Heidelberg városa és a Heidelbergi várkastély
Heidelberg csodaszép egyetemi város a Neckar folyó partján, Németország Baden-Württemberg tartományában. A város nevezetességei közé tartozik az az UNESCO világörökségi listájára is felkerült óváros, a hangulatos macskaköves sikátorokkal és az öreg híddal (Alte Brücke). A híres heidelbergi várkastély a város tőszomszédságában, a Geisberg egy nyúlványán áll. A részben még ép, részben lerombolt épületekből álló várban található a világ legnagyobb, 220 ezer literes boroshordója.
Heidelberg története és látnivalói
Heidelberg helyén már a 3. században egy római telep állt. 1196-ből származik az első írásos emlék a városról. Eredetileg a wormsi püspök hűbérbirtoka volt. Ottó választófejedelem (1228- 1253) tette először székhelyévé, 1720-ig meg is maradt Pfalz fővárosának.
Heidelbergben alapították a német birodalom első egyetemét 1386-ban. A 16. században Ottheinrich választófejedelem alatt államvallás lett a kálvinizmus. Az 1590-es évektől kezdve számos református magyar diák tanult a Heidelbergi Egyetemen. 1720-ban Károly Fülöp a székhelyét áttette Mannheimbe, 1803-ban pedig a várost Badenhez csatolták.
A 19. század elején Graimberg gróf rajzokkal és rézmetszetekkel kiegészített kastélyismertetőt, ajándéktárgyakat – többek között csészéket – készíttetett a kastély képével. Ez, valamint az a tény, hogy 1840-ben Heidelberg bekapcsolódott a vasúthálózatba, megindította az Heidelberg idegenforgalmát. Évente több mint egymillió látogató érkezik a városba, köztük sok amerikai is, akik Mark Twain Csatangolás külföldön (A Tramp Abroad, 1880) című európai utazásait leíró élménybeszámolója ihletet a város felfedezésére.
Az óváros (Altstadt) az Öreghíddal az UNESCO világörökség része.
Említésre méltó épületek:
- 1400-ban Ruprecht császár által alapított, a Marktplatzon álló templom, az alapítónak és nejének síremlékével,
- az evangélikus Péter-templom,
- 1704-ben épített városháza,
- a kémiai laboratórium, amely előtt Wrede bajor hadvezér bronzszobra áll és egyéb egyetemi épületek.
A város igen gazdag múzeumokban is. Többek között van itt Egyiptomi múzeum, Gyógyszertármúzeum, Népművészeti Múzeum, de még Rögbi sportmúzeum és Csomagolásmúzeum is.
Heidelbergi várkastély
A heidelbergi várkastély Németország egyik nevezetes romépülete. A fákkal körülölet környezetben a wormsi érsekek 13. századi erődítménye állt, ebből mára csak egy falszakasz kora gótikus ablakai maradtak meg. A várkastélyt III. Ruprecht választó és német király kezdte építtetni, majd többször bővítették és a kor stílusának megfelelően átalakították, így kora reneszánsz és érett reneszánsz elemek is felfedezhetők rajta.
A kastély egy nagy négyszöget alkotott kerek szöglettornyokkal. Anton Praetorius 1595-ben fogalmazta meg a „Heidelbergi kastély első óriás hordójá“-ról készült legrégebbi latin nyelvű leirás. 220 ezer literes űrtartalmával máig a világ legnagyobb boroshordója.
A pfalzi választófejedelmek székhelye volt mindaddig, amíg a pfalzi örökösödési háborúban (kilencéves háború) – 1689-ben és 1693-ban – XIV. Lajos francia király katonái le nem rombolták. Többször felmerült a helyreállítása, de a választófejedelem udvarának Mannheimbe költözése, valamint az 1764-es, villámcsapás okozta tűzeset után csak a ma is látható részeit építették újjá.
1883 óta a baden-württembergi kormány a kastély fenntartására évenként tetemes összegeket fordít.