Iguazú-vízesés Argentínában és Brazíliában
A lenyűgöző látványt nyújtó Iguazú-vízesés két ország, Brazília és Argentína határán húzódik. A 2,7 km hosszan alázúduló közel 300 vízeséssorozat szélesebb, mint a Viktória-vízesés és közel kétszer magasabb, mint a Niagara, nem csoda hát, hogy a világ legszebbjének tartják. Az Iguacu (Argentínában Igauzú) Nemzeti Park, benne a világ legnagyobb és legszebb vízesés rendszerével, esőerdőkkel, valamint veszélyeztetett állatfajokkal 1984, illetve 1986 óta az UNESCO világörökség része.

Iguacu és Iguazu Nemzeti Park állat- és növényvilága
A brazíl oldalon található Iguacu Nemzeti Park az argentínai Iguazu Nemzeti Parkkal osztozik a világ legnagyobb leglenyűgözőbb zuhatagán, a vízesés a két ország határán ível át.
A nyolcvan méter magasból alázúduló, 2700 méter széles vízesés hatalmas permetfelhőt létrehozva segíti elő a buja, 90%-ban szubtrópusi esőerdőből álló növénytakaró kialakulását.
A növénytakaró buja és bőséges, A park alacsonyabban fekvő területein páfrányokat, liánokat és kúszónövényeket rejtő szubtrópusi erdő nő. A magasabb területeket elsősorban lombhullató szubtrópusi erdő borítja, brazíliai fenyőkkel, két pálmafajjal (amazóniai és vad kókuszpálma), valamint észekkeleten imbuya fákkal. Az őserdő mélyzöldjét helyenként megtörik a Heliconia sárga-piros virágai.
A park számos ritka és veszélyeztetett növény- és állatfaj, köztük az óriásvidra és a nagy hangyászmedev otthona. De van itt ocelot, jaguár, puma, hosszúfarkú macska, vörös nyársas- és pampaszarvas, emerikai tapír, fekete bőgő majom, gelléros és fehérajkú pekari, valamint urutu videra.
A madárfajok közt kiemelendő a kormos sarlósfecske, a remetetinamu, a díszes vitétsas, a zöldcsőrű tukán, a tenger kék ara, a galambnyakú és vörösszemű amazon, a fehérfarkú pompoó és a hárpiasas.
Iguazú-vízesés
Az Iguazú-vízesés (portugálul Cataratas do Iguaçu, spanyolul Cataratas del Iguazú) az Iguazú (Iguaçu) folyón található, az Iguazú Nemzeti Park területén. Területének 80%-a Argentínához, míg 20%-a Brazíliához tartozik.

Az Iguazú-vízesés után 23 kilométerre az összesen 1320 km hosszú Iguazú folyó beleömlik az argentin Paraná folyóba. A 270 különálló zuhogóból és kisebb vízesésből álló természeti csoda vízeséseinek átlagos magassága 60 méter, a legmagasabb pedig 82 métert esve zúdul alá.

A legnagyobb zuhatagoknak nevük is van. Többségüket felfedezőjükről, illetve argentin szabadságharcosokról nevezték el, például: Két nővér-, San Martin-, Victoria-, illetve Alvar Núnez Cabeza de Vaca. Első európaiként Alvar Núnez Cabeza de Vaca spanyol felfedező látta meg a vízesést rendszert 1541-ben. Rögtön el is nevezte Santa Maria vízesésnek, de az itt élő őslakos guarani indiánok által használt név vált hivatalossá: az Iguazú (Iguaçu), amelynek jelentése nagy víz.

Legmagasabb zuhataga, az Union, ahol a víz az Ördögtorok-szakadékba zuhan (spanyolul Gargante del Diabolo, portugálul Garganta do Diabo). Az 150 méter széles és 700 méter hosszú, U-alakú szakadékot egy geológiai törésvonal mentén vájta ki a folyó az évmilliók során. 135 millió évvel ezelőtt a területet még vastag lávaréteg fedte, amely miután kihűlt, bazalttá alakult át.

Az Iguazú legendája
Az őslakos guarani indiánok legendája szerint a vízesést Mboi isten hozta létre. „Az történt, hogy Mboi isten beleszeretett egy törzsfőnök lányába, aki azonban nem kért az égi kegyből. Földi szerelmével csónakba ült és próbáltak elmenekülni a Mboi haragja elől. A vérig sértett és bosszúszomjas isten sziklákat emelt ki a földből, hogy a szerelmespár a végzetébe zuhanjon a folyó vízesésein.”

Érdemes a brazíl és az argentín oldalról is megcsodálni, mert más-más élményben lehet részünk. Az argentín odalon nagyon közel lehet jutni a vízesésekhez. A vízesések feletti sétautakon több vízesést is érinthetünk, és bőrünkön is érezhetjük a lezúduló Iguazú vizét.
A brazil oldalról ráláthatunk a vízesés teljes szélességére és a sétautakra, valamint hajózhatunk vagy akár repülőgépről is gyönyörködhetünk a különleges természeti jelenségben.
Az UNESCO-nak és a természetvédő szervezetknek egyre nagyobb gondot jelent, a helikopterek mélyrepülése a vízesések felett. A vízesések 75 decibeles „pokoli muzsikája” egy csapásra elveszti vonzerejét, ha egy 110 decibellel dübörgő helikopterflotta harsogja át., közben pedig 32 000 liternyi üzemanyag kipufogógázát engedik a levegőbe.

Az Igauzú Nemzeti Park számos védett és veszélyeztetett növény- és állatfajnak ad otthont. A párának köszönhetően az esőerdő vegetációja burjánzik. Az alacsonyabban fekvő területeken páfrányokat, liánokat és kúszónövényeket rejtő szubtrópusi erdő nő. Óriásvidrák és nagy hangyászmedvék mellett csodálatos madarak – tukánok, papagájok, kolibrik – élőhelye.

Az Iguazú vízesés argentín oldala 1984, míg a Brazíliához tartozó része 1986 óta az UNESCO Világörökség része.

Nagyon köszönöm a csodálatos fotókat Tóthné Évának!