A Budai Vár egyik legismertebb – és napjainkban igen sokszor szóba kerülő – épülete a volt Karmelita kolostor, amely évekig a Miniszterelnökségnek adott otthont. A Várnegyedben sétálva, a Mátyás-templom és a Halászbástya nyüzsgése és tömegei után a Szent György tér felé véve az irányt egy letisztult, elegáns, sárgás homlokzatú épülettömbbe botlunk. Ez a volt Karmelita kolostor – 2019 és 2026 áprilisa között Miniszterelnökség épülete -, amelynek falai között apácák imádkoztak, színdarabokat játszottak, s éveken át a legfőbb politikai döntések születtek. Napjainkban pedig ezrek várnak arra, hogy bejuthassanak az épületbe, visszautazzanak az időben, és vezetett túrák keretében maguk is megtapasztalhassák, hogy lett a csendes imaházból a hatalom központja. Szerencsére nekem már megadott a látogatás és mindenkit bíztatok arra, hogy ha módja van rá, nézze meg az épületet és ismerje meg a múltunk egy szeletét. Mutatom, hogy én milyennek láttam és mondok egy tippet is, amivel sikerrel regisztrálhatsz a Karmelita épületbejárásra.
A karmelita kolostor felépítése
A mai kolostor helyén már a 13. században templom állt: a ferencesek Szent János-temploma, amely később a Szent Zsigmond-prépostsághoz tartozott. A területnek már a török hódoltság előtt is fontos szerepe volt, de az igazi fordulatok a 17. század végén kezdődtek.
A török hódoltság idején mecsetté alakították, a budai pasa palotája is a szomszédságában terült el. Buda 1686-os visszafoglalásakor az épületek szinte teljesen megsemmisültek. A helyreállítást először a jezsuiták kezdték meg, majd 1693-ban átadták a területet a karmelita rendnek.
A romos területet 1693-ban kapták meg a sarutlan karmelita szerzetesek. A Kármel-hegyi Miasszonyunk Rendje (Kármelita rend) egy a XII. században alapított, szemlélődő és lelkipásztori életet élő katolikus szerzetesrend. Lelkiségük középpontjában a csendes ima és a Kármel-hegyi Szűz Mária tisztelete áll.
A karmeliták 1725 és 1736 között építették fel kolostorükat, a ma is látható barokk együttest: az egyhajós templomot és a hozzá kapcsolódó kolostort.A templomot végül 1763-ban szentelték fel, Szent József tiszteletére. A templom gazdagon díszített barokk belső teret kapott, freskókkal, faragott szószékkel és mellékoltárokkal. Az épület három szárnya egy belső udvart ölel körül, hosszú homlokzata pedig ma is meghatározó eleme a budai Vár panorámájának. A csendes, kontemplatív életet élő szerzetesek azonban nem élvezhették sokáig a békét.
II. József rendelete elűzte a karmelitákat
II. József – akit gyakran „Kalapos királyként” hívunk – a magyarországi szemlélődő (kontemplatív) szerzetesrendeket 1782-ben feloszlatta. A kiadott rendeletével megszüntette azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem vettek részt oktatásban, betegápolásban vagy lelkipásztori munkában (pl. karthausiak, kamalduliak, klarisszák, karmeliták). A rendelet célja az volt, hogy a felhalmozott egyházi vagyont (a vallásalapot) oktatási és egészségügyi célokra fordíthassa. A szerzetesek vagyonát elkobozták, ám egy részét nyugdíjként megkapták.
A karmeliták elhagyták kolostorukat. A templomot ideiglenesen katonai raktárnak használták, a kolostorban lakásokat alakítottak ki. Aztán az uralkodó úgy döntött, hogy a templomból színházat, a kolostorból pedig kaszinót alakít ki.
A Várszínház születése
Az átépítés terveit a korszak zsenije, Kempelen Farkas (a híres sakkozógép feltalálója) készítette. A kolostorból a Kempelen-féle átépítés során városi kaszinó lett, amelyben az ekkor Budára telepített kormányzati hivatalok (például Helytartótanács, Udvari Kamara) tisztviselői múlatták az időt, többek között a három tekepálya egyikén.
