Kaiserliches Jagdschloss – Eckartsau kastélya, a Habsburg-család utolsó menedéke
Az Alsó-Ausztriában található Eckartsau kastélya, a Kaiserliches Jagdschloss – Eckartsau kastély szépsége okán is méltán látogatott. A 18. századi Habsburg rezidencia barokk díszítőelemekkel, gondozott parkkal, szezonális rendezvényekkel és a Habsburg-család ausztriai történetének emlékezetével várja a látogatókat. A Habsburg-család évszázadokig Európa egyik legjelentősebb uralkodói családja volt, német-római császárok, német, cseh, magyar, spanyol és portugál királyok sorát adta. A fényes történet a Kaiserliches Jagdschloss – Eckartsau kastélyban, a IV. Károly által kiadott eckartsaui nyilatkozattal ért véget 1918. november 11-én.
Eckartsau kastélya – Kaiserliches Jagdschloss története
Az Ausztria fővárosa, Bécs mellett található Eckartsau települést 1180-ban említik először Ekkeharteshovve néven. A 12. századtól a Sonnberg-Hainburg-Rötelsteiner nemzetséghez tartozó Eckartsau család uralta. A mai is álló vadászkastély elődjét a 13. században építették.
A család utolsó férfitagja Wilhelm von Eckartsau volt, akinek haláéa után 1507-ben lánya, Apollonia von Volkensdorf örökölte a birtokot. Az 1529-es és 1532-es török hadjárat során a falu elpusztult, az elmenekült lakosság helyére több mint 1000 horvátot telepítettek. 1571-ben a lutheránus Georg von Teuffel vásárolta meg a birtokot.
1720-ban Franz Ferdinand Kinsky gróf vette meg a várat, amelyet vadászkastéllyá alakított át, többek között a nyugati szárnyat teljesen átépíttette. Mai formája 1732-re alakult ki Fischer von Erlach és Hildebrandt irányításával.
1760-ban Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc vásárolta meg a kastélyt, amely 1797-ben átkerült a családi birtokalapba. A 19. század végén Ferenc Ferdinánd főherceg ismét vadászkastélyként használta.
A kastély berendezése Ferenc Ferdinánd trónörökös idejéből származik.
Eckartsau-i nyilatkozat
Eckartsau kastélyához köthető legjelentősebb esemény 1918. november 11-re datálódik, amikor is IV. Károly beleegyezett uralkodói jogainak felfüggesztésébe és schönbrunni kastélyban aláírta a lemondó nyilatkozatát. A nyilatkozattal az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnt. A család még aznap ide utazott a kastélyba és már másnap kikiáltották az osztrák köztársaságot. A volt uralkodó és családja az eckartsaui kastélyba költözött, ahonnan 1919. március 23-án vonult svájci száműzetésébe.
IV. (Boldog) Károly (teljes nevén: Karl Franz Josef Ludwig Hubert Georg Maria von Österreich; Persenbeug, Ausztria, 1887. augusztus 17. – Funchal, Madeira szigete, 1922. április 1.) osztrák főherceg, a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója volt. 1916 és 1918 között I. Károly néven az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven Magyarország utolsó királya. Emellett az utolsó cseh és az utolsó Habsburg-Lotaringiai-házból származó horvát király is egyben. Kétévi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot köztársasággá kiáltották ki. Nem mondott le, de az új államformát elfogadta, mely az eckartsaui nyilatkozatban olvasható. 1921-ben két alkalommal is megpróbált visszatérni a trónra, sikertelenül.
November 13-án magyar küldöttség (amelynek tagja volt többek közt Wlassics Gyula, Esterházy Miklós Móric, Dessewffy Aurél) is felkereste IV. Károlyt, aki hosszas vívódás után, aláírta nyilatkozatát, amelyben elismerte, hogy a magyar nemzetnek joga van az államforma megválasztására. Formálisan azonban nem mondott le a magyar koronáról. Zita királyné kijelentette, hogy „egy uralkodó nem mondhat le, csak megfosztható trónjától”. Aznap délután a magyar kormány kijelentette: „Habsburg Károly nem uralkodója az országnak”. November 16-án kikiáltották az (első) Magyar Népköztársaságot.
Az asztalon a lemondó nyilatkozat másolata.
II. János Pál pápa IV. Károlyt 2004. október 3-án a Vatikánban, a Szent Péter téren boldoggá avatta. Emléknapjának – más szentektől eltérően – nem halála, hanem Zita hercegnővel való házasságkötése napját, október 21-ét jelölte ki, ráirányítva a figyelmet példás házaséletére, ezzel is hangsúlyozva, hogy a szentté válás egyik útja a házasság.
Szentté avató eljárását megkezdték. 2013. április 1-jén szentelték meg hermáját Budapesten, a Bazilikában.
Nagyon köszönöm a fotókat Pajorné Kiss Edit olvasónknak!
