Keresztény zarándokutak Magyarországon
Zarándoklat vagy zarándokút (latinul peregrinatio religiosa) szinte a világ összes nagy vallásában létezik. Egy hívő vagy zarándok által tett vallási vagy spirituális jelentőségű, áldozataokkal járó, főleg gyalogosan megtett utazást hívjuk zarándoklatnak, aminek célja egy szentnek tartott hely felkeresése. A római katolikus egyházban búcsújárásnak is hívják. A kereszténység kezdete óta létezik, elődeink többnyire a legközelebbi szent helyet keresték fel. A rendszerváltás óta sorra jönnek létre a kijelölt zarándokutak Magyarországon, így akár hetekig tartó zarándoklatra is lehetőség van.
Zarándoklás története
Zarándokutak már az ókori görögöknél és az ókori rómaiaknál is léteztek, vallási okokból látogattak el egy-egy távoli templomhoz. A germánok nem templomokat, hanem szent erdei területeket kerestek fel.
Szent helyei minden vallásnak vannak. Az iszlámban ez a hely elsősorban Mekka, Mohamed próféta szülővárosa. A hinduizmusban főleg a Gangesz partján fekvő Benáresz. A buddhistáknál Buddha helyszíneit, a katolikus és ortodox keresztényeknél Jézus Krisztus, Szűz Mária vagy egy bizonyos szent életének kulcsfontosságú állomását tartják szenthelynek.
A keresztény zarándoklatok célja a vezeklés, a lelki megtisztulás, a valamilyen betegségből való gyógyulás vagy a bizonyos ügyért történő imádkozás.
Nagyanyáink idejében a közösen megtett zarándoklat volt szokásban, a hívők az út során hangosan imádkoztak. Napjainkban a zarándoklat inkább csendes, befelé forduló meditációs gyakorlat. Egyre többen választják a magányosan megtett utat és csak esténként, az útközbeni szállásokon találkoznak a hívők egymással, ahol megosztják a tapasztalataikat és/vagy közösen imádkoznak.
Legfontosabb keresztény zarándokutak a világon
Keresztény szempontból különös jelentőségű zarándokhelynek számít Péter apostol és Pál apostol sírja Rómában. Legismertebb és legnépszerűbb zarándokút a Szent Jakab-út, azaz az El Camino, ami Jakab apostol sírjához, a spanyolországi Santiago de Compostela városába vezet. Ezt nagyon sokan megteszik Franciaországból indulva is.
Szintén fontos zarándokhelyek a Szentföld különböző helyszínei. Több tízezer keresztény zarándokhely létezik a világon, vannak olyanok is, amelyeket a Szentszék nem ismer el. A leghíresebb példa erre Međugorje Bosznia-Hercegovinában, amelyet a római katolikus egyház nem ismer el a Mária-jelenések helyeként.
A mexikói Guadalupei Szűzanyát kb. 20 millió zarándok keresi fel évente, ezt követi kb. 18 millió zarándokkal Róma, Aparecida Brazíliában (kb. 8 millió), San Giovanni Rotondo Olaszországban (kb. 7 millió), Lourdes Franciaországban (kb. 5 millió) és Częstochowa Lengyelországban.
További jelentős zarándokhelyek:
- Fátima (Portugália), ahol három pásztor gyereknek jelent meg a szűzanya,
- Padova (Olaszország), ahol Szent Antal sírja található,
- Assisi (Olaszország), Assisi Szent Ferenc sírhelye,
- Santiago de Compostela (Spanyolország), Szent Jakab sírja,
- Mariazell (Ausztria),
- Loreto (Olaszország),
- Canterbury (Anglia).
Zarándokutak Magyarországon
Szent Jakab-út
Pár éve már nem kell külföldre utazni annak, aki megtapasztalná az El Camino zarándokúttal járó életérzést, elmélyülést. A magyarországi Szent Jakab zarándokút, hivatalos nevén a Szent Jakab-út ugyanis becsatlakozott az egész Európán átívelő, hivatalos Camino de Santiago (El Camino) zarándokútba.
Ez azt jelenti, hogy az El Camino hagyományait és értékeit követve, európai szabványhoz igazodó jelzésekkel, szállásrendszerrel, zarándokútlevéllel bandukolhatunk a karbantartott utakon. A Camino Húngaro és Camino Benedictus nevet viselő mindkét út azontúl, hogy gyönyörű tájakon halad át, több látnivalót, nevezetességet is érint.
Az 2009 óta létező zarándokút Budapesttől Lébényig, majd Lébénytől az ausztriai Wolfsthalig, ahonnan kapcsolódik az európai Szent-Jakab-úthoz.
Mária-út
Az El Camino zarándokút adta a gondolatot a hazai kezdeményezéshez, Mariazelltől Csíksomlyóig és Częstochowától Međugorjéig épül ki a közép-európai zarándokút
Magyar zarándokút
Az út keresztben érinti az országot, a Komárom-Esztergom vármegyei Esztergomtól a Baranya vármegyei Máriagyűdig zarándokolhatunk rajta.
Gyöngyök útja (Via Margaritarum)
Mariazelltől Mátraverebély-Szentkútig tart.
Szent Erzsébet-út
A Sárospataktól Kassáig trató úton minden év pünkösd hétfőjén indul közös zarándoklat.
Szent Márton-út (Via Sancti Martini)
A Szent Márton-út 2005-ben jött létre. A kezdeményezés Franciaországból és Magyarországról gyakorlatilag egy időben, de egymástól függetlenül indult.
Szombathelyről, az egykori Savariávból, Szent Márton szülővárosáből indul és Szlovénián, Olaszországon át vezet a franciaországi Tours-ig, ahol Szent Mártont püspökké választották. A Szombathelytől a szlovén határig vezető magyarországi útszakasz kb. 100 km.
Az út északi szakasza Szombathely és Pozsony között vezet. Az út a távlati tervek szerint – Szlovákia, Csehország érintésével tovább vezet majd Tours-ig. A Szombathelytől a szlovák határig vezető útszakasz kb. 200 km (a szakasznak van egy Pannonhalmát érintő útváltozat is. Ez kb. 300 km.)
Pálos utak
A pálos útvonalak olyan helyszíneken vezetnek át, ahol egykor – vagy akár napjainkban is – a pálos atyák tevékenykedtek. Ugyanezeken az ösvényeken haladtak mindennapi feladataikat végezve, amelyeken most mi is elindulhatunk.
Jelenleg három különböző hosszúságú út közül választhatunk.
- Források útja,
- Remeték útja
- Szeretet útja
A Források útja 14 kilométeres, a pálosok Sziklatemplománál kezdődik és a budaszentlőrinci pálos templom romjaihoz vezet. Útközben többek között érinti a Filozófusok kertjét is.
