Hédervári kastély – jobb sorsra érdemes kastély a Szigetközben

A féltő gonddal helyreállított Hédervári kastély (teljes nevén Khuen-Héderváry-Viczay kastély) Magyarország egyik legimpozánsabb reneszánsz várkastélya, történelmi hangulatot idéző kastélyszállodája. Valahogy így kezdődhetett volna a bejegyzés pár évvel ezelőtt. De a kastélyszálló hivatalos honlapján a következő szöveg fogadja a látogatókat: “A kastély épülete határozatlan ideig nem látogatható, köszönjük megértésüket.” A tíz évvel ezelőtt még virágzó Hédervári Kastélyszálló sorsa továbbra is kérdéses, zárt kapukkal várja, hogy a kastély körüli pereskedés befejeződjön és újra pihenni vágyó utazóknak nyújtson menedéket.

Hédervári kastély

“Egy újabb érdekes és nem túl közismert hely: a Hédervári kastély 🏰. Sajnos ma már nem üzemel.” Ezekkel a szavakkal kommentálta fotóit Mészáros Henriett.

Hédervár község

Hédervár község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban található. Nevét már az első krónikásaink is feljegyezték. A II. Géza király segítségére érkező Hedrych (Héder) lovag a Győr melletti szigetet kapta meg, ahol favárat építtetett 1142-ben és ezzel elindult a grófi család 800 éves történelme a településen.

Hédervár legismertebb épülete a háromszintes, három saroktoronyos reneszánsz kastély hatalmas angolkerttel. A Boldogasszony-kápolna híres középkori búcsújáró és Mária-kegyhely, melyet a 18. században, lorettói kápolnával bővítettek. Itt áll Magyarország legidősebb fája, az Árpád-fa, a több mint 800 éves mocsári tölgy. Az országban egyedülálló Krumplibogár-szobor létjogosultságát az adja, hogy itt találtak először krumplibogarat az országban.

Hédervári kastély – Khuen-Héderváry-Viczay kastély története

Héder lovag fából épített vára a tatárjárás idején pusztult el. Héderváry János a 16. században építtette újjá a várkastélyt reneszánsz stílusban. 1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk átépítésére. Bővítették a várat, feltöltötték a várárkot, a sarkokra négyszögű tornyokat emeltek. A kastélyban 15 ezer kötetes könyvtár és több tízezer darabos éremgyűjtemény is helyet kapott itt. Ekkor alakították ki az angolkertet is, ahova egzotikus fákat is telepítettek, pl. a kínai páfrányfenyő és az amerikai tulipánfa.

Viczay Mihály halála után gyűjteményei nagy részét elárverezték. Leány örököse feleségül ment belasi gróf Khuen Antalhoz, ezzel Hédervár is a Khuen-családra szállt. Khuen-Héderváry Károly 1906 és 1907 között, Möller István építész tervei alapján építtette át a kastélyt. Ekkor készült el a reprezentatív nagyterem, a vadászterem és a szalonok sora. Möller István neve Zsámbék romtemplomáról és a pécsi Ókersztény sírkamrákról is ismerős lehet.

Az udvaron egyszerre három stílusirányzatot is felfedezhetünk. A gótikus ablakok, fölötte a Héderváry János 1578-as címere látható. Az utólag beépített kerengők a reneszánszt képviselik. A kovácsolt vas kandeláberek a barokk jellemzzői. A közepen álló platánfa kb. 300-350 éves.

Az 1945-ös földreformmal megfosztották a hédervári grófokat javaiktól. 1947-re megszervezték a kastélyban a népi kollégiumot, ahol a környező falvakban és majorságokban lakó gyermekek végezhették el az általános iskolát. 1983-tól alkotóházként működött.

2002-től 2004-ig a kastélyt felújították. 2004-ben ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a négycsillagos Hédervár Kastélyszálloda. 2012 óta jogi viták miatt azonban zárva tart.

A Hédervári kastély 2021-es állapotáról és kastély peres eljárásáról a Telex.hu tett közzé egy tényfeltáró bejegyzést.

Boldogasszony-kápolna

A Boldogasszony-kápolna a Szigetköz egyik legszebb gótikus műemléke és egyben a Héderváry család temetkező helye. A valószínűleg a 13. századból származó templomot a 17. század végén Héderváry Katalin a barokk jegyében átépítette, és a díszes ún. lorettói kápolnával bővítette. A magyarországi lorettói kápolnák között ez volt az első.

A 19-20. század fordulóján a lorettói kápolna kivételével a barokk részeket lebontották és a gótika jegyeit hozták vissza. Ma Khuen-Héderváry Károlynak köszönhetően a középkor egyszerűségét tükröző, de a századfordulón kialakított templombelsőbe lépünk. Itt helyezték el 1570 körül Viczay Ádám, 1731-ben Viczay Margit Borbála sírkövét. 

Hédervári kastély parkja

Az 1790-es években Bernhard Petri (1768–1853) szentimentális tájképi kertet épített itt, részben a korábbi barokk park területén. Megtalálható itt patak kis szigettel, rajta Kentaur-szoborral. Az angolkertben hidak, kerti vázák, kőszék, neogótikus kerti ház, románkori templom, festői facsoportok és ligetek váltják egymást. A kertben egzotikus fákat pl. a kínai páfrányfenyő és az amerikai tulipánfa is találunk.

Nagyon köszönöm a fotókat Mészáros Henriettnek!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük