Kevés budapesti köztéri alkotás váltott ki akkora vitát, mint a Szabadság téri Német megszállás áldozatainak emlékműve. A vita nem elsősorban a művészi kiviteléről, hanem arról szól, hogy milyen történelmi üzenetet közvetít. Több mint egy évtizeddel a felállítása után új „szereplő” érkezett mellé: Kolodko Mihály apró targoncása, amely egyszerre mosolyogtat meg és késztet újragondolni az emlékmű üzenetét.
Német megszállás áldozatainak emlékműve
A budapesti Szabadság téren álló emlékmű alkotója Párkányi Raab Péter szobrászművész. Az emlékművet a magyar kormány megrendelésére készítette el.
2013. december 31-én kelt kormányhatározat rendelkezett a budapesti Szabadság térre tervezett emlékmű létrehozásáról. Igen, jól olvasod, az év utolsó napján jelent meg az erről szóló szöveg a Magyar Közlönyben.
2014. január 19-én már nyilvánosságra is kerültek az emlékmű tervei, s rá egy napra a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) már tiltakozott is az emlékmű felállítása ellen.
Március 19-e, a német megszállás évfordulója volt az első határidő, akkor kellett volna átadni a szobrot, de a viták és az országgyűlési választások miatt ez nem valósult meg.
Végül 2014. július 20-án állították fel a Szabadság téren, Magyarország német megszállásának 70. évfordulója alkalmából. A szobor avatása a heves politikai és társadalmi tiltakozások miatt végül hivatalos állami ünnepség és beszédek nélkül, csendben hirtelen történt meg az éj leple alatt.
A kompozíció központi alakja Gábriel arkangyal, aki Magyarország allegóriája, a békés, ártatlan Magyarország szimbóluma. Gábriel szobra magasodik a Hősök terén is, a Millenniumi emlékmű tetején, de jelenleg épp restaurálják.
A behunyt szemmel, széttárt karokkal álló angyal jobb kezében az országalma van, amire a náci Németországot jelképező sas készül lecsapni. A talapzaton az 1944-es évszám szerepel, utalva a német megszállásra (1944. március 19.).
A kritikusok – köztük neves történészek, civil szervezetek és a hazai zsidó közösség képviselői – szerint ez a szimbolika felmenti a mindenkori magyar államot és társadalmat a II. világháborús és a holokauszt során vállalt felelőssége alól. A szobor azt a narratívát sugallja, hogy Magyarország kizárólag passzív áldozata volt a német megszállásnak, figyelmen kívül hagyva a magyar hatóságok, a közigazgatás és a csendőrség aktív közreműködését több mint 400 000 magyar zsidó és más üldözött csoport deportálásában.
Miért vált ki ennyi ellenérzést az emlékmű?
A szobor körüli konfliktus nem elsősorban művészeti, hanem történelmi, politikai és emlékezetpolitikai természetű.
Leggyakrabban a következő kifogásokat fogalmazzák meg:
- A társadalmi és szakmai párbeszéd hiánya. Az emlékmű felállítását kormányrendelettel döntötték el, kihagyva a folyamatból a széles körű szakmai (történészi, művészettörténeti) és társadalmi egyeztetéseket, valamint a helyi lakosság megkérdezését.
- A magyar felelősség elhallgatása. Történészek rámutatnak, hogy a német megszállás után a magyar közigazgatás, csendőrség és állami szervek aktívan részt vettek a vidéki zsidóság gettósításában és deportálásában. A deportálások döntő többsége magyar hatóságok közreműködésével zajlott.
- Az áldozat-szerep hangsúlyozása. Gábriel arkangyal ártatlan, védtelen alakja sokak szerint azt sugallja, hogy az egész ország passzív elszenvedője volt az eseményeknek.
- A történelmi leegyszerűsítés. Számos történész és zsidó szervezet úgy vélte, hogy az emlékmű nem ad árnyalt képet Magyarország 1944 előtti és utáni szerepéről. Az emlékmű hivatalosan „a német megszállás minden áldozatának” készült. Sokak szerint ez etikailag aggályos, mert egy kalap alá veszi a faji, vallási vagy politikai okokból szisztematikusan meggyilkolt áldozatokat azokkal a katonákkal vagy civil áldozatokkal, akik a hadi cselekmények során vesztették életüket.
Ezért tiltakozott többek között a Magyar Tudományos Akadémia több történésze, a Mazsihisz, valamint számos civil szervezet és holokauszt-túlélő is.
Mit mondanak az emlékmű támogatói?
