Késmárki evangélikus fatemplom
A 17. századi késmárki evangélikus fatemplom Szlovákia épített kulturális világörökségének fontos része. A Szentháromság tiszteletére emelt, eredeti állapotában látható fatemplom hét másik, szintén a 16 és 18. század között épült fatemplommal együtt 2008 óta A szlovákiai Kárpátok fatemplomai néven az UNESCO világörökség része. A templomban még napjainkban is tartanak evangélikus istentiszteleteket.
A szlovákiai Kárpátok fatemplomai – Unesco világörökség
A szlovákiai Kárpátok fatemplomai címmel 2008-ban 8 szlovák templom került fel az UNESCO virlágörökségi listájára.
A Kárpátok északnyugati nyúlványainál elszigetelt településeken álló 16. és a 18. század között épült fatemplomok közül kettő római katolikus, három protestáns és másik három ortodox templom. A latin és bizánci kultúra találkozási pontján álló épületek bizonyítják, hogy a különböző felekezetű népcsoportok évszázadokon keresztül megfértek egymás mellett.
A templomok különleges építészeti módjuk miatt érdemelték ki az UNESCO elismerését. Különböző vallási gyakorlatuk miatt a az épületek alaprajza, belső térelosztása és külső megjelenése eltér egymástól. Felismerhetőek rajtuk az adott korban megjelent művészi irányzatok, amelyeket a helyi hagyományokkal ötvöztek. Minden templom belsejét falfestményekkel, freskókkal és értékes tárgyakkal díszítették.
Közös a világörökségi fatemplomokban, hogy kizárólag fából készültek, bár némelyik külsején ez nem látható azonnal, mert bevakolták. Ilyen például a késmárki evangélikus fatemplom is.
Hervató és Turdossin két katolikus temploma gótikus stílusban épült a 16. század elején. Lestin (1688), Késmárk (1687), Garamszeg (1726) evangélikus templomai úgynevezett „tagolt” épületek. A három görög katolikus templom Rózsadomb (1658), Oroszsebes (1720-30), Ladomer (1742) településeken épült.
Késmárki evangélikus fatemplom története
Késmárk egyik fő látnivalója a gyönyörű ótemplom.
A késmárki evengélikus templom építése az 1680-as években kezdődött, miután az 1681-es soproni országgyűlés 26. cikkelye engedélyezte a protestánsok számára a templomépítést. A templomot azonban kizárólag a városon kívül és kizárólag egyházi forrásokból építhették. A legolcsóbb építőanyag a fa volt, így Késmárkon is abból építkeztek.
Az első fatemplom építése 1687-ben kezdődött. Egy 1593-ból származó régebbi templomhoz építettek hozzá, amely ma a sekrestye. Majd 1717-ben nyerte el végleges, ma is látható formáját.
A fatemplom tiszafából és vörösfenyőből épült egyetlen fém alkatrész felhasználása nélkül.
A templomépítésben a környező városok protestáns lakosai vettek részt. A legenda szerint az építkezésben részt vettek svéd tengerészek is, ezért hasonlít a belső tér tetőszerkezete egy felborított hajóra, valamint a kerek ablakok is hajóra emlékeztetnek.
A templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A földszinten és a hat kóruson összesen 1500 fő számára van hely. Az 1991-1996 között zajló általános felújítás óta a templom újra a késmárki evangélikus egyház istentiszteleti helye.
A késmárki evengélikus fatemplom belseje
A késmárki evangélikus fatemplom népi barokk stílusú. A hatalmas festett boltozat négy csavart oszlopra és széles falakra támaszkodik. Alakját az egyenlő szárú görög keresztet formázó amszterdami Noorderkerk templomról mintázták. A templomépületnek ez a típusa elterjedt Németországban és az északi országokban, majd Szilézián keresztül jutott el a Magyar Királyság területére.
A tervezés a poprádi Georg Müttermann, a festés a lőcsei Gottlieb Kramer érdeme.
Csodálatosan szép orgonája a 18. század elejéről származik, a lőcsei Laurenz Cajkovsky és az iglói Martin Korabinsky nevéhez fűződik.
Az összes fafaragási munkát a késmárki Johann Lerch végezte.
A fatemplom látogatása
A templom belépőjeggyel látogatható, csoportok részére érdemes időpontot foglalni. A templomban a fotózás fotójegy megváltásával engedélyezett.
További látnivalók Késmárkon
Késmárk (szlovákul Kežmarok) a Magas-Tátra alján, Szlovákiában található. A Szepesség (Spiš) egyik kulturális központját gyakran választják a Tátra túrák kiindulópontjaként. Késmárk látnivalói közül kiemelkedik a szépen felújított Thököly-vár, amely nekünk magyaroknak különösen fontos emlék. A reneszánsz stílusú, bástyákkal tagolt vár múzeuma és kora barokk kápolnája kellemes kikapcsolódást ígér.
A gyönyörűen felújított, reneszánsz stílusú Thököly-vár a szlovákiai Késmárk és Szepes megye megismertebb jelképe és látnivalója. A késmárki vár híres szülöttje Thököly Imre, a későbbi felső-magyarországi és erdélyi fejedelem, a legendás „kuruckirály”. A 15. századi vár napjainkban múzeumként működik, udvarán nyaranta színházi előadásokat tartanak.