A templom külső megjelenése jelentősen megváltozott: lebontották tornyát, egyszerűsítették a homlokzatot, amely copf stílusú formát kapott tetején Buda címerével, nagyjából úgy, ahogyan ma látjuk. A kiürített templomban úgy helyezték el a színházat, hogy a szentély helyére került a színpad, a hajóba pedig a nézőtér.
A templom barokk berendezései új helyelre kerültek. A templom gyönyörű barokk főoltárát 1788-ban a sárospataki Szent Erzsébet-bazilikába vitték, máig ott van. Az orgona pedig a Bomba téri (ma Batthyány tér) Szent Anna-templomba került. A mellékoltárokat, padozatot és egyéb tárgyakat elárverezték, a harangokból viszont ágyúkat öntöttek.
Az újonnan kialakítptt színház belső térében háromszintes karzatot alakítottak ki, így mintegy 1200 néző befogadására vált alkalmassá. Így született meg a Várszínház, a főváros első állandó kőszínháza 1787-ben, ahol német nyelvű alőadásokat tartottak. Majd 1790-ben az első magyar nyelvű színielőadást is itt tartották Kelemen László társulatával.
1800-ban Ludwig van Beethoven is koncertet adott az épületben. Az egykori eseményekre ma emléktáblák is emlékeztetnek.
A színház állapota a 20. század elejére jelentősen leromlott, a karzat egy része leszakadt. A Várszínházban az utolsó előadást 1924-ben tartották, ekkor rossz állapota miatt bezárták ismét katonai raktár lett
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei / Klösz György
A Karmelita története a 20. századtól napjainkig
A 19. és 20. század viharai nem kímélték a komplexumot. Belső berendezését 1943-ban elbontották. A II. világháborúban és az 1956-os forradalom alatt az épület súlyos károkat szenvedett.
A sérülések helyreállítása után a volt templomtér 1978-tól ismét kulturális célokat szolgált. Volt a Nemzeti Színház játszó helye, majd a Táncszínház működött benne, ami mára a Millenárison kapott helyet.
A volt kolostori épületet pedig különböző hivatalok használták. 2014-ben a kolostor a Miniszterelnökség kezelésébe került. Az épületet Zoboki Gábor tervei alapján korszerűen felújították közel 30 milliárd forintból. Jelenlegi formáját 2019-ben nyerte el. A Duna felőli oldalon az épület egy új, modern, de a műemléki környezetbe simuló irodaszárnyat és erkélyt kapott.
2019. január 1 is költözött a Miniszterelnökség. Az épületegyüttes befogadóképessége nem tette lehetővé a Miniszterelnökség 1500 dolgozójának elhelyezését, ezért csak a szorosabb stáb (200-250 fő) kapott itt helyet.
Karmelita kolostor látnivalói, nevezetességei
Miniszterelnöki rezidencia
A nagyobb tárgyalók az épület északi végében helyezkednek el, ahol az egykori rendház főbb helyiségei voltak.
A Duna felőli oldalon sorakoznak a kisebb tárgyalók, irodák, az étkező és egy melegítőkonyha. A miniszterelnöki munkahely előtt több, egybenyitható kisterem van a delegációk fogadására. Az ajtó kereten láthatók a felszentelés nyomai.
A Duna felőli oldalon található a miniszterelnöki szoba, amit két cella egybenyitásából hoztak létre. Itt megtalálható az Alaptörvény díszkiadása, amely a látogatásomkor a Nemzeti Hitvallásnál volt nyitva.
Egyik oldalajtajából kétszer két méteres biztonsági páncélkamra nyílik. Egyes források szerint gyakran itt éjszakázott a miniszterelnök.
Tisza-terem
A Tisza-terem a miniszterelnöki térsor tárgyalója. A dualizmus kori két miniszterelnök, Tisza Kálmán és Tisza István portréi után elnevezett terem kormányülések helyszíne is volt.
Batthyányi terem: a kormány ülésterme
A kormány ülésterme az egykori refektóriumban, vagyis a szerzetesek közös ebédlőjében kapott helyet. Ennek a teremnek a coftstílusú szekkóit (szárazon felvitt festék) lefestették, hogy az eredeti kolostori hangulatát visszahozzák.
