Kisnánai vár (Móré László vára) Heves megyében

A Kisnánai vár, vagy ahogy a legendája alapján hívják Móré László vára nem egy kies hegytetőn áll, ahogy azt a váraknál megszoktuk. A Mátra déli lábánál, egy völgykatlanban, viszonylag sík területen fekszik Kisnána és ennek közepén áll a 11. – 12. századi eredetű vár. Kisnána vára és a benne található Vármúzeum a 2010-es felújítása óta egyre látogatottabb, bár még mindig viszonylag kevesen ismerik a Mátra vidék kimagasló látványosságát.

Kisnána elhelyezkedése, rövid története

A Heves megye Gyöngyösi járásához tartozó Kisnánán áll a magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb, késő középkori emléke. A falu a környék településeihez hasonlóan honfoglaláskori eredetű. 1543-ban Kisnánát is elérte a törökveszedelem és szinte elnéptelenedett.

Az 1710-es években szlovákok települtek be, akiknek máig élnek utódaik. Tájházukat egy 1880-1890 között épült szlovák parasztházban alakították ki, melyet 1971-ben restauráltak. A tájház a 20. század első negyedét idézi: szabadkéményes, tüzelőpadkás konyhával, fűtetlen tisztaszobával.

Kisnána mai nevét 1903-ban kapta, ekkor lett Felsőnánából Kisnána. 

A kisnánai gótikus várrom ma Vármúzeum otthona. A török elleni harcok idején védelmi jellege ellenére is elmaradt megerősítése. A Fokozatosan romló állaga odavezetett, hogy a második világháború után köveiből állították helyre a falu sérült házait.

Kisnánán július 6-án tartják a Baracknapot, ahol a sárgabarcké és a lekvárfőzésé a főszerep. A válogatás, magozás, főzés, dunsztolás folyamatába minden látogató bekapcsolódhat és saját kezűleg készítheti el az édes finomságot.

Az iskola kertjének kuriózuma az ősbarackos, ahol közel 100 éves barackfák is élnek. Kisnána specialitása, hogy egy szilvafaalanyra oltják a kajszibarackot.

Kisnánai vár története

A vár építése a 11-12. századra tehető, vélhetően az Aba nemzetségbeli Csobánka család építette.

Első ismert birtokosa Csobánka Pál volt, aki Árpád-ház kihalása után (1301) Károly Róbert ellen fordult. A későbbi király elvette tőle a területet és Kompolti Péternek adományozta.

Halála után fia, Gergely örökölte a földet, aki Nánairól Domoszlayra változtatta nevét. Később Guthy Országh család birtokába került. 1543-ban Móré László tulajdona lett, akinek nevéhez egy legenda is fűződik, melyet a cikk további részében olvashatsz majd.

A törökök elfoglalták a várat. 1560 után már nem állították helyre. Új birtokosai nem laktak itt, így a környékbeli lakosság építőanyagként használta. 1940 körül Nána község leventéi gyakorló terepet alakítottak ki benne és feltárták a gótikus vártemplom belsejét.

A 20. század közepén történtek állagmegóvási munkálatok, de csak a 2010-es években került sor a teljes felújítására. Megerősítették a falakat, az Öreg-toronyban kiállítótermeket hoztak létre, a tetején toronyterasz létesült csodálatos panorámával.

Kisnána vára legendája: Móré László kincsei

A kisnánai vár a török általi elfoglalása idején Móré László tulajdona volt. A legenda szerint rengeteg rabolt vagyonát, kincsét, ékszereit még a török érkezése előtt elásta a vár területén. A kincs a mai napig nem került elő, így inkább mondának tűnik, mint igaz történetnek.

Móré László erdélyi köznemesi családból származott, már fiatalon a királyi udvarnál szolgált. Házasságaival szerzett birtokai révén a főurak közé emelkedett. A mohácsi csata után rablásaival, túszszedéseivel mind Szapolyai János, mind I. Ferdinánd király ellenszenvét kivívta. Mórét 1533-ban kiűzték a várpalotai erősségéből, ekkor költözött át a kisnánai várba, ahol csapata élén, lopott jövedelméből fényűzően élt.

Amikor Szolnok közelében kirabolta a budai pasa karavánját, a törökök megtámadták a várat. Móré csellel próbált szabadulni: az ostromlók elé aranyat szórt, arra számítva, hogy amíg azok szedgetik, ő megszökik a fiaival. Ám a terv kudarcot vallott, Mórét elfogták és Isztambulba vitték. A hírhedt török börtönerődbe, a Héttoronyba zárták, ott is hunyt el. Alakja Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is feltűnik.

Régebben csak ezt az egyetlen legendát hallottam a kisnánai várról, de a hivatalos oldalon még több olvasható.

Kisnánai legendák

• Mátyás király és az oroszlán legendája
• Sárkány őrzi a szerelmesek álmát
• Alvó sárkány legendája

Kisnánán a vadban gazdag erdőséghez és a Mátrai borvidék remek boraihoz fűződik legenda. A híres szállóige itt „in leo veritas”, azaz nem borban, hanem oroszlánban az igazság változatban ismert.

A legenda szerint, amikor Mátyás király Kisnánán vendégeskedett, a vár hadnagya légyottra ment a siroki várnagy feleségével. Mivel leleplezték, lovát hátrahagyva kellett elszöknie. Hazafelé találkozott egy kőfaragó taljánnal, aki oroszlánjával járta az országot. Innen jött az ötlete, hogy a várba visszatérve azt hazudja, hogy ez az oroszlán támadta meg, és ette meg a lovát.

Mátyás király bolondja azonban leleplezte a hazugságot: a kiéhezett oroszlánnal megetetett egy egész ökröt. Az ügyet végül a környék birtokosának asszonya oldotta meg, aki az ártatlan taljánnal oroszlános vízköpőt faragtatott márványból, és ezután Kisnánán a bor, azaz az igazság az oroszlán szájából folyt.

A vár kútjának és a település ezer éve alvó sárkányának is van egy legendája. Egyszer régen egy szerencsehozó sárkány élt a Mátra erdeiben, akit mindenki szeretett. Kompolti család utolsó férfi tagjának halálakor a sárkány megsiratta a családot. Mivel a vártemplomban helyezték örök nyugalomra a falu urát, a sárkány leereszkedett a vár kútjába, hogy mellette lehessen.

A legenda úgy tartja, hogy az ezer év letelte után a sárkány felébred, a várfalak újra felépülnek, a lovagok pedig visszatérnek, és őrködnek a szeretet és béke felett. Egy pénzérmét kell a kútba dobni és máris megtudjuk, ébren van-e a sárkány. Ha nem hallatszik koppanás, akkor ásít a sárkány, így az érme a nyitott szájába hull. Ha halljuk a pénz hangját, akkor a sárkány alszik, s a pénz a pikkelyére esett.

További nyitvatartási, belépő díj és egyéb információk a vár hivatalos oldalán.

További kisnánai látnivalók

• Szlovák parasztház: A Vár tövében álló ház 1880 és 1890 között épült.
• Kovácsműhely: Kossuth utca elején áll a műemléki kovácsműhely. Kőből épült, cseréptetős, kéménye téglából épült, döngölt padlója volt. Az ajtók és ablakok eredetiek, valamint kívül a korlát, amihez a lovakat kötötték ki.

Nagyon köszönöm a fotókat Mészáros Henriettnek!