Kairó rejtett világa: a Holtak Városa – élet a sírok között

Kairó, az ezer mecset városa, vibráló, kaotikus és lenyűgöző. De a nyüzsgő utcák, a bazárok forgataga és a piramisok fensége mellett létezik egy kevésbé ismert, mégis mélyen emberi és megható része is: a Holtak Városa. Ez nem egy egyszerű temető, hanem egy élő, lélegző közösség, ahol az élők és a holtak generációk óta osztoznak a térben.

Holtak városa – nem egy egyszerű temető

A Holtak Városa a 7. század óta működik temetőként. Az évek során királyok, szultánok, hadvezérek és tudósok síremlékei épültek itt, sokuk gyönyörű mecsetekkel vagy díszes mauzóleumokkal együtt. A terület fokozatosan bővült, és Kairó egyik legfontosabb történelmi sírkerületévé vált.

A városrész két fő részből áll:

• Északi Qarafa (al-Qarafa al-Kubra)
• Déli Qarafa (al-Qarafa al-Sughra)

Ezeket a részeket többek között Fatimidák, Mamelukok, majd Oszmánok is használták temetkezési helynek.

A nemesemberek sírtömbjei, kriptái és sírkövei ma több százezer embernek nyújtanak menedéket.

A 20. században a túlzsúfolt és rohamosan növekvő Kairóban egyre többen szorultak ki a központból. A jobb élet reményében vidékről a fővárosba özönlő  tömegeknek nem volt lakhatási lehetőségük, ezért „újrahasznosították” a régi temetőt. A szegénység, lakáshiány és migráció miatt egyre több család húzódott be a Holtak Városának mauzóleumaiba, sírboltjaiba, ahol sokszor volt víz, áram és némi privát tér.

A szépen feldíszített, masszív falu kripták jobb és olcsóbb szálláslehetőségnek bizonyultak, mint albérletbe költözni. Áramot vezettek be „házaikba”, mára már generációk nőttek fel a sírok között, szegényesen, nélkülözve.

Élet a Holtak városában – szellemváros nyüzsgése

Ma becslések szerint több mint 500 000 ember él a temető területén. Ezek az emberek nem csupán átmenetileg laknak itt – generációk nőnek fel a sírok között, házaik falai között néha sírkövekkel, emléktáblákkal.

A közösség tagjai kisboltokat, műhelyeket, teázókat működtetnek, gyerekek iskolába járnak, esküvőket tartanak – az élet teljesen összeolvadt a halállal.

Az egyiptomi kormányzat komoly erőfeszítéseket tesz, hogy felszámolják a város nyomornegyedeit. Buldózerekkel tarolják le a területet és a lakóikat városszéli panelházakba költöztetik. Hogy a Holtak városára is hasonló sors vár-e, nem tudni. Talán az itt élők hatalmas száma, talán kegyeleti okok miatt, vagy más szempontokat figyelembe véve, de a Holtak városát egyelőre még nem kezdték el felszámolni.

A Holtak Városának léte fájdalmasan rávilágít a kairói lakásválságra és társadalmi egyenlőtlenségekre. Az állam próbált kilakoltatásokat és lakásprogramokat indítani, de ezek gyakran nem kínáltak valódi alternatívát. Ugyanakkor sok lakó már nemcsak szükségből van ott, hanem kialakult közösségek, szomszédi kapcsolatok, iskolák, mecsetek kötik őket a helyhez.

Ez a terület egyfajta „város a városban” lett, saját szabályokkal, dinamikával és szociális hálóval.

