a Himnusz szövegének kézirata”.

Szatmárcseke, Szabolcs-Szatmár Vármegye

Szatmárcseke az ország észak-keleti részén a legészakibb csücsökben fekszik. Neve összeforrt a Himnusz szerzőjének nevével. Kölcsey Ferenc sokat élt Szatmárcsekén, itt írta himnuszt és itt temették el. Szatmárcseke látnivalói között első helyen kell említeni a csónakos fejfákkal teli református temetőt, ahol a költő síremléke is áll.

Kölcsey Ferenc síremlékét az igazán különleges, a csónakos fejfákkal teli református temetőben találjuk. A síremléket rokonai és tisztelői állíttatták a költő sírja felett, melyet 1856. május 18-án ünnepélyesen lepleztek le.

A Művelődési Ház épületében található a Kölcsey emlékszoba.

Kölcsey-kúria helye történelmi emlékhely. A történelmi emlékhelyek a Kormány által rendelettel meghatárzott helyszínek, amelyek a magyar nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bírtak. A több mint 50 helyszín között kastélyokat, várokat, templomokat egyaránt találunk.

Budakeszi, Pest megye

2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Magyar Nemzeti Himnusz szobrát. Az emlékmű elkészítéséhez szükségespénzt, adományokból gyűjtötték össze. A cél egy szabadtéri oltár illetve imahely létrehozása volt, amely a nemzeti himnusz “megelevenítésével” fejezi ki a nemzet egységét.

Kölcsey Ferencnek nincs kötődése Budakeszihez, Erkel Ferencnek annál inkább. A himnusz zeneszerzője itt töltötte nyarait, amiről a háza falán elhelyezett emléktábla, és a Fő téren álló mellszobor is tanúskodik.

V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg Kölcsey Ferenc Himnuszának sorait.

A márványból, mészkőből és bronzból készült műalkotás közepén egy kétméteres, bronzból készült Isten-alak látható. A “Himnusz” szó rovásírással is olvasható.

A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.

Gomba, Pest vármegye

A Pest vármegyei gyönyörű Gomba településen található Scitovszky-kúria a 18. században épült barokk stílusban, de 1810-ben klasszicista stílusban átalakították. Jelenleg a polgármesteri hivatal működik benne. Munkaidőben szabadon látogatható. Az épületben megfordult Bajza József, Czuczor Gergely, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Szemere Pál, Vörösmarty Mihály is.

Kölcsey Összehoz, Debreceni Virágkarnevál

2014-ben a Debreceni Virágkarnevál nyertes kocsija a Kölcsey Összehoz címet viselte, melyet Álmosd község nevezett be. A virágkarnevál történetében először indított ilyen kistelepülés virágkocsit. A három pegazus jelképezte a három, Kölcsey Ferenc nevéhez szorosan kapcsolódó települést: Sződemetert, ahol a költő született, Álmosdot, ahol igazán költővé vált és ahol Magyarország egyetlen, a Himnusz írójához kötődő épülete, a Kölcsey-kúria áll, és Szatmárcsekét, ahol nyugszik.

Erről annak idején egy videót is készítettem.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük