Kiszombor látnivalói – élen a Rotunda

Kiszombor, a Makótól 5 kilométerre található település a szegedi nagytáj műemlék jellegű épületekben leggazdagabb faluja. Itt található Csongrád megye egyik legértékesebb műemléke. Az Árpád-kori körtemplom, a Rotunda azonban nem az egyetlen, amiért érdemes Kiszomborba látogatni.

Kiszombor történelme

Kiszombor területe már korai időkben lakott volt. Később a Szegedről Erdélybe vezető út egyik ellenőrző pontja és megállóhelye lehetett itt.

A középkorban a Csanád nemzetség birtoka volt. Először 1256-ban, Zomburként említik. Zsigmond 1418-ban mezővárosi rangra emelte. Az 1596-os török pusztítás során csaknem teljesen elpusztult, 1647-től kezdett újra benépesülni. 1719-ben újabb családok érkeztek, így az idén ünnepli a település a 300 éves újjászületését.

Kiszombor történetének egyik legfontosabb eseménye 1781-ben következett be. Ekkor Oexel Mátyás József nagyszentmiklósi sörgyáros, német nemes egy bécsi árverésen megvásárolta a kiszombori uradalmat. 20 gyermeke született és benépesítették a környéket, ők lettek a zombori Rónayak. V. Ferdinánd császárnál egy vicces félreértés miatt kérték a névváltoztatást, miután a vendégségben az egyik lakás az Oexel nevet a német ochse, azaz ökör szónak értette és így jelentette be a családot.  

Kiszombori Rotunda

A Szent István téren álló római katolikus templom leválasztott hajdani szentélye, a Rotunda mindenképp elsőkénti említést érdemel. Hasonlóan a többi, kívül henger alakú, belül hatkaréjos, téglából készült templomhoz (Gerény, Karcsa), a 12.- 13. század fordulóján épülhetett, feltehetően a johannita lovagrend közreműködésével. A templomra utaló első adat egy 1334-es pápai tizedlajstromban található.

A templom műemléki és régészeti kutatása 1975-ben kezdődött, átadására 1983-ban került sor.

A hatosztású szerkezet a keresztény és a mohamedán világban bajelhárító jelkép volt. A kb. 8 méter átmérőjű rotunda falfelületét egykor sűrűn elhelyezkedő faloszlopok díszítették.

Bejáratát a fal síkjából kissé előrelépő kapuépítmény tette hangsúlyossá, amelyhez további 5*5 méteres, téglából rakott épület csatlakozott. Az eredeti mélységére lesüllyesztett járószintű (1,13 m) szentély keskeny ikerablakai között életfát jelképező, kidomborodó díszítés látható.

A fülkék közti keskeny faloszlopból induló bordás boltozat a tatárjárás után készülhetett, amikor IV. Béla az egresi cisztereket a templom újjáépítésére utasította.

A képek egy része feltehetően még a 13. századból való. A falképek nem egyidőben készültek, három rétegződést, korszakot állapítottak meg a feltárás során. 1982-ben a templom mennyezetén mozgalmas elrendezésű barokk falképegyüttes került elő.

A bordák által határolt mezőkben – a diadalív felett – Mária mennybemenetelének jelenete látható. Vele szemközt egy mások asszony, talán Veronika a kendővel látható. A további négy boltmezőn a négy evangelistát lehet felismerni. A diadalív melletti karéjok boltozatán két barlangban fekvő, illetve térdelő remetét látunk. A bejárat felőli karéjokban Keresztelő Szent János és Szent István alakja fedezhető fel.

A román stílusú körtemplomhoz 1744-ben kápolnát építettek, amit a templom újabb, 1776-os bővítésekor hajóvá alakítottak át. A mai, leválasztott neoromán hajót és tornyot 1910-ben emelték Csányi Károly tervei alapján.

A rotunda látogatása ingyenes. Hétköznap helyi plébánián vagy az önkormányzaton lehet kérni bebocsátást. Hétvégén a honismereti kör tagjai látják el ezt a feladatot. A telefonszámok a bejárati ajtón ki vannak függesztve, de a kiszombor.hu honlapon is megtalálhatók.

Kiszombor további látnivalói

A téren, a templom közelében egy díszkutat találunk, erre 1997-ben került a restaurált, 18. századi Nepomuki Szent János-szobor.

A közelben, a Makó utca sarkán áll a volt Rónay-kastély. A romantikus földszintes, kastély 1858 körül épült nagy belmagasságú terekkel. A nyugati rövid oldalán háromszintes, bástyaszerű torony magasodik. A kastélyt Rónay Móric, Torontál megye főispánja építette azután, hogy megtetszett neki Miksa főherceg Miramare-kastélya. Parkját a szocializmus alatt tönkre tették. Jelenleg kihasználatlanul, üresen árválkodik.

A falu központjában található volt uradalmi épületek az alföldi klasszicizmus figyelemre méltó alkotásai.

A helytörténeti gyűjtemény a község lakóinak 19. század végi, 20. századi életét tárja elénk egy régi magtár épületben. Megtekintéséhez a közeli könyvtárban kell jelentkezni.

Az 1852-53-ban Rónay Lajos, Csongrád megye főispánja emeltette az egykori Rónay-kúriát. 1885 és 1890 között Rónay Aladár kibővítette. A 2006-os teljes felújítás után ma Rónay-kúria néven vendéglőként üzemel. Amikor betértünk ide felfrissülni, igazán nagy meglepetést ért bennünket. Két 3 deciliteres szódavíz citrom karikával 100 forintban került 2019. augusztusában.

Idén már 11. alkalommal rendezték meg a Kukorica-útvesztő Fesztivál 2019. július 13 és augusztus 20 között. Minden évben más alapzatot vágnak a kukorica labirintusba. Az 5 hektárnyi területet a természet szabadulószobájának is nevezhetjük. Hétvégenként plusz programokkal és nyereményjátékkal teszik színesebbé a kalandot.

Az idén az alábbi terv szerint ültették be a kukoricást:

Azért ebből nem lehetett olyan egyszerű kitalálni, de hogy jó kaland volt az biztos.