Az emlékmű támogatói és az alkotó másképp értelmezik a szimbolikát.
Szerintük az emlékmű:
- a német megszállás minden áldozatának állít emléket, nem kizárólag a holokauszt áldozatainak;
- arra emlékeztet, hogy 1944. március 19-én Magyarország elveszítette szuverenitását;
- nem kívánja tagadni a magyar felelősséget, hanem a megszállás tényét emeli ki. Párkányi Raab Péter többször hangsúlyozta, hogy szerinte a Gábriel-figura az ország szuverenitását jelképezi, nem a magyar állam erkölcsi ártatlanságát.
A megrázó üzenetű „Élő Emlékmű”
A felállítás elleni tiltakozásul civilek és jogvédők létrehozták az úgynevezett Elő Emlékművet közvetlenül a szobor előtt. A tiltakozók személyes tárgyakat, fényképeket, köveket, cipőket, leveleket, személyes tárgyakat, mécseseket és áldozatokról szóló történeteket helyeztek el a földön, hogy így állítsanak valós, emberi emléket a tragédiának és hívják fel a figyelmet az állami emlékmű torzításaira.
Ezek az installációk az egyéni emlékezést képviselik, és sokak szerint éppen azokat a történeteket teszik láthatóvá, amelyek az állami emlékműből hiányoznak. Az Élő Emlékmű azóta is a magyar emlékezetpolitika egyik legismertebb civil kezdeményezése.
Miért maradt ennyire vitatott a megszállás emlékmű?
Az emlékmű valójában nem csupán egy szoborról szól, hanem arról az alapvető kérdésről: Hogyan emlékezzen Magyarország a második világháborúra és a holokausztra?
A vita középpontjában az áll, hogy a német megszállás hangsúlyozása önmagában elegendő-e, vagy az emlékezésnek egyértelműen ki kell fejeznie a magyar állam és társadalom felelősségét is. Emiatt az emlékmű több mint egy évtizeddel felállítása után is a magyar történelmi emlékezet egyik legtöbbet vitatott jelképe maradt.
Kolodko Mihály targoncás miniszobra is színre lép
Az emlékmű körüli vita továbbra sem csitul. Most viszont egy kortárs művész, Kolodko Mihály is „hozzászól” a köztéri alkotáshoz, egy aprócska, de annál kifejezőbb alkotás formájában. Ritka, hogy egy köztéri szobor mellé egy másik szobor kerül, amely szinte párbeszédbe lép vele.
📌 Gyors tudnivalók
📍 Helyszín
Budapest, V. ker. Szabadság tér, a Német Megszállás Áldozatainak Emlékművénél
👀 Tipp a megtaláláshoz
A szobor nagyon apró, érdemes figyelmesen keresni. Balra, egy kőtömb sarkánál munkálkodik.
🗺️ Interaktív térképen
🟣 Budapest #51
🎭 Téma
Targoncás figura a targonca villáját tolja az elmékmű részét képező kőtömb alá.
💡 Érdekesség
A Német Megszállás Áldozatainak Emlékművének felállítása óta vitatott az üzenete.
📌 Állapot
✅ Megtekinthető
A most, szintén csinnadratta nélkül, az éj csendjében egy új szoborral a gazdagodott a Szabadság tér. A megjelent Kolodko alkotás egy targoncás rakodómunkást ábrázol, aki úgy helyezkedik el, mintha éppen megpróbálná felemelni és elszállítani a vitatott emlékmű egyik kőtömbjét. A jelenet egyszerre játékos és ironikus, ugyanakkor sokan úgy értelmezik, hogy a szobor körüli, több mint egy évtizede tartó társadalmi vitára reflektál.
Videó a targoncás szobor készítéséről
Évente többször megfordulok a Szabadság téren. Ezért van olyan fotóm is, ahol csak a szökőkút állt még, és így fordult elő, hogy a felállítás után pár nappal is készítettem fotót. Sőt mi több, pár neapja is jártam ott, a főképet is ekkor kaptam lencsevégre. Most úgy tűnik, hogy hamarosan lesz egy újabb utam, hogy a Kolodko alkotást is megörökíthessem.
Kíváncsi vagyok mi lesz a targoncás és az Német megszállás áldozatainak emlékére készült emlékmű sorsa. Ha eltűnik az emlékmű, akkor a kis targoncásnak sem lesz itt tennivalója. Mostanában elég sok kis szobornak csak a hűlt helyét találták a Kolodko szobor vadászok (pl. a drón, Drakula), azt hiszem ennek eltűnését egyáltalán nem bánnám. Bár nem épp tolvajok kezébe szánnám. Van még rengeteg hely, ahol lenne dolga a targoncásnak és segíthetne eltakarítani a múlt árnyait!
