Hollóháza és a híres porcelán

Magyarország egyik legészakibb települése, a festői szépségű, erdőkkel övezett Hollóháza a porcelán készítéséről híres. A Porcelánmúzeumban nem csak a porcelángyártás történetével ismerkedhetünk meg, az alkotócentrumban arra is lehetőség nyílik, hogy elkészítsük saját porcelánunkat, amely örök emlék lehet.

Hollóháza története

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóháza erdőkkel körülvéve, az Eperjes–Tokaji-hegység egyik völgyében terül el. Sátoraljaújhelytől 28, a magyar-szlovák határtól 3,5 kilométerre délre fekszik.

A terület a honfoglalás óta lakott, 1270-ben említik először, amikor a füzéri várhoz tartozott. A középkorban Felsőkomlós néven is ismerték, a Hollóháza nevet a pálos rend címerállatáról, a hollóról kapta.

A 17. században elnéptelenedett települést I. Lipót a Károlyi családnak adományozta. Ekkor érkeztek a szlovák telepesek. 1777-ben alapították az első üveghutát, a mai gyár elődjét. A 19. században a kis üveghuták már nem versenyképesek, ezért a szomszédos Telkibányához hasonlóan kőedénygyárrá alakítják át a hutát. 1956-ban fokozatosan áttértek a porcelángyártásra.

Trianon után, 1920-ban a település egy rövid ideig Csehszlovákiához tartozott, kivéve a porcelángyárat, amely Magyarországon maradt, a viszonylag laza határvonal meghatározás következtében. A gyártulajdonos Károlyi család közbenjárására két hét után a település is visszakerült Magyarországra.

Hollóháza és a porcelán

A porcelán a kerámiaipar legnemesebb anyaga, ezért is kaphatta a „fehér arany” nevet. Magas tűzön, mázasan 1200°C és 1400°C között tömörre kiégetett kerámia. Legfőbb tulajdonságai a keménység, áttetszőség és fehérség. Keménységét leginkább a mullitnak köszönheti, ami 1100°C fölött keletkezik a porcelán egyik fő alapanyagából, a kaolinból.

Magyarországon a porcelán gyártása csak a 19. században indult meg. Az első porcelángyárat 1827-ben alapította Bretzenheim Ferdinánd Telkibányán.

A legjelentősebb magyar porcelángyár a herendi, amit 1826-ban alapított Stingl Vince. A herendi gyár kedvelt készítményei általában barokk és empire formavilágúak.

A pécsi Zsolnay-gyár 1926-ban tért át a használati porcelán tömeggyártására.

A hollóházi porcelán legnevesebb tevezője Szász Endre (1926 – 2003) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, látványtervező, porcelánfestő volt. A hollóházi porcelán manufaktúrában több jelentős porcelánmotívumot jegyez. Opálos szürkében játszó képzeletbeli, szürrealisztikus alakjait egyesítette a keleti ornamentika vonaljátékának stílusával.

• Hollóháza látnivalói

  Hollóházán található az Országos Kéktúra keleti végpontja.

  Szent Lászó-templom

  A katolikus Szent László-templom 1964-1967 között épült.

  Hollóházi Porcelánmúzeum

  A Porcelánmúzeumban megismerhetünk a porcelán helyi történetével. Az 1777-ben alapított üveghutában üvegedényeket állítottak elő. Az alapanyag utánpótlás nehézsége, és a kereskedelmi utaktól való távolság miatt 1831-ben áttértek a kőedény gyártás. Fellendülést hozott, amikor a porcelán áruk megdrágulása miatt a kőedények egyre keresettebbek lettek. 1926-ban áttértek díszműáru, és figurák gyártására. Az államosítás után az ország villamosításához szükséges porcelán szigetelőtesteket állították elő. 1957-től készítenek újra használati porcelánt Hollóházán.

  Betekinthetünk a működő manufaktúra életébe és saját porcelánt is készíthetünk. A csodálatos múzeumkertben a porcelán csobogónál megpihenhetünk vagy felfrisselhetünk a kávézóban.

  

  Nagyon köszönöm a fotókat Kiss P. Dórának!