Kirándulások Portótól északra
Portugália szinte minden négyzetméterén tartogat való izgalmasat, valamit, amit érdemes felfedezni. A boráról híres Portó is csodálatos hely, ahol napokat el lehet tölteni, de innen is érdemes további kirándulásokat tenni. Portótól északra is hangulatos városok, csodálatos kertek, középkori várak és hangulat, valamint a végeláthatatlan óceán várnak arra, hogy feledhetetlenné tegyék a nyaralást.
Barangolások Portótól északra
Olvasónk, Arnhoffer Klára ajánlása nem más, mint kirándulások Portótól északra.
„Portugália annyi izgalmas, épségben megmaradt gazdag történelmi emlékkel rendelkezik, hogy úgy döntöttünk egy délelőttöt és egy egész napot rászánunk, amennyi időnkből kitelik bejárjuk Porto és az északi határ közötti területet.
Amarante
Portóból először a csendes kisvárosba Amarante-ba autóztunk. mely a Tamage folyó partján fekszik.
Amarante Portótól 80 km-re keletre a Tamega folyó partján fekszik, középkori hídjáról, templomáról és kolostoráról híres. Csendes, hangulatos, szépséges kisváros.
Guimaraes
Majd Guimaraes következett. Ott megmásztuk a Szent Mihály várat, érdekes építmény vaskos falaival. Jó nagyot sétáltunk a városban.
Guimares – óváros tere
Guimaraes vára a a Szent Mihály vár a „nemzet bölcsője. Portugália létrehozójának tekintett Vimara Peres gróf alapította, miután 868-ban, a mórok kiűzésével létrejött a mai Portugália központi területe. Guimaraes történelmi központja 2001-ben a Világörökség része lett középkori műemlék épületei miatt. Ma Portugália egyik legiparosodottabb területe. Fő iparágai a textil- és cipőgyártás, illetve a fémmechanika.
Braga
Másnap Braga-val kezdtünk. Braga Észak-Portugália fontos városa, vallási központ. A portugálok úgy tartják, „Lisszabon szórakozik, Porto dolgozik, Braga imádkozik.” Nem véletlenül, a kb Győr nagyságú városban majdnem 300 templom található. A várost a kelták alapították, Baracara néven, ebből alakult ki az idők folyamán a Braga név. Számos temploma közül a legimpozánsabb a katedrális, amely több stílust ötvöz magában.
A belvárosi sétát követően természetesen a Bom Jesus katedrálishoz autóztunk fel. Az 581 lépcsőt oda-vissza megjártuk.
Bom Jesus kertjéből egy kút
Bom Jesus kert részlet
Valenca
Valenca-ra véletlenül esett a választás, mégpedig az útikönyvben található fotók alapján. Mert vasárnap volt belecsöppentünk egy texil-vásárba, ahol főleg törülközőt és ágytakarókat árultak hihetetlen mennyiségben és a létező összes színárnyalatban. A látványosság azonban mégiscsak maga a vár volt.
Valenca, épület részlet
Valenca – Az óceántól 25 km-re fekszik a Portugáliát Spanyolországtól elválasztó Minho folyó partján. A két országot összekötő hidat 1879-ben kezdték építeni. A városban egy számunkra furcsa alaprajzú – leginkább teknősbékára emlékeztető alapú – erődítmény áll, melyet hétvégenként bevesznek a spanyolok. Ma már természetesen nem a spanyol hadsereg, hanem a színes, látványos textilvásár és maga az erődítmény vonzza a látogatókat. Engem sem hagyott hidegen a látvány, szép nagy törülközőket sikerült becserkésznünk. A településen már a római időkben is két fontos útvonal haladt át, melyeknek eredeti köveit ma is láthatjuk az erődön belül.
Itt értük el Portugália északi határát. Nagy volt a csábítás, hogy átautózzunk Spanyolországba, de végül maradtunk a Minho folyó déli partján. Pár kilométerrel arrébb, a folyó tölcsértorkolatánál álltunk meg ebédelni. Elég késő volt már, kb. 3 óra lehetett, éppen az orrunk előtt zárták be a főtéren található éttermeket, melyeket majd csak késő délután nyitottak ki újra. Nem volt mit tenni, a pékségben talált szendvics lett az ebédünk.
Ennek a településnek a neve Caminha, útikönyvünk nem is említette, pedig barátságos, építészetileg érdekes, gazdag történelmi múlttal rendelkező városkára leltünk. Az óceánhoz kiérve déli irányba vettük az irányt. Több helyen megálltunk rövidebb időkre. Volt hogy kisvárosban éppen fiesztáztak vagy az óceánpartján hihetetlen mennyiségű sátrat láttunk ahol a helyiek élvezték a homok, szél, víz, sirályok közelségét.
Óceán part, az állandó szél ellen sátrakkal védekeznek.
Minho folyó torkolata. Spanyolország-Portugália természetes határa.
Vasárnap lévén Porto határában ledöbbentünk, mert a sok-sok sávos úton annyi autó haladt Porto irányába amennyit eddig csak amerikai filmekben láttam. Egyszer csak az út lebukott a város alá és sok kilométer múlva bukkantunk fel újra, addig a gps nem működött, egy ideig azt sem tudtuk merre járunk. Jó későn értünk vissza a szállásra, ez is csodás nap volt.”
Nagyon köszönjük a tartalmas beszámolót!
Portugália második legnagyobb városa Porto, aminek a neve teljesen összefonódott a borral. A várost átszelő Douro folyó egyik oldalán a bájos óváros keskeny, düledező házai állnak. Velük szemben pedig a híres borpincék népesítik be a hegyoldalt. A folyó torkolatra tekintő hegyoldalakról kivételes látkép tárul elénk, 2000 éves történelemmel. Az UNESCO világörökségi listájára is felkerült Porto látnivalói, nevezetességei kihagyhatatlanok.
Egy séta egy hangulatos városban mindig kellemes időtöltés. Egy séta Portoban, Portugália második legnagyobb városában feledhetetlen élmény. Tapasztald meg és fedezd fel Porto nevezetességeit olvasóm segítségével!
