Június 4-től Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megyére változik

A trianoni békeszerződés 100. évfordulóján, 2020. június 4-én Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megyére változik. A névváltozás Dr. Lázár János országgyűlési képviselő indítványára jön létre.

Csongrád-Csanád megye

Csongrád megye mai területe az 1950-es megyerendezéskor alakult ki három egykori történelmi vármegyei egységből. A három rész: a 11. században Szent István által alapított Csongrád vármegye és Csanád vármegye, valamint a 13. században szerveződött Torontál vármegye területének egy része.

A vármegyéket a török megszállás után újjászervezték. Csongrád vármegye 1723-ban, Csanád vármegye 1730-ban, Torontál vármegye 1779-ben tartotta meg az első közgyűlését. Csongrád vármegye székhelye Szentes, Csanád vármegye központja Makó, Torontál vármegye székvárosa Nagybecskerek lett.

Az 1030-ban alapított Csanád megye a trianoni döntéssel 1920 után az ország közepéből a szélévé vált. 1923-ban a Trianon által Magyarországtól elszakított Arad és Torontál vármegye hazánk területén maradt sávjával Csanád-Arad-Torontál vármegye jött létre. 1945-ben neve ismét Csanád vármegye lett.

1950-es megyerendezés során Csongrád megyéhez került a megszűnő Csanád megye Torontáli (Kiszombori) járása és Központi (Makói) járása, kivéve az egykori Nagykopáncs községet, amely ma Tótkomlós része. Kardoskút községet, amely abban az időben alakult Hódmezővásárhely határából Békés megyéhez csatolták. A megye székhelyét Szentesről Hódmezővásárhelyre helyezték, majd 1962-ben ez Szegedre került át.

Az országgyűlés még 2017-ben, ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy 2020. június 4-től, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójától az új név Csongrád-Csanád megye legyen.