Jaffa, az ősi város látnivalói
Kevés különlegesebb város van a világon, mint az izraeli Jaffa, amely valószínűleg az emberiség legrégebbi települései között is előkelő helyen szerepel. A Földközi-tenger partján található kikötő neve különböző formákban tűnik fel az ősi dokumentumokban, és legendák sokasága kötődik hozzá. Megőrizte bibliai hangulatát, de történelme mellett jelene is érdekes, főleg amióta sorsa összefonódott Tel-Avivéval. Jaffa látnivalói között templomokat, múzeumokat is találunk, de a régi kikötő és környezete esti hangulatos sétákra is ideális.
Jaffa keletkezésének legendái
A Földközi-tenger partján található kikötőváros nevével számos alakban találkozhatunk, kezdve az ősi variációkkal – mint a Ja-pu, ahogy a karnaki templom oszlopain szerepel vagy Joppé, ahogy a Bibliában említik. Ma is használatban lévő verzió például a Jafo vagy a Yaffa.
A sok-sok írás- és ejtésmód ellenére a többség abban megegyezik, hogy a név egyiptomi eredetű, jelentése pedig feltehetően „gyönyörű”. Egy 9. századi teória szerint azonban a „hangszótölcsér” jelentésű arab szóból származhat.
Persze egy izraeli város esetén szinte kötelező a bibliai vonatkozás. Egyesek úgy tartják, hogy az Özönvíz után itt telepedett le Noé egyik fia, Jáfet, róla nevezték el a várost. Amikor az Úrnak elege lett bűnös teremtményeiből, rájuk küldte az Özönvizet, hogy megtisztítsa a földet. Miután az ár leapadt, és Noé bárkája kikötött az Ararát hegyén, legfiatalabb fia, Jáfet kellemes dombra bukkant, amely egy öbölre nézett. Letelepedett itt, és Jafónak (héberül gyönyörűt jelent) nevezte el a helyet.
Péter apostol egyik csodatételében feltámasztotta az itteni kislányt, Tabitát halálából.
Itt szállt hajóra Jónás, az Istennel ellenkező próféta, aki végül a cethal gyomrában békélt meg küldetésével
Míg mások görög és római mondákkal kapcsolják össze Jaffát. Ezek közül legnépszerűbb a sziklához láncolt Androméda kiszabadulásának története, akit egy tengeri szörnynek készültek feláldozni. Perszeusz meglátta és megmentette a borzalmas sorsra szánt lányt.
Jaffa története
Jaffa a Tel Jafo (azaz a „jafoi domb”) nevű, 40 méter magas dombon épült, ami az idők folyamán csak nőtt a hordaléklerakódások következtében. Területe már Kr. e. 7500-ban lakott volt. Jaffa nevét már ókori egyiptomi levelek is említik Kr. e. 1470-ból, III. Thotmesz fáraó hódítása kapcsán. Az Amarna-levelekben egyiptomi fennhatóságú Ja-Pho néven említik. Kr. e. 800-as évekig egyiptomi vezetés alá tartozott.
Az Újszövetség Az apostolok cselekedeteiben szintén említést tesznek Jaffa kikötőjéről, itt „Joppé”-ként szerepel. Szent Péternek itt látomásai voltak, melyben Isten közölte vele, hogy ne tegyen különbséget zsidók és pogányok között.
A terület 3.400 évvel ezelőtt az egyiptomiak tulajdonában volt, majd a birodalom hanyatlásával és a föníciai kultúra terjedésével megszületett Jaffa őse, amelyet a zsidók virágoztattak fel. Az olyan neves uralkodók után, mint Dávid és Salamon, az arabok tudhatták magukénak a kikötőt. A keresztes hadjáratokkal az európaiak is megjelentek.
A gyorsan változó világban brittek, franciák és törökök követték egymást. Nagy Sándor, Heródes, Oroszlánszívű Richárd, Napóleon, majd a törökök uralkodtak itt. A különböző hódítók ízlésük és világképük szerint hol ezt, hol azt az épületet rombolták le.
Jaffa az 1880-as évekre jól védett oszmán kikötőváros lett. Helyükbe az első világháború végén a brittek léptek. Jaffa 1948-ban, a függetlenségi háború győzelmével került vissza Izraelhez.
Zsidók már jóval korábban, 1820-tól laktak a városban, amikor megtelepedett itt egy konstantinápolyi zsidó utazó. Röviddel utána nagyobb csoport bevándorló érkezett, jobbára észak-afrikai kalmárok és kézművesek, akik beolvadtak az arab közösségbe.
1948-ban, Izrael állam függetlenségének kikiáltásakor Jaffa közel 100.000 lakost számlált, közülük több mint 30.000 volt zsidó.
1909-ben megalapították Tel-Aviv városát, végül Tel-Aviv és Jaffa összeért. A két várost 1950-ben egyesítették Tel-Aviv-Jaffa városa néven, két évvel Izrael állam megalapítása után.
Tel-Aviv-Jaffa napjainkban Izrael második legnagyobb városa, az ország gazdasági és kulturális központja.
Jaffa óvárosának látnivalói
Jaffa óvárosát 1963-ban újították fel. Macskaköves utcáival, kanyargós sikátoraival megőrizte keleties jellegét. Napjainkban művésztelep működik itt, amely galériákat, kézműves és ajándékboltokat tart fent. Mellettünk halvendéglők és klubok sorakoznak.
