Kassa látnivalói – magyar emlékek úton-útfélen
Kassa (Košice), az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye ma Szlovákia második legnagyobb városa. Gazdag történelemmel rendelkezik, évszázadok óta a régió legfontosabb kereskedelmi, ipari, kulturális és oktatási központja. Macskaköves, hangulatos utcái és monarchia korabeli házai kellemes sétákra csábítanak. A gyalogosan bejárható, gyönyörű belvárossal büszkélkedő Kassa látnivalói közül kiemelkednek a magyar emlékek.
Kassa (Košice) rövid történelme
Kassa Szlovákia déli részén, a Hernád folyó partján, a Kojsói-havasok lábánál fekszik. A völgyben vezet a legfontosabb, Magyarországot Lengyelországgal összekötő kereskedő útvonal.
Kassa első írásos említése 1230-ba nyúlik vissza, ekkor a települést Villa Cassa néven városként említik. Nevét valószínűleg egy személynévből kapta. Ebből alakult kis a latin Cassovia, a német Kaschau, a magyar Kassa és végül a szlovák Košice (= Kosáék) is. Abaúj vármegye hatósága alá tartozott, bordézsmával az egri püspököt szolgálta.
1283-ban már állt első, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére épült temploma a mostani dóm helyén. Ugyancsak a 13. században épült a Szent Mihály-kápolna, és körülötte a temető.
Kassa 1342-ben szabad királyi város rangot kapott. 1369. május hetedikén a város Európában elsőként kapott a király által aláírt címer okmányt, Nagy Lajos királytól. Május hetedikét a mai napig Kassa város napjaként ünnepelik. A 15. században Kassa hétezer lakosával Buda után Magyarország második legnagyobb városa volt, megelőzve ezzel Pozsonyt.
A 17. században hosszabb ideig az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. Bethlen Gábor 1619. szeptemberében foglalta el és itt tartotta esküvőjét 1626. márciusában Brandenburgi Katalinnal.
1644. január 18-án itt kiáltották ki a rendek I. Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé. 1788-ban itt jelent meg az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum.
Kassa XX. századi történelme
1918-ban elfoglalták a csehek, 1919. június 6-án a magyar Vörös Hadsereg visszafoglalt. 1920. június 4-én a trianoni diktátummal Csehszlovákiához került. Központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át.
1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült a Horthy féle Magyarországhoz. 1945-ben a várost az elsők között szabadította fel szovjet hadsereg, ezzel újra visszakerült Csehszlovákiához és itt ült össze először a csehszlovák kormány.
Az 1993. január 1-i függetlenné válás óta Szlovákiához tartozik.
Kassa 2013-ban elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. A kreatív ipar és az információs technológiák fejlesztésének támogatása révén 2017-ben csatlakozott az UNESCO Kreatív Városok Hálózatához, amikor elnyerte az UNESCO Alkotó Médiaművészetek Városának státuszt. Majd megkapta a 2019-es önkéntesség európai fővárosa címet, így történelmileg az első város lett Közép-és Kelet-Európa országaiból, Barcelona, Lisszabon, London, Sligo és Aarhus után pedig a hatodik európai város, amely megkapta ezt a rangos díjat.
Kassa látnivalói, nezetességei
A város nevezetességei gyalogosan is bejárhatók, legnagyobb részük a történelmi városközpontban található. Az állandóan nyüzsgő sétányt gyönyörű történelmi épületek övezik. Ez vezet a Fő térre, amelyet Szlovákia egyik legszebb terének tartanak.
Kassa legtöbb műemléke a kassai Fő utcán, a település ősi központjában található. Csaknem mindegyik épületnek magyar vonatkozása is van, közülük a legfontosabb az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt Szent Erzsébet-dóm.
Szent Erzsébet-dóm
Az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt gótikus Szent Erzsébet-dóm nemcsak Szlovákia legnagyobb temploma, hanem a nyugati keresztény egyház legkeletebben fekvő székesegyháza is. 1906 óta itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc.
Domonkos templom
Az 1250-es években már állt. Eredetileg gótikus stílusú volt, mai barokk formáját 1894-ben kapta.
Ferences templom
A ferences templom a 14. század végén épült, később ezt is barokk stílusban modernizálták.
Evangélikus templom
Az Evengélikus templomot 1816-ban emelték.
Görögkatolikus temploma
A templom 1882 és 1886 között készült.
Szentháromság templom – jezsuita-premontrei templom
A premontrei templom Kassa legértékesebb barokk építménye, a legszebb korabeli enteriőrrel. Helyén a középkorban az ún. Király-ház állt, amely egy jelentős gazdasági intézmény – a királyi kamara székhelye volt.
A rekatolizáció kezdetén, a 16. és a 17. század fordulóján itt volt a jezsuita “misszionáriusok” lakóhelye és kápolnája a protestáns városban. I. Rákóczi György hajdúi 1619-ben hármat közülük halálra kínoztak. Ők a híres kassai szent vértanúk: Kőrösi Márk, Grodecz Menyhért és Pongrácz István.
Később II. Rákóczi György felesége megvette az ingatlant, és a régi Király-ház romjain templomot építtetett a jezsuitáknak a híres római „II Gesu“ mintájára. A templom építése 1681-ben fejeződött be. A templom mellett a jezsuiták iskolákat építettek, és itt jött létre az első kassai egyetem, amely abban az időben az ország második egyeteme. Ezért a templomot gimnáziumi templomként vagy egyetemi templomként is emlegetik. 1811-ben a premontreiek kapták meg.
A kriptában, amely a Rákóczi család temetkezőhelye volt, ott fekszik a templom donátora, alapítója, Báthory Zsófia hercegnő és fia, I. Ferenc.