• Házak a sírkamrák felett: Gyakran látni, hogy a sírkamrák tetejére vagy köré épülnek házak. A sírboltban, ami egyfajta udvarral vagy kerttel is rendelkezhet, gyakran a család halottai nyugszanak, míg az élők a felette lévő lakásban élnek.
• Hiányzó infrastruktúra: Az infrastruktúra jellemzően hiányos. Sok házban nincs vezetékes víz vagy csatornázás, és az áramellátás is akadozhat. Az utcák szűkek, porosak, és gyakran a síremlékek között kanyarognak.
• Élő közösség: Ennek ellenére a Holtak Városa nem egy szellemváros. Itt zajlik a mindennapi élet: gyerekek játszanak a sírkövek között, asszonyok mosnak, férfiak beszélgetnek a kávézókban. Vannak itt boltok, kis műhelyek, sőt még iskolák és mecsetek is. Az itt élők sokszor erős összetartozást éreznek, és segítenek egymásnak.

Érdekességek a Holtak városáról

• Lakott mauzóleumok: Sok sírbolt eredetileg több szobából állt, pihenőhelyekkel a gyászolók számára – ezek később egyszerű lakásokként funkcionálnak.
• Nem mindenki hajléktalan: Sokan közülük fizetnek a lakhelyért, vagy örökölték a helyet.
• Műemlékek a hátsó kertben: Egyes lakók híres történelmi személyek síremlékei mellett élnek, mint például Imám al-Shafi’i vagy Sultan Qaitbay.
• Turisztikai látványosság – de óvatosan: Bár egyre több kíváncsi turista látogat el ide, a Holtak Városa továbbra is érzékeny társadalmi és vallási tér, ahol a fényképezés és a viselkedés komoly figyelmet igényel.

A Holtak városa tehát nem turista látványosság, hanem a jelen szomorú találkozása a múlttal. Itt bizony pompából és pénzből van a legkevesebb. Van helyette nélkülözés, félelem, nyomor és bizonytalanság.

Holtak városának látogatása

Bár nem a tipikus turistacélpont, a Holtak Városa egyre több érdeklődőt vonz, akik szeretnék megismerni Kairó egy másfajta arcát. Fontos azonban, hogy látogatásunk során tiszteletben tartsuk az itt élő közösséget és a hely szentségét. Érdemes helyi vezetővel érkezni, aki ismeri a területet és segít megérteni a helyi szokásokat.

A Holtak Városa egy emlékeztető arra, hogy az élet nem csak a csillogásról szól. Arról szól, hogyan alkalmazkodik az ember a körülményekhez, hogyan teremt közösséget a legváratlanabb helyeken is, és hogyan fonódik össze az elmúlás és a folytonos élet. Ez egy hely, ahol a történelem suttog a sírok között, és a jövő épül a múlt alapjain.

Tipp: Ha valaki szeretné meglátogatni a Holtak Városát, mindenképp érdemes:

• helyi vezetővel menni, aki ismeri a közösséget,
• tiszteletet tanúsítani, mivel élő emberek lakják,
• kerülni a fotózást vagy csak engedéllyel fotózni.

OTS: Egyiptom, Holtak városa – videó

Szerintem a világra nyitott emberek számára nem ismeretlenek az On the Spot dokumentumfilmek és két alkotójuk Cseke Eszter és S. Takács András. Ők ketten készítik a filmeket, egyben a narrátorok, riporterek, szerkesztők és vágók is. Túrájuk során bemutatják a világ érdekességeit. Céljuk a mindennapok bemutatása. Találkoznak az adott ország fontosabb személyeivel is, például az ország elnökével vagy például a legelső, gázai epizódban még terroristákkal is beszélgettek.

Kairóban járva felkeresték a híres, hírhedt Holtak városát is, hogy hű képet adjanak az ott élők mindennapjairól. Az alábbi pár perces videóban ennek a megrendítő látogatásnak egy részlete látható.

A kairói Holtak Városa egy különös párhuzamos világ: egyszerre temető, lakóhely, történelmi örökség és társadalmi tükör. Ahol másutt a csend és elmúlás honolna, ott Kairóban gyerekek játszanak, teát isznak az emberek, és az élet zajlik – egy sajátos ritmusban, a halál árnyékában.