A patinás utcákban hemzsegnek az árusok, akik öreg kemencékben sütik ki a keletiesen fűszerezett pitát, vagy kínálják édességeiket a turistáknak.
Jaffa kikötője
affa kikötője a Kr. e. 2. évezred óta fontos hely volt, és egykor a kereskedelmi hajók kereskedelmének fő kikötője volt. A kikötő körül sziklás sziklák találhatók, ahol a görög legenda szerint Andromedát láncon tartották.
A lebontásra szánt óvárosi kikötőt a mai napig használják a helyi halászok, akik hajnalban fogják ki a napi betevőt, mely a város éttermeinek fazekaiban köt ki.
Jaffai Óratorony
Az óváros elején a mészkőblokkokból épült Óratorony áll, melyet 1906-ban emeltek a törökök Abdul Hamid II 25 éves jubileumára. Minden egyes festett üvegablaka a helyi történelem egy-egy fejezetét ábrázolja. Az óra egyike az oszmán korszakban Izraelben és a palesztin területeken épült hét óratoronynak. Az eredeti órák közül hat még mindig áll.
Nagy mecset, Mahmudia-mecset
A nagy mecsetet (Mahmudiye-mecsetnek is nevezik) több szakaszban építették, a napjaink látható épület nagy részét a 19. század elején emelték. Az építők, akik a mecseten dolgoztak, antik római oszlopokat használtak fel Ashkelon és Caesarea ősi településeiről, de tévesen fejjel lefelé állították fel azokat.
Jaffai Régészeti Múzeum
A sok évi ásatásokból összegyűlt leletekkel nyomon követhetjük a város történetét. A 18. században emelt épületet egykor a török kormányzó lakta, és itt volt a helyi börtön is. Később a görögkeleti vallású Damiáni család rendezett itt be szappangyárat.
Szent Péter-templom
A barokk stílusban épült római katolikus templomot a 19. század végén emelték egy 13. századi keresztes kastély tetején, amely viszont az eredeti település akropoliszára épült.
Szent Lajos-kolostor
A Szent Péter-templom mellett álló Szent Lajos-kolostor a szerzetes hadjáratot vezető szent életű francia királyról kapta a nevét, aki 1147-ig lakott a városban. A kolostor később zarándokszállás volt. A 17. században Európai Házként emlegették. Jaffa beétele után Napóleon is megpihent a falai között.
Jámá El_Beher-mecset minaretje
Az 1820-ban épült szomszéd házban lakott Jaffa első zsidó családja.
Örmény apácakolostor és templom
A kolostor egy 17. századi zarándokszállás helyén áll.
El-Hamám palota
A pompásan helyreállított török palotában működött egykor a török fürdő, ma diszkó és étterem várja a vendégeket.
HaPisgah Gardens, Piszgáh park
A hegytetőn található zöld parkból kitűnő a kilátás Tel-Aviv városára és a Földközi-tengerre. A fából készült, ún. Kívánó híd köti össze a buja zöldterületet Jaffa központjával.
Horoszkóp-ösvény
Az ösvény egészen a dél bejáratig, a Simon Háburszki utca sarkán álló Kilátótoronyig követi a városfalat.
Jaffa bolhapiac
A közelmúltban felújított bolhapiac a szomszédos sikátorok szövevényét foglalja el kelet felé. Helyben készülő „régiségek”, réztárgyak. ékszerek és csecsebecsék kaphatók itt. Szombaton a piac zárva tart.
A nyári hónapokban a bolhapiacon élő zenés szórakozás áll rendelkezésre minden csütörtök este.
Simon tímár háza
A ház arról nevezetes, hogy itt nem csak csodát tett Szent Péter, de isteni útmutatásban is részesült, hogy hogyan hirdesse az igét nem zsidóknak.
Horace Richter Galéria
Ilana Goor Múzeum
A múzeum épülete a 18. század közepén fogadóhelyként szolgál a zarándokok számára, akik Jeruzsálembe tartottak. Az épület, amely szintén a művész otthona, az Ilana Goor gyűjteményét tartalmazza, beleértve a szobrokat, ékszereket, bútorokat és ruházatot, valamint az évek során a világ minden tájáról összegyűjtött tárgyakat.
Uri Geller Múzeum
A múzeum a magyar származású bűvész, Uri Geller egyedülálló művészeti gyűjteményét mutatja be. A múzeum előtt egy 16 méter hosszú hajlított acélkanál áll. Csak legalább 20 fős szervezett csoportok vagy VIP túrák számára és előzetes bejelentkezés alapján látogatható. A túrát maga Uri Geller vezeti.
Napóleon ágyúi
Egyiptom meghódítása után Bonaparte Napóleon elindult Palesztina és Szíria meghódítására. Útközben sorra meghódított városokat, köztük Gázát és Jaffát. Jaffa sokáig hősiesen ellenállt, nem hódolt be az egész lakosság kiirtásával fenyegető francia ultimátum után sem. A Jaffa elleni támadás különösen brutális volt. Férfiakat, nőket és gyerekeket raboltak ki és gyilkoltak meg az ostrom három napja alatt, muszlimokat és keresztényeket egyaránt.
A három napon vérontásra emlékeztetnek Napóleon ágyúi.
Tipp: A Turisztikai Egyesület szerdánként ingyenes gyalogtúrákat szervez a Jaffa-ba. A túrák 10 órakor kezdődnek és a Marzuk utca turisztikai irodájából indulnak.
A város jó étkezési és kávézói lehetőségei a Yefet utca és az Olei Zion utca mentén találhatók.