Ortodox zsinagóga
A nem működő és nem látogatható zsinagóga az 1930-as években épült.
Zenélő szökőkút a harangjátékkal
A dóm, a színház és a székesegyház közötti parkban áll az 1986-ban létrehozott zenélő szökőkút a harangjátékkal.
Orbán-torony
A dóm északi homlokzatánál áll a 14. századból származó Orbán-torony. Az előtte álló harang a toronyban állt, mikor ketté tört, ide helyezték.
Szent Mihály-kápolna
A dóm mellett található Szent Mihály-kápolna a 13. századból származik, és eredetileg csontházként szolgált.
Középkori városfalak
A főtér déli részén találhatók a középkori városfalak maradványai.
Pongrácz-Forgách-palota
19. sz. elején az empirizmus jegyében épült. A timpanonban a Pongácz és Forgács család közös címere látható. 1878-tól itt működött a Kassai Úri Kaszinó.
Maratoni futó szobra
A szobor a minden évben megrendezett Kassai Békemaraton jelképe, amely a világ legrégebbi maratoni futóversenyei közé tartozik.
Kassai vár romjai
Kassától északnyugatra, a Hradová hegyen állt a kassai vár. Romjait fokozatosan újítják fel.
Kálvária templom
A város fölé emelkedő dombon 1736 és 1758 között épült fel a Kálváriatemplom, a kassaiak búcsújáróhelye. 1773-ban katonai raktár lett, 1820-ban visszaadták az egyháznak és újra felszentelték, 1826-ban XII. Leó pápa teljes búcsút engedélyezett az idelátogatóknak.
Kelet-Szlovákiai Múzeum a kassai aranykinccsel
Az 1935-ben megtalált arany kincsleletet a Kelet-Szlovákiai Múzeum (régebbi Rákóczi Múzeum) 19. század végi épületében állították ki. Az erre a célra létrehozott páncélteremben létrehozott kiállítás modern megoldásai lehetővé teszik az érmék részletes tanulmányozását.
Az egyedülálló 11 kilogramm súlyú érmegyűjtemény a 15. és a 17. század környékéről származik, és Európa 81 pénzverdéje képviselteti magát benne. A legkésőbb vert érme 1679-ből származik (I. Lipót dukátja). A kutatók véleménye szerint a kincset Thököly Imre Habsburg-ellenes háborúja idején rejthették el, valószínűleg 1682-ben, amikor Kassa városa Thököly kezébe került.
Márai Sándor háza és szobra
Márai Sándor egykori háza és szobra emlékeztet a neves íróra.
Kassafürdő
A város üdülőhelye a Hernád partján épült Kassafürdő.
Kassai botanikus kert
A botanikus kert növénygyűjteménye kellemes kikapcsolódást ígér.
Technika Múzeum
A múzeum a tudomány és technika fejlődését dokumentálja, Szlovákiában egyetlen ilyenként.
Rákóczi-ház
II. Rákóczi Ferenc rodostói házának másolata, azután épült, hogy a fejedelmet a Szent Erzsébet-dóm kriptájában 1906-ban eltemették. A házban eredeti, a fejedelem által készített, Törökországból ideszállított bútorokkal is találkozhatunk.
A ház elé 2006-ban állították a fejedelem szobrát.
Városi múzeum a volt Miklós börtön épületében
Az egykori fegyház beltéri adottságaihoz igazodó kiállítás Kassa város történetét idézi fel. Az egykori kínzókamrák mellett Miklós hóhér és áldozata viaszfiguráinak állandó tárlata is látható.
Állami Színház
A főtéren áll az 1899-ben épült eklektikus stílusú Állami Színház- A szecessziós elemek mellett újbarok díszítő elemek is megjelennek az épületen. Helyén eredetileg a városháza állt, majd sokáig egy német nyelvű színház működött itt, magyar nyelven csak a XIX. században kezdtek eljátszani. 1833-ban itt tartották a Bánk bán ősbemutatóját.
Immaculata-szoborcsoport
A színház mögött áll az 1723-ból származó Szűz Mária pestisoszlop és szoborcsoport, mely a nagy pestisjárványtól való megmenekülésnek állít emléket.
Kassa címere szobor
Kassa volt az első város Európában, ami saját címeroklevelet kapott. 1369. május 7-én Nagy Lajos adta ki, azóta május 7-e a város napja. A többi felvidéki város, mint Bártfa vagy Késmárk csak száz évvel később kaptak ilyen kiváltságot. Később újabb négy címerlevelet is sikerült szereznie négy különböző uralkodótól. Egyes uralkodók Nagy Lajos eredeti címerét tovább díszítették és javították, míg 1502-ben el nem nyerte a mai formáját.
A címer szobor a II. Ulászló által 1502 december 8-án Budán kiadott újabb címeres levélre emlékeztet. Ezt a címert használják a mai napig. 2002-ben, a címer adományozás 500. évfordulójának alkalmából egy több mint három méter magas bronz szobrot állítottak a főtér parkjában.
Ez a címer Magyarországon először tartalmazott sisakot (kettőt is), sisakdíszt és angyal pajzstartót, azaz teljes címert egy városi címerben.
Az oklevél részletesen leírja a címer heraldikai jellemzőit és kifejti a város érdemeit, melyek a királyi rendelet kiadását eredményezték. A magyar heraldikában itt jelenik meg először az ezüst sávok magyarázata az ország négy fő folyójával, a Dunával, Tiszával, Drávával és Szávával.
Nagyon köszönjük a fotókat Farkas Ancsának, aki a fotók egy részét biztosította. A többi fotót saját magam készítettem 2022 augusztusában.
