Európa / Magyarország / Templomok, kolostorok / Vas vármegye

Jáki templom: varázserejű középkori templom Vas megyében

Published 2025-03-19 · Updated 2025-03-19

A Vas megyei Jáki templom a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő alkotása. Az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője. A 2024-ben befejeződött felújítás óta még inkább szembeötlő a Szent György tiszteletére felszentelt templom művészeti gazdagsága.

Jáki templom története

Ják Szent György temploma csakúgy, mint a lébényi Szent Jakab templom, a hazai román kori művészet legszebb alkotásai közé tartozik. Ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt magyar román stílusú egyházi épület.

A templomot Szombathelytől délre, a Jáki-Sorok-patak völgyében egy domb tetejére építették. Helyét olyan mesterien jelölték ki, hogy zömök tornyai messziről látszanak, az apátság mégis tökéletesen illeszkedik környezetébe, szinte szerves részévé válik a dunántúli tájnak. Monumentalitása csak megérkezve érzékelhető.

Viharos történelme során sok mindent megért. Tűzvész pusztított, többször átépítették, törökök dúlták, de azóta még büszkébben áll és mutatja be a román stílusú építészet jegyeit.

A 11. század végét nagyarányú építkezések jellemezték, sok román stílusú székesegyház, kolostortemplom és kápolna épült, jó részt fából. A fatemplomok az idők során megsemmisültek. A székesegyházakat és a kolostortemplomokat árkádokkal három hajóra osztott terű, kereszthajó nélküli bazilikák mintájára készítették.

A kor egyik leghatalmasabb egyházi épülete nem egyházi, hanem világi alapítású. A Ják nemzetségbeli Nagy Márton, a környék gazdag földbirtokosa és ispánja alapította 1214-ben Szent György tiiszteletére. Kora egyik leghatalmasabb egyházi épületét kívánta létrehozni. Az apátság és a mellé emelt bencés monostor felszentelésére 1256-ban került sor, Amadé győri püspök végezte.

Az építkezés másfél évtizedig tartott, a köveket a környékről, részint a szombathelyi római romokból szerezték be.

Először egy három hajós, sík tetejű bazilikát terveztek, félköríves apszisokkal, de mivel kicsinek bizonyult a belső tér, megváltoztatták a tervet, és a szentély elé egy négyszög alakú épületrészt toldottak be.

A tatárjárás után az északi hajót bordás keresztboltozattal, a fő- és déli hajót fakazettással látták el. Ekkor épült a Szent Jakab-kápolna is, amely kevésbé díszes. Ide jártak a falubeliek misére és imádkozni, mert a templomot csak a szerzetesek használhatták.

Az évszázadok alatt sok megpróbáltatás érte a templomot. 1532-ben a törökök rongálták meg, lefejezték a szobrok nagy részét, csak pár maradt meg, amit nem értek el. Többször villámcsapás is érte, s jó néhányszor lángokban állt.

A teljesen tönkrement helyet a szerzetesek elhagyták, a kolostor elpusztult, csak a templomot újították fel a 18. században, barokk stílusban.

Helyreállítási munkálatok

1892-ben a Műemlékek Országos Bizottsága Mőller Istvánt bízta meg a munkálatok irányításával. 1896-1904-ig tartott a templom történetében a második legjelentősebb helyreállítási munka Magyarország ezeréves fennállásának emlékére. A munkálatokat Schulek Frigyes tervei alapján végezték.

Schulek Frigyes nevéhez kötődik visegrádi Salamon-torony, a budapesti Mátyás-templom és a lőcsei városháza felújítása is. Tervei alapján épült többek között a szegedi “Kakasos” református templom, a Halászbástya és az Erzsébet-kilátó.

Eredetileg az egész templom színes mintás festést kapott, a felújításkor azonban román kor teljes naturalitását követve ezeket lekaparták. Schulek Frigyes visszabontatta a legtöbb barokos toldást, és igyekezett mindenben rekonstruálni az eredeti román stílusú részeket. A tornyok egyszerű szerkezetét például a hasonló korú zsámbéki templomról másolta.

A 2000-es években jelentős felújítási és feltárási munkák kezdődtek. 2013-ban a templom homlokzati részét 150 millió forintos állami támogatással részben már felújították. 2020. augusztus 3. és 2022. március 31. között a templom nem volt látogatható. Ez alatt az idő alatt 2 milliárd forintból teljesen megújult a templom belső tere.

A jáki templom látnivalói, nevezetességei

A templom teljes hossza 38,5, belső hossza 33,8, külső szélessége 20,5, belső szélessége 16,5 méter. A torony 36 méter magas, a falak vastagsága 1,5 és 2 méter közötti.

A parkkal körülvett, háromhajós, dongaboltozatos templom leghíresebb része a díszes főkapu. A befelé mélyülő, többszörösen tagolt főbejáratot normann motívumok díszítik. Homlokzatán a 12 apostol és Jézus életnagyságú szobra láható.

A templom nyugati oldalánál a templommal egy időben épült Szent Jakab-kápolnát találjuk, ami a 2010-es években újult meg.

A csodálatos látvány mellett ejtsünk szót a varázserőről is. A legenda szerint az épület ősi köveinek varázsereje van: a lányoknak és nőknek segít rátalálni az igaz szerelemre, valamint a boldog házasságra.

750 éves eredeti freskók a templom különleges értékei. Ha Wenckheim apát az 1930-as években nem restauráltatta volna olasz mesterekkel, talán ma már nem is látszanáak.

A templom faragványait olyan kitűnő mesterek készítették, akik ismerték a francia és német boltozási eljárásokat, és a normann díszítés geometriai elemeit. Említésre méltó az északi mellékszentély 1480-as évekből származó, fából készült, finom faragású Madonna-szobra.

A dongaboltozatos főhajó masszív, ódn falakkal rendelkezik. Az eredeti freskóknak csak a nyomai maradtak fenn. A templom védőszentjét, Szent Györgyöt megörökítő freskó a főapszis falán látható.