Kassa látnivalói – magyar emlékek úton-útfélen

Kassa (Košice), az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye ma Szlovákia második legnagyobb városa. Gazdag történelemmel rendelkezik, évszázadok óta a régió legfontosabb kereskedelmi, ipari, kulturális és oktatási központja. Látnivalói közül kiemelkednek a magyar emlékek.

Kassa rövid történelme

Kassa Szlovákia déli részén, a Hernád folyó partján, a Kojsói-havasok lábánál fekszik. A völgyben vezet a legfontosabb, Magyarországot Lengyelországgal összekötő kereskedő útvonal.

Kassa első írásos említése 1230-ba nyúlik vissza, ekkor a települést Villa Cassa néven városként említik. Nevét valószínűleg egy személynévből kapta. Ebből alakult kis a latin Cassovia, a német Kaschau, a magyar Kassa és végül a szlovák Košice (= Kosáék) is. Abaúj vármegye hatósága alá tartozott, bordézsmával az egri püspököt szolgálta.

1283-ban már állt első, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére épült temploma a mostani dóm helyén. Ugyancsak a 13. században épült a Szent Mihály-kápolna, és körülötte a temető.

Kassa 1342-ben szabad királyi város rangot kapott. 1369. május hetedikén a város Európában elsőként kapott a király által aláírt címer okmányt, Nagy Lajos királytól. Május hetedikét a mai napig Kassa város napjaként ünnepelik. A 15. században Kassa hétezer lakosával Buda után Magyarország második legnagyobb városa volt, megelőzve ezzel Pozsonyt.

A 17. században hosszabb ideig az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. Bethlen Gábor 1619. szeptemberében foglalta el és itt tartotta esküvőjét 1626. márciusában Brandenburgi Katalinnal.

1644. január 18-án itt kiáltották ki a rendek I. Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé. 1788-ban itt jelent meg az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum.

XX. századi történelem

1918-ban elfoglalták a csehek, 1919. június 6-án a magyar Vörös Hadsereg visszafoglalt. 1920. június 4-én a trianoni diktátummal Csehszlovákiához került. Központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át.

1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült a Horthy féle Magyarországhoz. 1945-ben a várost az elsők között szabadította fel szovjet hadsereg, ezzel újra visszakerült Csehszlovákiához és itt ült össze először a csehszlovák kormány. 

Az 1993. január 1-i függetlenné válás óta Szlovákiához tartozik.

Kassa 2013-ban elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. A kreatív ipar és az információs technológiák fejlesztésének támogatása révén 2017-ben csatlakozott az UNESCO Kreatív Városok Hálózatához, amikor elnyerte az UNESCO Alkotó Médiaművészetek Városának státuszt. Majd megkapta a 2019-es önkéntesség európai fővárosa címet, így történelmileg az első város lett Közép-és Kelet-Európa országaiból, Barcelona, Lisszabon, London, Sligo és Aarhus után pedig a hatodik európai város, amely megkapta ezt a rangos díjat.

Kassa látnivalói

A város nevezetességei gyalogosan is bejárhatók, legnagyobb részük a történelmi városközpontban található. Az állandóan nyüzsgő sétányt gyönyörű történelmi épületek övezik. Ez vezet a Fő térre, amelyet Szlovákia egyik legszebb terének tartanak.

Kassa legtöbb műemléke a kassai Fő utcán, a település ősi központjában található. Csaknem mindegyik épületnek magyar vonatkozása is van, közülük a legfontosabb az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt Szent Erzsébet-dóm.

Szent Erzsébet-dóm

Az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt gótikus Szent Erzsébet-dóm nemcsak Szlovákia legnagyobb temploma, hanem a nyugati keresztény egyház legkeletebben fekvő székesegyháza is. 1906 óta itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc.

Zenélő szökőkút

A dóm mellett található az 1986-ban létrehozott zenélő szökőkút a harangjátékkal.

Domonkos templom

Az 1250-es években már állt. Eredetileg gótikus stílusú volt, mai barokk formáját 1894-ben kapta.

Ferences templom

A ferences templom a 14. század végén épült, később ezt is barokk stílusban modernizálták.

Evangélikus templom

Az Evengélikus templomot 1816-ban emelték.

Görögkatolikus temploma

A templom 1882 és 1886 között készült.

Ortodox zsinagóga

A nem működő és nem látogatható zsinagóga az 1930-as években épült.

Zenélő szökőkút a harangjátékkal

A dóm, a színház és a székesegyház közötti parkban áll az 1986-ban létrehozott zenélő szökőkút a harangjátékkal.

Orbán-torony

A dóm északi homlokzatánál áll a 14. századból származó Orbán-torony. Az előtte álló harang a toronyban állt, mikor ketté tört, ide helyezték.

Szent Mihály-kápolna

A Szent Mihály-kápolna a 13. századból származik, és eredetileg csontházként szolgált.

Középkori városfalak

A főtér déli részén találhatók a középkori városfalak maradványai.

Maratoni futó szobra

A szobor a minden évben megrendezett Kassai Békemaraton jelképe, amely a világ legrégebbi maratoni futóversenyei közé tartozik.

Kassai vár romjai

Kassától északnyugatra, a Hradová hegyen állt a kassai vár. Romjait fokozatosan újítják fel.

Kálvária templom

A város fölé emelkedő dombon 1736 és 1758 között épült fel a Kálváriatemplom, a kassaiak búcsújáróhelye. 1773-ban katonai raktár lett, 1820-ban visszaadták az egyháznak és újra felszentelték, 1826-ban XII. Leó pápa teljes búcsút engedélyezett az idelátogatóknak.

Kelet-Szlovákiai Múzeum a kassai aranykinccsel

Az 1935-ben megtalált arany kincsleletet a Kelet-Szlovákiai Múzeum (régebbi Rákóczi Múzeum) 19. század végi épületében állították ki. Az erre a célra létrehozott páncélteremben létrehozott kiállítás modern megoldásai lehetővé teszik az érmék részletes tanulmányozását.

Az egyedülálló 11 kilogramm súlyú érmegyűjtemény a 15. és a 17. század környékéről származik, és Európa 81 pénzverdéje képviselteti magát benne. A legkésőbb vert érme 1679-ből származik (I. Lipót dukátja). A kutatók véleménye szerint a kincset Thököly Imre Habsburg-ellenes háborúja idején rejthették el, valószínűleg 1682-ben, amikor Kassa városa Thököly kezébe került.

Márai Sándor háza és szobra

Márai Sándor egykori háza és szobra emlékeztet a neves íróra.

Kassafürdő

A város üdülőhelye a Hernád partján épült Kassafürdő.

Kassai botanikus kert

Növénygyűjteménye kellemes kikapcsolódást ígér.

Rákóczi ház

II. Rákóczi Ferenc rodostói házának másolata, azután épült, hogy a fejedelmet a Szent Erzsébet-dóm kriptájában 1906-ban eltemették. A házban eredeti, a fejedelem által készített, Törökországból ideszállított bútorokkal is találkozhatunk. A ház elé 2006-ban állították a fejedelem szobrát.

Állami Színház

A főtéren áll az 1899-ben épült eklektikus stílusú Állami Színház- A szecessziós elemek mellett újbarok díszítő elemek is megjelennek az épületen. Helyén eredetileg a városháza állt, majd sokáig egy német nyelvű színház működött itt, magyar nyelven csak a XIX. században kezdtek eljátszani. 1833-ban itt tartották a Bánk bán ősbemutatóját.

Immaculata-szoborcsoport

A színház mögött áll az 1723-ból származó Szűz Mária pestisoszlop és szoborcsoport, mely a nagy pestisjárványtól való megmenekülésnek állít emléket.

Nagyon köszönjük a fotókat Farkas Ancsának!