A bejárat melletti a falon Benczúr Gyula „A diadalmas Mátyás” címet viselő festménye látható.
Az 1919-ben készült olajfestmény Mátyás király bevonulását ábrázolja Budára. A műalkotás eredetileg a budavári palota Hunyadi-termét díszítette.
Beethoven terem: templomtérből hangversenyterem
A templomteret 500 fő befogadására képes rendezvényteremmé alakították, ami napjainkban is koncertteremként is funkcionál.
A terembe új orgona került, amit az Aeris Orgona Kft az ország egyik legjobb orgona építő vállalkozása készített.
2023-ban a Magyar kultúra napján került a terembe a Kossuth-díjas Kisléghy Nagy Ádám 17 négyzetméteres, Szent párbeszéd című festménye.
A Hollandiában készült 5,6 x 3 méteres vászon egy darabból áll, harminchét alakot ábrázol egy templom terében. Katolikus, református, és ortodox egyház szenteket gyűrűjében középen Európa védőszentje, a bencés rend alapítója, Szent Benedek áll. A szentek között Szent Istvánt is felfedezhetjük, lába előtt a Szent koronáva, de Árpád-házi Szent Margit és Szent Erzsébet alakja is felfedezhető.
Élesszeműek kiszúrhatnak egy nem egyházi személyt is. Ő nem más, a mint barokk zene egyik legnagyobb mestere, Johann Sebastian Bach zeneszerző. 1723-tól a lipcsei Szent Tamás templomban működött kántorként és rengeteg orgona és vallásos művet köszönhetünk neki.
Könyvtárszoba
Az egykori Várszínház épületében kapott helyet a könyvtárszoba.
Bár a könyvtár meglehetősen kis alapterületű, a magas belmagasság lehetővé tette, hogy a könyveket több szinten helyezzék el. A mennyezeten a 64 vármegye címerei láthatók.
A terem meghatározó eleme a Perczel-glóbusz másolata. Az eredeti 132 centiméter átmérőjű gömböt Velencében 1881-ben különdíjjal tüntették ki a III. Nemzetközi Földrajzi Konferencián. Az eredeti földgömb az idők során az olvashatatlanságig halványodott.
Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársai és hallgatói rengeteg időt és energiát belefektetve digitalizálták, elkészítették a virtuális másolatát. Ezt három példányban fizikailag is legyártották az eredeti méretben. Ezek közül az egyik került a volt Karmelita kolostorba, egy másik példány pedig az Országos Széchényi Köyvtárban található.
Lépcső nemcsak az emeleti szinten lévő könyvek elérését szolgálja, az közvetlenül a miniszterelnök szobájába is visz.
Műemlékek múzeumokból
Az épület falain lógó – 20. század közepe előtt készült, és ki nem állított – festmények a Magyar Nemzeti Galéria raktárából kerültek ide. Számuk meghaladja a 200-t.
A szőnyegek az Iparművészeti Múzeum törökszőnyeg-gyűjteményének raktári darabjai voltak, amelyek bécsi restaurálás után kerültek a szobákba.
A stilbútorok részben restauráltak, részben hiteles másolatok.
Hunyadi János halotti maszkjának másolata lóg a falon. Az eredetit Napóleon Párizsba vitte Bécsből, napjainkban is ott van kiállítva.
Belső kert
Az épületszárnyakkal körbezártan egy csodálatosan gondozott kert található.
A szökőkút közepén álló szobor a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, körben magyar és rovásírásos felirattal.
Terasz és erkély pazar kilátással
A teraszrendszer közvetlenül a Sándor-palota mellett, a Duna felőli várfal peremén található, így teljes és akadálytalan kilátást nyújt a Lánchídra, a Parlamentre és a pesti oldalra.
A barokk kolostorhomlokzat emeleti szakasza elé egy kőpilléres, klasszicizáló formavilágú erkély épült, a miniszterelnöki erkély. Erre közvetlenül a miniszterelnök munkahelyéből, illetve a reprezentatív fogadótermekből lehet kilépni. Rálátás nyújt az egy emeletettel lentebbi bástyateraszra is.
Az erkély alatt, az egykori bástyakert és az Ellyps-sétány érintett szakaszán egy nagyméretű, szökőkúttal ellátott kerti teraszt alakítottak ki. A Bástyaterasz területe zárt, privát kormányzati rendezvényhelyszínként és fogadótérként funkcionál.
A Karmelita új élete: megnyílt a látogatók előtt
A 2026 tavaszi kormányváltás gyökeresen átírta a Karmelita jelenét: a hírhedt kordonok végleg eltűntek a Színház utcából, a Miniszterelnökség pedig átköltözött a Parlament melletti Alkotmány utcába. Az épület végleges sorsáról nincs még hivatalos információ. A nagy érdeklődésre tekintettel azonban hetente több alkalommal a hétvégéhez kapcsolódva megnyitják a kapukat és vezetett séták keretében bejárhatjuk az épületet.
A volt Karmelita kolostor ma egyszerre őrzi a középkori Buda, a barokk szerzetesi élet, a magyar színháztörténet és a modern állami igazgatás emlékeit, ezért a Budai Vár egyik legizgalmasabb történelmi épülete. A Karmelita tökéletes példája annak, hogyan képes egyetlen épülettömb magába sűríteni a vallás, a kultúra és a politika 300 éves magyar történelmét.
Számomra igen meghatározó élmény volt az épületlátogatás. A rendszeres olvasóim tudják, hogy nagy rajongója vagyok a szecessziós építészetnek, de legalább ennyire kedvelem a puritán, letisztult megoldásokat. Az épület jelenlegi kinézete, a középkori kerengők kertjeire emlékeztető belső kertje és egyszerűen elegáns Beethoven terme számomra azt jelenti, hogy kalandos sorsú épület visszatért a gyökerekhez.
Tippek a Karmelita kolostor látogatásához
A Karmelita látogatása a Várkapitányság dolgozónak szakértő vezetésével valósul meg. Az épületlátogatás ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, amit a szabadkarmelita.hu oldalon tehetünk meg. Egy e-mail címről legfeljebb 4 fő regisztrálható, minden résztvevő adatait külön megadva. Egy idősávban legfeljebb 30 fő vehet részt.
Tapasztalatom szerint ügyesnek kell lenni ahhoz, hogy regisztrálni tudjunk. Az utóbbi hetekben szerdán teszik lehetővé a csütörtöktől vasárnapig terjedő napokra az elérhető időpontokat. Amint megnyílik a regisztrációs lehetőség, akkor azonban hamar elfogynak a jegyek.
Nekem a második alkalommal sikerült regisztrálnom. Első alkalommal az időpontok megnyitása után kb. egy órával próbáltam regisztrálni. Több százan várakoztak előttem és jó pár percbe telett, mire átkerültem az oldalra. Ott aztán azzal szembesültem, hogy már minden időpont betelt.
A második alkalommal gyorsabb voltam. Csupán ötvenen voltak előttem és három percet kellett várnom, hogy a regisztrációs oldalhoz jussak. Még így is voltak olyan időpontok, amelyre már nem lehetett regisztrálni, mert betelt a létszám.
Tipp: Szerdán érdemes figyelni Vitézy Dávid Facebook oldalát, a miniszter ugyanis kiírja, ha megnyílik a Karmelita kolostor látogatásához a regisztrációs lehetősége. Ha azonnal megnézzük a szabadkarmelita oldalt, amint a miniszter bejegyzése megjelenik, akkor nagy valószínűséggel minimális várakozás után találunk még szabad időpontokat a Karmelita épületbejáráshoz. A weboldal naptárján fehér színnel jelölve látjuk azokat a napokat, amelyekre megnyílt a látogatási lehetőség.
Videó a Karmelita kolostor felújításáról
Találtam egy videót, ami 2019-ben készült, amikor az évekig tartó felújatás után a Miniszterelnökség beköltözött az épületbe. Ezt első sorban azért ajánlom megtekintésre, mert jól látszik benne, hogy milyen volt az egykori refektórium coftstílusú festése.
Sajnos a videó beillesztése nem engedélyezett, de az alábbi linkre kattintva megtekintheted:
https://www.youtube.com/watch?v=asLrglBzAY4
📷 A cikkben szereplő összes fotó saját felvétel.
