Hollóháza és a híres porcelán

Magyarország egyik legészakibb települése, a festői szépségű, erdőkkel övezett Hollóháza a porcelán készítéséről híres. A Porcelánmúzeumban nem csak a porcelángyártás történetével ismerkedhetünk meg, hanem az alkotócentrumban arra is lehetőség nyílik, hogy elkészítsük saját porcelánunkat, amely örök emlék lehet.

Hollóháza története

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóháza erdőkkel körülvéve, az Eperjes–Tokaji-hegység egyik völgyében terül el. Sátoraljaújhelytől 28, a magyar-szlovák határtól 3,5 kilométerre délre fekszik.

A terület a honfoglalás óta lakott, 1270-ben említik először, amikor a füzéri várhoz tartozott. A középkorban Felsőkomlós néven is ismerték, a Hollóháza nevet a pálos rend címerállatáról, a hollóról kapta.

A 17. században elnéptelenedett települést I. Lipót a Károlyi családnak adományozta. Ekkor érkeztek a szlovák telepesek. 1777-ben alapították az első üveghutát, a mai gyár elődjét. A 19. században a kis üveghuták már nem versenyképesek, ezért a szomszédos Telkibányához hasonlóan kőedénygyárrá alakítják át a hutát. 1956-ban fokozatosan áttértek a porcelángyártásra.

Trianon után, 1920-ban a település egy rövid ideig Csehszlovákiához tartozott, kivéve a porcelángyárat, amely Magyarországon maradt, a viszonylag laza határvonal meghatározás következtében. A gyártulajdonos Károlyi család közbenjárására két hét után a település is visszakerült Magyarországra.

Hollóháza

Hollóházi porcelán

A porcelán a kerámiaipar legnemesebb anyaga, ezért is kaphatta a “fehér arany” nevet. Magas tűzön, mázasan 1200°C és 1400°C között tömörre kiégetett kerámia. Legfőbb tulajdonságai a keménység, áttetszőség és fehérség. Keménységét leginkább a mullitnak köszönheti, ami 1100°C fölött keletkezik a porcelán egyik fő alapanyagából, a kaolinból.

Magyarországon a porcelán gyártása csak a 19. században indult meg. Az első porcelángyárat 1827-ben alapította Bretzenheim Ferdinánd Telkibányán.

A legjelentősebb magyar porcelángyár a herendi, amit 1826-ban alapított Stingl Vince. A herendi gyár kedvelt készítményei általában barokk és empire formavilágúak.

A pécsi Zsolnay-gyár 1926-ban tért át a használati porcelán tömeggyártására.

A hollóházi porcelán legnevesebb tevezője Szász Endre (1926 – 2003) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, látványtervező, porcelánfestő volt. A hollóházi porcelán manufaktúrában több jelentős porcelánmotívumot jegyez. Opálos szürkében játszó képzeletbeli, szürrealisztikus alakjait egyesítette a keleti ornamentika vonaljátékának stílusával.

Köszönöm a megosztásokat!
  • 92
  • 2
  •  
  •  
  • 92
  •  
  • 2
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

3 + 4 =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás