Kiscelli Múzeum, Budapest

A Kiscelli Múzeum távolabb esik a Budapest belvárosától, ezért nem tartozik a leglátogatottabb hazai múzeumok közé. A főváros által alapított és fenntartott múzeumot az óbudai Bécsi út feletti dombon álló, barokk stílusú, hajdani kolostor épületben alakították ki. A  Kiscelli Múzeum kiállításai szerteágazóak, cégér és nyomdatörténeti kiállítást épp úgy megtalálunk benne, mint 20. századi és kortárs képzőművészek alkotásait.

Kiscelli Múzeum rövid története

A múzeumnak helyet biztosító épület Johann Entzenhoffer bécsi építész tervei alapján épült 1745-1758 között a trinitáriusok kolostoraként. Az egyemeletes rendház északi szárnyához emelték a templomot, ahol a híres ausztriai zarándokhely, Mariazell kegyszobrának másolatát helyezték el.  Kiscell (németül: Klein Zell) is hamar ismert zarándokhely lett.

A szerzetesrendek 1784-es megszüntetése után hadi kórház, kaszárnya és raktár működött benne. A leromlott állotú ingatlant 1911-ben Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros és műgyűjtő vásárolta meg. Innen ered a Schmidt-kastély megnevezés is. Rendbehozatal után egy részét bemutatóteremnek, melléképületeit műhelynek használta. 1935-ös végrendeletében múzeum céljára a fővárosnak adományozta.

Kiscelli Múzm bejárata

Székesfővárosi Múzeum várostörténeti és képzőművészeti gyűjteményeit helyezték el az épületben. A második világháborúban súlyosan megsérült, majd az 1956-os novemberi harcokban is komoly károkat szenvedett. A volt rendház épület jó részét felújították és állandó kiállításoknak ad helyet. Az egykori templom épületben főként komolyzenei előadásokat és más alkalmi rendezvényeket tartanak.

Kiscelli Múzeum kiállításai

A várostörténeti kiállítás a főváros 1686-os töröktól való felszabadulása utáni történetével kapcsolatos dokumentumokat és tárgyi emlékeket mutat be.

A fényképtár közel kétszázezer képe közt többek között Klösz György 19. század végén készített városfotói is láthatóak. 

A gazdag térkép-, kézirat- és nyomtatványtárban 15. századból származó dokumentumok is fellelhetőek. 

A műszaki gyűjtemény fontos része a Ganz-gyűjtemény, benne a világ első transzformátorával (1885), de nyomdászat történetével is megismerkedhetünk.

A cégérgyűjtemény a főváros kereskedelmi életének értékes emlékeit őrzi, de berendezett patikát is láthatunk. Az egykori belvárosi Arany Oroszlán patika biedermeier stílusú berendezése, fennmaradt edényzete látható az 1830-as évekből.

A kb. 3000 darabból álló textilgyűjtemény a városi lakosság viseletéről, életmódjának, ízlésének és a divat koronkénti változásairól ad hírt.

A fegyver- és az óragyűjteményben is találunk néhány különlegesen szép darabot.

A századelős plakátgyűjtemény egyes darabjai olyan neves művészektől származnak, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Bortnyik Sándor.

A képzőművészeti gyűjteménye, főként fővárosi 20. századi és kortárs művészek alkotásait gyűjti és mutatja be.

A főváros történeti kiállítás első része a reformkorra koncentrál, 1780-tól 1873-ig, Buda, Pest és Óbuda egyesítésének évéig mutatja be az emlékeket. A második rész a városegyesítéstől 1940-ig tartó időszakról ad áttekintést, ahol kiemelt szerepet kap a millenniumi ünnepségekre való készülődés, majd a szecesszió időszaka.

A képzőművészeti állandó kiállítás a 19. század végétől a 20. század legvégéig követi nyomon a hazai képzőművészet, elsősorban a festészet stílusáramlatait. Többek között Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Csók István, Bernáth Aurél, Derkovits Gyula, Egry József, Gulácsy Lajos, Nemes-Lampérth József, Szőnyi István festményeivel találkozhatunk. A század második felét többek között Barcsay Jenő, Ország Lili, Vilt Tibor és több kortárs művész, így Pauer Gyula, Galántai György, Jovanovics György alkotásai képviselik.

Frici, az őrsárkány

A múzeum előtt árválkodó őrsárkánynak kalandos a története. A három ikertestvér, Frederik, Fedor és Frici 1860-ban született a Schlick-féle vasöntödében. Azonnal a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Duna Gőzhajózási Társaság kapujánál léptek szolgálatba. Később a Fasor városligeti végén üdvözölték a Városligetbe látogatókat.

Alig múltak 100 évesek, amikor elszakították őket egymástól. Frici Budára, a Kiscelli Múzeum bejáratához került. Frederik és Fedor pedig először a Vidámparkba, majd a Fővárosi állatkertben őrködött. Később az állatkert kerítésén kívülre helyezték őket, hogy mindenki gyönyörködhessen bennük.

Filmforgatások a Kiscelli Múzeumban

A múzeumot időnként a filmesek is felkeresik. Angelina Jolie 2010-ben itt forgatta „A vér és méz földje” című, a szerb-bosnyák háborúról szóló első filmjének egyes jeleneteit. A film 41 napig készült szinte kizárólag magyarországi helyszíneken. Pl. a Rózsák tere Szent Erzsébet temploma, a Turai kastély és az Esztergomi Bazilika épülete is felfedezhető a filmben. A lakótelepi jeleneteket pedig a IX. kerületi József Attila lakótelepen rögzítették.

Múzeum látogatása

A múzeum előtt ingyenes parkolási lehetőség várja a látogatókat. A tömegközlekedéssel érkezők meredek utat leküzdve juthatnak el a múzeumhoz.

A Széll Kálmán tértől a 17-es villamossal vagy a Batthyány tértől a 19-es, illetve a 41-es villamossal a Szent Margit Kórház megállóig kell utazni. Majd rövid séta a Bécsi úton visszafelé és meredek séta felfelé a Kiscelli utcán. Mindhárom villamosra a Margit híd budai hídfő megállóknál is fel lehet szállni.

Ugyan hosszabb, de kellemesebb és szebb séta, ha a villamosokról már a Katinyi mártírok parkjánál leszállunk és a Doberdő úton indulunk el felfelé. Így az Óbudai Egyetem épületeti mellett elhaladva Kiscelli parkerdő kellemes sétaútján érhetjük el a múzeumot. Közben érintjük a kis patak fölé épített Szent Vér kápolnát, a keresztút végén a Golgotát és a szépen felújított játszóteret is.

Golgota a Kiscelli Parkerdőben

Nyitvatartási és egyéb információk a múzeum hivatalos oldalán olvashatók.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük