Késmárk, a Szepesség legfestőibb fekvésű városa látnivalói
Késmárk (szlovákul Kežmarok) a Magas-Tátra alján, Szlovákiában található. A Szepesség (Spiš) egyik kulturális központját gyakran választják a Tátra túrák kiindulópontjaként. Késmárk látnivalói közül kiemelkedik a szépen felújított Thököly-vár, amely nekünk magyaroknak különösen fontos emlék. A reneszánsz stílusú, bástyákkal tagolt vár múzeuma és kora barokk kápolnája kellemes kikapcsolódást ígér.
A 17. században a gazdasági fejlődése elsősorban a posztó- és vászonkészítőknek volt köszönhető, akik termékeiket Görögországba és Albániába is exportálták. 1860-ban alapították az első helyi ipari üzemet, ami egy mechanikus fonóüzem és szövöde volt. 1884-ben a lenfeldolgozó üzem és 1901-ben a posztókészítő üzem létesült.
Késmárkot 1741-ben és 1787-ben tűzvész pusztította. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásának székhelye volt.
Pálos templom 1748-ban épült.
Evangélikus gimnáziuma 1776-ban épült, 1852-ig líceumként működött.
A gótikus Szent Kereszt Bazilikát 1444 és 1486 között építették egy korábbi román stílusú kápolna helyén. Harangtornya 1591-ben épült, egykor őrtornyul is szolgált. Művészien faragott szárnyas főoltára érdemel említést. A bazilika mellett található, az 1568-ban épített reneszánsz harangláb a Szepesség legrégebbi és a legszebb haranglába.
Az evangélikus fatemplomot 1687 és 1717 között építették hozzá egy 1593-ból származó régebbi templomhoz, amely ma a sekrestye. A fatemplom tiszafából és vörösfenyőből épült egyetlen fém alkatrész felhasználása nélkül. Barokk jellegű belső tere is fából készült, különösen érdekes és értékes az 1720-ból származó orgona a hozzá tartozó fasípokkal.
Új evangélikus temploma 1898-ban épült Theophil Hansen bécsi építész tervei szerint újbizánci stílusban. 1906. október 30-án hozták a városba a fejedelem hamvait. 1909-ben készült el a templom kriptája, azóta itt található Thököly Imre síremléke.
Ha időnk engedi, érdemes egy túrát tenni a Jeruzsálem-dombra. Innen szép kilátás nyílik magára a városra és a Magas-Tátra környező bérceire.
1579-ben a Laszkyaktól vásárolta meg a várat a dúsgazdag kereskedő Thököly Sebestyén. A Thökölyieknek ezt lett a családi birtoka, nekik köszönhető a megőrzött túlnyomórészt reneszánsz külseje.
A várat több ízben bővítették, 1577 és 1628 között pompás várkastéllyá alakították át. Az udvaron reneszánsz árkádokat alakítottak ki, a gazdagon díszített termek falát falfestményekkel dekorálták. Itt született híres fejedelmünk, Thököly Imre (1657-1705) is. A kuruc felkelés bukása után a bécsi udvar lefoglalta a várat, fényűző berendezését Bécsbe szállíttatta.
A várat 1703-ban megvette a város. 1741-ben és 1787-ben a várossal együtt leégett, megmaradt épületeinek egy részét lebontották.
1931-ben múzeumot nyitottak benne. 1962 és 1985 között nagy felújítást végeztek.
A gótikus eredetű várkápolnában a Laszkiak és a Thökölyek sírjai láthatók.
Nyaranta színházi előadásokat és titokzatos éjszakai várlátogatásokat rendeznek.
A vár udvarára belépőjegy nélkül is be lehet menni.
Késmárk történelme
Késmárk neve a német Käsemarkt (= sajtvásár) névből ered. Területe már a késő kőkorszakban lakott volt. A települést először 1251-ben említik, amikor IV. Béla német telepeseket telepített be. Városi jogot 1269-ben kapott, 1348-ban már körbe városfalak védték. A város erődítéseiből mára semmi sem maradt, azokat a lakosság széthordta. 1440-ben a Szapolyaiak, majd 1583-tól a Thökölyek kezébe került. 1431-ben és 1441-ben komoly pusztításokat okozva a husziták dúlták fel. 1656-ban szabad királyi városi rangot kapott.
A 17. században a gazdasági fejlődése elsősorban a posztó- és vászonkészítőknek volt köszönhető, akik termékeiket Görögországba és Albániába is exportálták. 1860-ban alapították az első helyi ipari üzemet, ami egy mechanikus fonóüzem és szövöde volt. 1884-ben a lenfeldolgozó üzem és 1901-ben a posztókészítő üzem létesült.
Késmárkot 1741-ben és 1787-ben tűzvész pusztította. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásának székhelye volt.
Késmárk látnivalói
Késmárk látnivalói a történelmi központban találhatók. A városnézést a főtér (Hlavné námestie) érdemes kezdeni, amely a domináns épülete a régi városháza. A városháza 1461-ben épült gótikus stílusban, 1515-ben tűzvész pusztította, 1543-ban megújították, 1642-ben tornyot építették hozzá. 1779-ben leégett, ekkor rézzel fedték be és emeletet építették rá. 1922-ben második emelettel bővítették. Innen indul Várutca, ami Késmárki Thökölyi várhoz vezet.
Pálos templom 1748-ban épült.
Evangélikus gimnáziuma 1776-ban épült, 1852-ig líceumként működött.
A gótikus Szent Kereszt Bazilikát 1444 és 1486 között építették egy korábbi román stílusú kápolna helyén. Harangtornya 1591-ben épült, egykor őrtornyul is szolgált. Művészien faragott szárnyas főoltára érdemel említést. A bazilika mellett található, az 1568-ban épített reneszánsz harangláb a Szepesség legrégebbi és a legszebb haranglába.
Az evangélikus fatemplomot 1687 és 1717 között építették hozzá egy 1593-ból származó régebbi templomhoz, amely ma a sekrestye. A fatemplom tiszafából és vörösfenyőből épült egyetlen fém alkatrész felhasználása nélkül. Barokk jellegű belső tere is fából készült, különösen érdekes és értékes az 1720-ból származó orgona a hozzá tartozó fasípokkal.
Új evangélikus temploma 1898-ban épült Theophil Hansen bécsi építész tervei szerint újbizánci stílusban. 1906. október 30-án hozták a városba a fejedelem hamvait. 1909-ben készült el a templom kriptája, azóta itt található Thököly Imre síremléke.
Ha időnk engedi, érdemes egy túrát tenni a Jeruzsálem-dombra. Innen szép kilátás nyílik magára a városra és a Magas-Tátra környező bérceire.
Késmárki Thökölyi-vár
A főtérről a Várutcán juthatunk el az óváros északi részén álló a 15. századi várhoz. Helyén egyesek szerint már 1190-ben apácakolostor állt. A huszita pusztítások után korábbi kolostor anyagainak felhasználásával emelték a várat. Mátyás király a Szapolyai családnak adományozta, akik egy gótikus külsejű várkomplexummá bővítették az erődöt.
1579-ben a Laszkyaktól vásárolta meg a várat a dúsgazdag kereskedő Thököly Sebestyén. A Thökölyieknek ezt lett a családi birtoka, nekik köszönhető a megőrzött túlnyomórészt reneszánsz külseje.
A várat több ízben bővítették, 1577 és 1628 között pompás várkastéllyá alakították át. Az udvaron reneszánsz árkádokat alakítottak ki, a gazdagon díszített termek falát falfestményekkel dekorálták. Itt született híres fejedelmünk, Thököly Imre (1657-1705) is. A kuruc felkelés bukása után a bécsi udvar lefoglalta a várat, fényűző berendezését Bécsbe szállíttatta.
A várat 1703-ban megvette a város. 1741-ben és 1787-ben a várossal együtt leégett, megmaradt épületeinek egy részét lebontották.
1931-ben múzeumot nyitottak benne. 1962 és 1985 között nagy felújítást végeztek.
A gótikus eredetű várkápolnában a Laszkiak és a Thökölyek sírjai láthatók.
Nyaranta színházi előadásokat és titokzatos éjszakai várlátogatásokat rendeznek.
A vár udvarára belépőjegy nélkül is be lehet menni.