🗺️ Kolodko Mihály szobrainak interaktív térképe
- ✔️ 120+ alkotás
- ✔️ 5 kategóriában
- ✔️ Magyarországon és külföldön
- ✔️ Folyamatosan frissítve
Kolodko Mihály alkotásai igazi városi kincskeresésre hívnak. Interaktív térképemen Budapesttől az Amerikai Egyesült Államokig több mint 100 miniszobrot, emlékszobrot és köztéri alkotást gyűjtöttem össze, hogy könnyen megtervezhesd a következő sétádat.
A térképen a szobrok színkódolt kategóriák szerint szerepelnek, így egyetlen kattintással megjelenítheted például a budapesti, a vidéki vagy a külföldi alkotásokat. Minden jelöléshez fotók és hasznos információk is tartoznak, hogy a legapróbb miniszobrokat is könnyen megtaláld.
A Kolodko Mihály köztéri szobrai és miniszobrai Magyarországon és külföldön térképen az alábbi rétegek (kategóriák) szerint csoportosítva helyeztem el az alkotásokat:
🟣 Budapest mini (Budapesti miniszobrok)
🔴 Vidék mini (Vidéki miniszobrok)
🟢 Nagyméretű (Nagyméretű köztéri szobrok Magyarországon)
🟡 Külföld (Külföldön található mini és nagy méretű) alkotások
A térképet folyamatosan frissítem az újonnan megjelenő alkotásokkal.
👉 [Megnyitom a Kolodko-szobrok térképet teljes képernyőn ]
📣 Kövesd Kolodko Mihály új alkotásait!
A művész Facebook-oldalán rendszeresen felbukkannak az új szobrok. A pontos helyszínt általában nem árulják el, de a háttérből gyakran ki lehet találni, hol érdemes keresni a következő miniszobrot.
Fedezd fel Kolodko bronzba öntött történeteit!
- Augusztus 1. – A forint születésnapja és a „Pénzseprő” titka
Augusztus 1-je különleges dátum a magyar gazdaságtörténetben: ezen a napon, 1946-ban vezették be a forintot, amely… További információ: Augusztus 1. – A forint születésnapja és a „Pénzseprő” titka - Kőbe vésett vita – most Kolodko apró targoncása is beszáll
Kevés budapesti köztéri alkotás váltott ki akkora vitát, mint a Szabadság téri Német megszállás áldozatainak emlékműve.… További információ: Kőbe vésett vita – most Kolodko apró targoncása is beszáll - Mostar óvárosa és az Öreg híd, amit Csontváry is megfestett
A türkízkék színű Neretva folyó által kettészelt Mostar középkori, török mediterrán és nyugat-európai építészeti jegyeivel kiváló… További információ: Mostar óvárosa és az Öreg híd, amit Csontváry is megfestett - Rejtő Jenő bronzba öntött világa Budapesten és Fiumében
Kevés magyar író alkotott olyan sajátos és azonnal felismerhető világot, mint Rejtő Jenő. Kikötők, óceánjárók, légiós… További információ: Rejtő Jenő bronzba öntött világa Budapesten és Fiumében - Roskovics Ignác szobra a Duna-parton – egy elfeledett festő nyomában
A budapesti Duna-korzón sétálva a legtöbb ember először a panorámát veszi észre: a Lánchíd ívét, a… További információ: Roskovics Ignác szobra a Duna-parton – egy elfeledett festő nyomában - Gellérthegy, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye
A budai Duna-partnak nagyjából az Erzsébet-híd és a Szabadság-híd közötti szakaszán emelkedik a magyar főváros talán… További információ: Gellérthegy, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye - A Duna forrásánál „úsznak” Kolodko Mihály szemétcápái: fontos üzenetet hordoznak
Ha Budapesten vagy számos európai nagyvárosban sétálsz, biztosan belefutottál már Kolodko Mihály zseniális gerillaszobraiba. A kárpátaljai… További információ: A Duna forrásánál „úsznak” Kolodko Mihály szemétcápái: fontos üzenetet hordoznak - 40 éve újra úton: a Budavári Sikló több mint 150 éves történeteKevés budapesti közlekedési eszköz mondhatja el magáról, hogy egyszerre műszaki különlegesség, történelmi emlék és turisztikai ikon.… További információ: 40 éve újra úton: a Budavári Sikló több mint 150 éves története
