Kamieniec vára, ahol Balassi Bálint két évig élt
Tőlünk északabbra utazva, Szlovákiában és Lengyelországban gyakran bukkanunk honfitársaink emléktábláira. Balassi Bálint csupán 40 évet élt, de ennek ellenére háromszor is lengyelországi bujdosásra kényszerült. 16 éves korában két éven át Kamieniec vára volt az otthona, melynek tényét emléktábla hirdeti.
„Kamieniec vára élt Balassi Bálint két évig 16 éves korában a családjával? (Romos, de most van felújítás alatt). A bejáratnál Balassi-emléktábla fogadja a látogatókat. A két ország kapcsolata évszázadok óta baráti. „Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát…” Nagyon szeretünk a lengyeleknél utazgatni, ritka udvarias, kedves emberek. De azzal kell kezdeni, hogy „Magyarországról jöttünk”, és aztán átválthatunk a német, vagy orosz nyelvre, megértjük…” -ezekkel a kedves szavakkal ajánlotta figyelmünkbe a lengyelországi várat Kiss P. Dóra.
Balassi Bálint és Lengyelország
Balasi Bálint 1554-ben született a mai Szlovákia területén található Zólyom (Zvolen) várában. Zólyom csupán hatvanöt kilométerre fekszik a mai magyar határtól. A Magas-Tátrába vagy Krakkóba tartva éppen a vár lábánál haladunk el.
Balassi Bálint rövid élete során háromszor is lengyelországi bujdosásra kényszerült. Először 16 éves korában, amikor 1570-ben apját, Balassi Jánost koholt vádak alapján felségsértési perbe fogták. A várható következmények elől a család Lengyelországba menekült, megvásárolta a festői Kamieniec várát.
Balassi a kamienieci száműzetésben az irodalom felé fordult és lefordította Michael Bock német evangélikus lelkész egy művét. Ez 1572-ben nyomtatásban is megjelent Beteg lelkeknek való füves kertecske címmel. Ez az egyetlen olyan műve, amely még életében nyomtatásra került.
A vár ellátására Balassiék elzálogosítottak két környékbeli mezővároskát: Rymanówot és Nowy Żmigródot. Mindkét helység iskolájának falán egy-egy Balassi-idézeteket is tartalmazó emléktábla hirdeti, hogy „a legnagyobb magyar reneszánsz költő itt élt és alkotott”. Bár semmi bizonyíték nincs arra, hogy Balassi valóban járt a két településen.
A felségsértés vádját két év elteltével ejtették, és Balassiék visszatérhettek magyarországi birtokaikra.
Később még két alkalommal kényszerült bujdosni a reneszánsz költő, ezútttal Debno és Krakkó nyújtott menedéket számára.
Kamieniec vára
Kamieniec csupán százharminc kilométerre fekszik Sárospataktól, a hatvan ezres Krosno városától 5 pedig kilométerre. Krosnoban is érdemes szétnézni. Csodálatosan fennmaradt a reneszánsz főtére Balassi korabeli palotákkal, amelyek közül az egyiknek Dobó István egri várkapitány is a tulajdonosa volt.
Kamieniec várából lélegzetelállító kilátás nyílik a Beszkidek szelíd hegyeire és a Krosnót övező medencére.
Balassiék után Kamieniec várát lengyel nemesek birtokolták, megesett, hogy egyszerre akár többen is. A társbérlet gyakran fura helyzeteket szült, egyidőben még falat is emeltek a vár közepén.
A hely egyik utolsó lakója a 19. század derekának nagyszerű írója, Aleksander Fredro volt. A vár körüli perlekedések, családi viszályok ihlették a Bosszú című négyfelvonásos színművét, amely a lengyel szépirodalom egyik legfontosabb alkotása, kötelező olvasmány az iskolásoknak. A színműből szintén Bosszú címmel forgatott filmet az Oscar-díjas filmrendező, Andrzej Wajda. A film érdekessége, hogy az egyik főszereplőt, a szájhős Locsogi lovagot egy másik Oscar-díjas rendező, a színészként is remeklő Roman Polański alakítja.
A vár jelenleg is felújítás alatt áll. Andrzej Kołder elsőként az egykori várkápolnát állította helyre, amit a tarnói püspök felszentelt, így most már egyházi szertartásoknak helyt adhat. Később megújult az egykori fogda, a konyha, a fellegvárhoz vezető lépcsősor. Megtekinthetők az ásatások során előkerült régi fegyverek, korsók, liturgikus eszközök, legkülönfélébb használati tárgyak.
Nagyon köszönjük a fotókat Kiss P. Dórának!
