2017 szeptemberében színes programokkal búcsúzott el az Iparművészeti Múzeum a látogatóktól, hogy az 5 éves zárva tartás után megújulva, több mint háromszorosára nőve, modernebb környezetben fogadhassa látogatóit. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült múzeum felújítása jelenleg – immár kilenc éve – is gyakorlatilag elakadt állapotban van, és továbbra sincs hivatalosan bejelentett újra nyitási dátum. Viszont van egy jó hír: Már látogatható az Iparkodjunk! LECHNER című pop-up kiállítás a Ráth György-villában, amely Lechner Ödön páratlan öröksége mellett az Iparművészeti Múzeum főépületének tervezett rekonstrukciójába is betekintést nyújt. A felújítás előtt készült fotókkal mutatom be az Iparművészeti Múzeum csodálatos épületét.
Iparművészeti Múzeum története
Az Iparművészeti Múzeumot a londoni és bécsi intézmények mintájara az elsők között alapították Európában 1872-ben, Rómer Flóris és Pulszky Ferenc kezdeményezésére. Az „egyetemes régiségekből” és neves hazai cégek (Herendi Porcelánmanufaktúra, Zsolnay-gyár) ajándékaiból álló gyűjteményt 1877-ig a Nemzeti Múzeumban őrizték.
Új épület tervezésére 1890-ben írt ki pályázatot a kormány. Az első díjat a Lechner Ödön és Pártos Gyula „Keletre magyar!” jeligéjű terve nyerte. A munkálatok 1893-ban kezdődtek el, a felavatására 1896. október 25-én, I. Ferenc József jelenlétében került sor, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként. A belsőépítészeti munkák elhúzódása miatt azonban csak egy évvel később nyílt meg a múzeum a nagyközönség számára.
Gazdag gyűjteménye Európában is a legfontosabb ilyen profilú múzeumok közé emeli. Egyes gyűjteményrészei, így a szecessziós üveg- és kerámiatárgyak, vagy az iszlám-török szőnyeggyűjtemény világszínvonalúak. A múzeum őrzi a középkori és kora újkori Magyarországról egyetlenként fennmaradt nemesi kincstárat, az Esterházy családét.
Az Üllői úton álló főépület mellett az Iparművészeti Múzeum kiállítóhelyeként működik a nagytétényi Száraz-Rudnyánszky-kastély, ahol a bútorgyűjtemény a legjelentősebb.
Iparművészeti Múzeum felújítása
Az Iparművészeti Múzeum az épület rekonstrukciós munkálatai miatt jelenleg is zárva tart. Az eredeti tervek szerint 2022-re készült volna el, de továbbra sem tudni, mikor vehetik majd birtokukba a látogatók a felújított épületet.
A magyar szecessziós építészet legszebb példái közé tartozó palotára igencsak ráfér a felújítás. Megépítése óta csak a háborús sérülések helyre hozatala és kisebb állagmegóvási munkák történtek. Az egyre romló állag miatt 2011 február óta felállványozva fogadta a látogatókat, 2011 júliusában pedig még a Zsolnay-kerámiából készült laternát is le kellett venni kupola tetejéről.
Az eredeti tervek szerint az öt éves zárva tartás első évében a műtárgyak rendezése, az épület kiürítése történik. A három éves felújítás után újabb egy év kell, hogy minden a helyére kerülhessen.
Az átfogó műemléki rekonstrukció mellett az épülethez mélygarázs és egy új szárny is készül 25 milliárd forintból. A most 3 ezer négyzetméteres kiállítótér 10 ezer négyzetméteresre bővül. Az új szárny elsősorban a dizájn és a kortárs iparművészet otthona lesz.
Mi történt eddig?
A múzeumot 2017 szeptemberében zárták be, mert az épület műszaki állapota jelentősen leromlott, különösen a tetőszerkezet és a Zsolnay-kerámiaburkolatok állapota miatt.
Már a 2010-es évek elején elkészültek a felújítás és bővítés tervei, és egy időben 2022-es átadással számoltak.
Az évek során azonban a projekt többször csúszott, előbb a Covid-járvány, majd a kormányzati beruházási stopok és forrásátrendezések miatt.
Hol tart most?
a múzeum kiürítése megtörtént, a rossz nyelvek szerint túl jól, mert egyes műtárgyak a hivatalos raktárak helyett kétes működésű alapítványokhoz, oligarchák kastélyaiba kerültek,
az épület továbbra is állványok és védőburkolatok mögött van,
a külső kerámiaburkolat egy részét leszerelték,
a teljes rekonstrukció nem indult újra teljes erővel,
a szakmai szervezetek és a múzeum dolgozói nyilvánosan is jelezték, hogy az állapotromlás miatt a felújítás további halogatása veszélyes lehet az épületre nézve.
Miért húzódik ennyire?
A legfontosabb okok:
Pénzügyi okok: a beruházás becsült költsége az évek során többszörösére nőtt. Egyes beszámolók szerint az eredetileg nagyjából 25 milliárd forintra becsült projekt költsége már sokszorosára emelkedett.
Kormányzati beruházási stopok: több kulturális és állami beruházást felfüggesztettek vagy átütemeztek a járvány és a gazdasági helyzet miatt. Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója is ezek közé került.
Műemléki összetettség: Lechner Ödön szecessziós főművéről van szó, rendkívül egyedi Zsolnay-elemekkel és speciális restaurátori feladatokkal, ami önmagában is lassítja és drágítja a munkát.
A kulturális tárca a kilenc év alatt többször közölte, hogy a projekt „nincs levéve a napirendről”, de konkrét határidőt nem neveztek meg. Vagyis politikai szándékot kommunikáltak, de tényleges ütemtervet és megnyitási dátumot nem hoztak nyílvánosságra. Kérdés, hogy a 2026 áprilisi kormányváltás után az új kulturális tárca hozzáállása és az anyagi lehetőségek mikori újranyitást tesznek lehetővé.
Kicsit szomorú mérlegként: az épület immár közel kilenc éve zárva van, miközben Budapest egyik legjelentősebb szecessziós műemléke és Európa egyik fontos iparművészeti gyűjteményének otthona. Ezzel nem csak a csodálatos építmény látványától vagyunk megfosztva, de több ezer műtárgyat sem csodálhatjuk meg.
Bár az Iparművészeti Múzeum online adatbázisában közel 42 000 műtárgy érhető el és tekinthető meg, a képernyő előtti kattintgatás nem ér fel a múzeumlátogatás élményével.
Felcsillant a remény
2026. június 15-én Vitézy Dávid Közlekedési és beruházási miniszter az alábbi bejegyzést tette közzé a Facebook oldalán:
„Meg fogjuk menteni az Iparművészeti Múzeum épületét, szégyen, hogy miközben álműemlékek építésére ömlöttek a százmilliárdok, Lechner és egyben Magyarország egyik legértékesebb épített örökségét magára hagyta az előző kormányzat.”
Kiderült továbbá, hogy: „Már látogatható az Iparkodjunk! LECHNER című pop-up kiállítás a Ráth György-villában, amely Lechner Ödön páratlan öröksége mellett az Iparművészeti Múzeum főépületének tervezett rekonstrukciójába is betekintést nyújt.”
