Hargita megye látnivalói és a székelyek szent hegye

Az Erdély keleti részén elhelyezkedő, Csíkszereda székhelyű Hargita megye látnivalói igen széles skálán mozognak. Kulturális értékei mellett a természeti szépsége vonzza a legtöbb látogatót.

Hargita

Hargita megye 

A Hargita megyében bővelkedik hegyekben. A hegységek főként vulkanikus platókból, hegylábakból, és a sűrűbben lakott folyóvölgyekből állnak.A Keleti-Kárpátokhoz tartozó Csíki-havasok, Gyergyói-havasok és Kelemen-havasok mellett itt található a székelyek „szent hegye” a Hargita. A Hargitán található Székelyföld legmagasabb csúcsa, az 1800 méter magas Madarasi Hargita. 

Madarasi Hargita

A gerincvonalon 70 km hosszú, 20–25 km szélességű Hargita három részre tagolódik: Északi-Hargita, Központi-Hargita és Déli-Hargita. 1700-1740 méter magasságig erdők borítják. Fenyveseket a hegység keleti oldalán 650 méterig, a melegebb nyugati oldalon 1200 méter mgassságig találunk. Bükkösök főleg a nyugati oldal alacsonyabb szintjein fordulnak elő.

A Hargita csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a 20-25 km széles Hargita-fennsíkra, a Libán-tetőre, a Görgényi havasokra, Gyergyói havasokra, Hagymás hegységre. Tiszta időben látható a Rika-hegység, Királykő, Fogarasi havasok a Déli Kárpátok szinte teljes vonulata is.

1700 méter tengerszint feletti magasságban, panziók és turistaházak várják a pihenni, túrázni, síelni, üdülni vágyókat. A Madarasi Hargita 4,5 km-nyi sípályájával ma Székelyföld legnépszerűbb síközpontja. A sípályák december közepétől április közepéig hóbiztosak, kedvező időjárás esetén május közepéig tart a szezon. A területen éjjel-nappali hegyimentő-szolgálat üzemel.

A Hargita számos irodalmi mű legendás színhelye. Sütő András Advent a Hargitán című művéből film és színdarab is készült. 

Hargita megye és környékének látnivalói

Hargitai megye látnivalói között említeném a hegyeket, amelyek minden évszakban kellemes kikapcsolódást ígérnek. Nyári időszakban számos túra lehetőség közül választhatunk, míg télen síelés szerelmesei érkeznek legnagyobb számban. 

A nevezetességek közül én most a számomra legkedvesebbeket mutatom be.

Gyilkos-tó

A legendás Gyilkos-tó Erdély egyik legkedveltebb turistalátványossága. Vízfelületén egy erdő maradványait, a vízből kibukkanó fenyőfa csonkokat látunk. Keletkezéséről sok legenda kering. A legvalószínűbb álláspont szerint 1837-ben egy hegyomlás következtében a lezúduló törmelék hozta létre. Szokták vörös tóként is emlegetni. Ezt a jelzőt és a nevét is egy népmondának köszönheti. A leomló törmelék maga alá temetett egy pásztort, nyájával együtt, és a vér sokáig „veresre” festette a vizet. 

Gyilkos-tó

Békás-szoros

A Gyilkos-tó közelében, a Békás-patak völgyében található az öt kilométer hosszú szurdokvölgy, melyet a Gyilkos-tóval együtt nemzeti parkká minősítettek. A „Pokol tornáca”, a „Pokol kapuja” és a „Pokol torka” nevű zord sziklái különösen népszerű a hegymászók körében. Csodás állat- és növényvilágában olyan ritkaságokat találunk, mint a havasi gyopár, a kisasszonypapucs, mogyorós pele vagy barnamedve.

Csíkszereda, Csíksomlyó

Csíksomlyó 1959 óta Csíkszereda településrésze. Itt található a katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye. Pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú

Csíksomlyó

Parajdi sóbánya

A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb kincsesládája. A parajdi sót, már a 15. századtól kezdve „székely sónak” nevezték, mely munkát és megélhetést biztosított századokon át a vidék népének.

Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó egy kialudt vulkáni kráterben alakult ki Tusnádfürdő közelében. A tó felszíne 0,22 km², alakja közel kör alakú, medre, tölcsér alakú. A víz a tó fenekére lerakódott feketésbarna iszap miatt zavarosnak tűnik. 2018 óta tilos a fürdés a tóban.

Tölcsvári Drakula kastély

Törcsvár falu mellett található várat tartják a legendás Drakula gróf egyik várának. Bár  Drakula-kastélyként emlegetik, valójában soha nem volt a havasalföldi fejedelem lakóhelye. A kastély a 14. század második felében épült, középkori jellegét épen megőrizte, ezért is oly kedvelt a filmesek körében.

Drakula kastély Törcsvári kastély

Korondi kerámia

A messze földön híres korondi kerámiakészítésnek évszázados hagyományai vannak. Kezdetben a nincstelenek számára kenyérkereső, a kevés földűeknek kiegészítő foglalkozást jelentett. Ezzel is magyarázható, hogy a korondiak a kezdet kezdetétől elsősorban használati edényeket készítettek: puliszka főzőt, fuszulykás fazekat, káposzta főző fazekat, stb tárgyakat készítettek.

További olvasnivalók Erdélyről

  • 255
  •  
  • 2
  •  
  •  
  • 255
  •  
  • 2
  •  
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

19 − 17 =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás