Kecskeméti arborétum
A Kecskeméti arborétum területén 1986-ig mezőgazdasági művelés folyt. Ekkor a közönséges fa- és cserjefajok mellett kísérleti jelleggel néhány díszfa, díszcserje is kiültetésre került. A 62 hektáros területen többek között egy 1718-ban épült műemlék kápolnát és játszóteret is találunk. A gyűjteményes rész 14 ösvényén végigsétálva több mint 800-féle fásszárú növényt fedezhetünk fel. A kert jelenleg is látogatható.
Kecskeméti arborétum növényei
A Kecskeméti arborétum megálmodója, és a beruházás szervezője Dr. Gőbölös Antal volt. A fejlesztési terveket Mészöly Győző készítette, a kivitelezés kezdeti irányítója Ván László volt.
A mezőgazdasági művelésű területen 1986-ban egy speciális erdő telepítésének munkái kezdődtek el. A közönséges fa- és cserjefajok mellett kísérleti jelleggel néhány díszfa, díszcserje is kiültetésre került. Az alapállomány elsősorban kocsányos tölgy, fehér nyár, valamint szil-, kőris- és juharfajokból állt, amit folyamtosan bővítettek egyéb fajokkal.
A jelenlegi az Észak-Kiskunsági Erdészet kezelésében lévő terület három fő részre tagolódik:
- véderdősáv,
- tölgygyűjtemény,
- gyűjteményes rész.
A gyűjteményes részt kettészelő széles út, a Vasfás sétány, régi nevén „felhajtó út”, valamint a gyűjteményes rész észak-nyugati oldalát határoló Vadgesztenyés sétány agrártörténeti emlék. A „Felhajtó út” megnevezés arra utal, hogy egykor itt hajtották fel az állatokat a kecskeméti vásárba.
Az arborétum területén több ősgyepmaradvány őrzi a hajdani természeti állapotokat.
A gyűjteményes rész 14 ösvényén végigsétálva ma több mint 800-féle fásszárú növényt fedezhetünk fel. Minden ösvényen növényismertető táblák segítik a fákkal, cserjékkel való ismerkedést. A tanösvény állomásain olvashatunk a rovarvilágról, denevérekről, madarakról, békákról, gombákról, Kecskemét éghajlati és az arborétum talajviszonyairól.
Gyűjteményes ösvények:
- Mediterrán ösvény
- Atlantikus észak-amerikai ösvény
- Pacifikus észak-amerikai ösvény
- Kelet-ázsiai ösvény
- Balkáni ösvény
- Pannóniai ösvény
- Örökzöldek útja
- Hosszútűs fenyők (Pinetum) ösvénye
- Ciprusok ösvénye
- Borókák ösvénye
- Színes lombok útja
- A virágos fák és cserjék körútja
- Vízkedvelők és sziktűrők ösvénye
- Szárazságtűrők ösvénye
Vízinövényekkel is benépesített víztározóban úszkáló aranyhalak, játszótér, kilátó és esőbeállók gondoskodnak arról, kicsik és nagyok mindig jól érrezzék magukat a parkban.
Kecskeméti Arborétum egyházi területe
Az arborétum szerves részét alkotja a közel 2 ha-os egyházi terület, melyen egy 1718-ban épült műemlék kápolna, a Mária-kápolna áll. A Kápolna-domb teljesen kiépült. Van itt kálvária, sziklakert, szabadtéri oltár, Magyar Szentek szoborsétány, Lourdes-i barlang is.
A Kálvária 1996-ban, a Millecentenárium évében épült. Az ország első tizenöt stációhelyes keresztútja. A tizenötödik stáció Jézus feltámadását ábrázolja. A tűzzománc stációképeket a kecskeméti Kodály Iskola tűzzománc szakköre alkotta.
A Mária-kápolna mellett található Lourdes-i barlang hasonlít a Kecskemét központjában található barátok (ferences) templomának udvarán található Lourdes-i barlanghoz. A felszentelés évétől, 1941-től hálaadó táblákat helyeznek itt el a hívek.
A kápolna bejáratával szemben, ahol a „Mária-kápolnai remetét”, Kókai Benedeket elhantolták, ma egy kőkereszt áll. Kókai Benedek ügyvéd volt, aki hivatását feladva Remete Szent Pál rendjének szerzetese lett. Amikor a rendet II. József feloszlatta, magányos szerzetesként a Mária-kápolna mellett húzódott meg, ahol a hozzá segítségül forduló kecskeméti híveknek lelki vigaszt nyújtott.
A sziklakert az egyházi tulajdonú „gondnoki ház” helyén létesült 2002-ben.
Magyar Szentek Szoborsétány szobrait Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotta 1912-ben. Az Árpád-házi szentek sorát ( Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit) kiegészíti még Szent Miklós püspök, Kecskemét város védőszentjének szobra.
A szobrok eredetileg a kecskeméti Kossuth téren álló szecessziós katolikus bérház oromzatán álltak. A bérház lebontása után, 1960-ban a szobrokat a Béke-fasori temetőben helyezték el, majd 2000-ben a Mária-kápolnához, vagy más néven Engesztelő kápolnához vezető út mentén állították fel.
A Kegyeleti hely az abortuszt szenvedett, illetve halva született gyermekeknek állít emléket.
Az arborétum a jelenlegi járvány helyzet ellenére is minden nap látogatható. Nyitvatartási és egyéb információkért keresd fel a hivatalos oldalt.
Nagyon köszönöm a fotókat Szilágyi Szűcs Anikónak!
