Kasztói őstölgyes „vándorló fái” Bogyiszlón
A Tolna megyei Bogyiszló nemcsak paprikájáról híres, különleges természeti kincseket is rejt. A Kasztói őstölgyes egy fáslegelő, ahol matuzsálemi korú kocsányos tölgyek magasodnak. A 84 hektáros terület 2005 óta helyi védelem alatt áll. A csökkenő talajvízszint miatt a rét és több mint 100 éves fái veszélyeztetettek.
Kasztói őstölgyes legelő és vándorló fái
Bogyiszló határában a Dunára vezető út mellett található a fáslegelő, ahol a több mint 100 éves tölgyfák magasodnak. A kasztói őstölgyes az egyik utolsó maradványa az egykori a Duna-menti tölgyes ligeteknek. További különlegessége, hogy még a mai napjainkban is legeltetnek itt állatokat.
A Kasztó megnevezés feltételezhetően a német Kast (tölgy) és az Au (berek) szavak összetételéből alakult ki.
A 84 hektáros fáslegelő a valaha összefüggő tölgyerdő hagyásfáiból alakult ki. A kocsányos tölgyek lombja árnyákot adott, termésük pedig táplálékként szolgált a legeltetett állatoknak. A makk kora ősztől az első hó megérkezéséig vagy a makk elfogyásáig szolgált táplálékul. Főleg disznókat hajtottak ide, de a juhok és a marhák is előszeretettel fogyasztják.
Fáslegelők többnyire az Alföldön, és folyóink mentén voltak jellemzőek. A legeltetésen alapuló állattartás visszaszorulásával sok helyütt a fáslegelők elbokrosodtak, erdővé változtak. A Kaszói őstölgyes fennmaradása annak köszönhető, hogy máig folyik itt állattartás.
A ritkásan álló, ágas-bogas ágszerkezetű, hatalmas méretű tölgyek törzsének átmérője akár az 5 métert is elérheti. A magányosan álló fáknak nem kell a fényért versengeniük, ezért alacsonyan elágazók, ágaik vaskosak, koronájuk terebélyes.
A kasztói kocsányos tölgyek azért kapták a„vándorló fák” nevet, mert a Duna szabályozása előtt még a Duna-Tisza közén álltak, a folyó rendezése után pedig a Dunántúlra kerültek.
A csökkenő talajvízszint következtében a kiszáradás fenyegeti a rétet, és a fákat. Az kasztói őstölgyes 2005 óta helyi védelem alatt áll, a Bogyiszló Jövője Alapítvány évek óta a vándorló fák és a rét megmentéséért fáradozik.
Nagyon köszönöm a fotókat Egresi Jánosnak!
