Hargita megye látnivalói és a székelyek szent hegye

Az Erdély keleti részén elhelyezkedő, Csíkszereda székhelyű Hargita megye látnivalói igen széles skálán mozognak. Kulturális értékei mellett a természeti szépsége vonzza a legtöbb látogatót.

Hargita

Hargita megye 

A Hargita megye bővelkedik hegyekben. A hegységek főként vulkanikus platókból, hegylábakból, és a sűrűbben lakott folyóvölgyekből állnak.A Keleti-Kárpátokhoz tartozó Csíki-havasok, Gyergyói-havasok és Kelemen-havasok mellett itt található a székelyek „szent hegye” a Hargita. A Hargitán található Székelyföld legmagasabb csúcsa, az 1800 méter magas Madarasi Hargita. 

Madarasi Hargita

A gerincvonalon 70 km hosszú, 20–25 km szélességű Hargita három részre tagolódik: Északi-Hargita, Központi-Hargita és Déli-Hargita. 1700-1740 méter magasságig erdők borítják. Fenyveseket a hegység keleti oldalán 650 méterig, a melegebb nyugati oldalon 1200 méter mgassságig találunk. Bükkösök főleg a nyugati oldal alacsonyabb szintjein fordulnak elő.

A Hargita csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a 20-25 km széles Hargita-fennsíkra, a Libán-tetőre, a Görgényi havasokra, Gyergyói havasokra, Hagymás hegységre. Tiszta időben látható a Rika-hegység, Királykő, Fogarasi havasok a Déli Kárpátok szinte teljes vonulata is.

1700 méter tengerszint feletti magasságban, panziók és turistaházak várják a pihenni, túrázni, síelni, üdülni vágyókat. A Madarasi Hargita 4,5 km-nyi sípályájával ma Székelyföld legnépszerűbb síközpontja. A sípályák december közepétől április közepéig hóbiztosak, kedvező időjárás esetén május közepéig tart a szezon. A területen éjjel-nappali hegyimentő-szolgálat üzemel.

A Hargita számos irodalmi mű legendás színhelye. Sütő András Advent a Hargitán című művéből film és színdarab is készült. 

Hargita megye és környékének látnivalói

Hargitai megye látnivalói között említeném a hegyeket, amelyek minden évszakban kellemes kikapcsolódást ígérnek. Nyári időszakban számos túra lehetőség közül választhatunk, míg télen síelés szerelmesei érkeznek legnagyobb számban. 

A nevezetességek közül én most a számomra legkedvesebbeket mutatom be.

Gyilkos-tó

A legendás Gyilkos-tó Erdély egyik legkedveltebb turistalátványossága. Vízfelületén egy erdő maradványait, a vízből kibukkanó fenyőfa csonkokat látunk. Keletkezéséről sok legenda kering. A legvalószínűbb álláspont szerint 1837-ben egy hegyomlás következtében a lezúduló törmelék hozta létre. Szokták vörös tóként is emlegetni. Ezt a jelzőt és a nevét is egy népmondának köszönheti. A leomló törmelék maga alá temetett egy pásztort, nyájával együtt, és a vér sokáig „veresre” festette a vizet. 

Gyilkos-tó

Békás-szoros

A Gyilkos-tó közelében, a Békás-patak völgyében található az öt kilométer hosszú szurdokvölgy, melyet a Gyilkos-tóval együtt nemzeti parkká minősítettek. A „Pokol tornáca”, a „Pokol kapuja” és a „Pokol torka” nevű zord sziklái különösen népszerű a hegymászók körében. Csodás állat- és növényvilágában olyan ritkaságokat találunk, mint a havasi gyopár, a kisasszonypapucs, mogyorós pele vagy barnamedve.

Csíkszereda, Csíksomlyó

Csíksomlyó 1959 óta Csíkszereda településrésze. Itt található a katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye. Pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú

Csíksomlyó

Parajdi sóbánya

A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb kincsesládája. A parajdi sót, már a 15. századtól kezdve „székely sónak” nevezték, mely munkát és megélhetést biztosított századokon át a vidék népének.

Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó egy kialudt vulkáni kráterben alakult ki Tusnádfürdő közelében. A tó felszíne 0,22 km², alakja közel kör alakú, medre, tölcsér alakú. A víz a tó fenekére lerakódott feketésbarna iszap miatt zavarosnak tűnik. 2018 óta tilos a fürdés a tóban.

Tölcsvári Drakula kastély

Törcsvár falu mellett található várat tartják a legendás Drakula gróf egyik várának. Bár Drakula-kastélyként emlegetik, valójában soha nem volt a havasalföldi fejedelem lakóhelye. A kastély a 14. század második felében épült, középkori jellegét épen megőrizte, ezért is oly kedvelt a filmesek körében.

Drakula kastély Törcsvári kastély

Korondi kerámia

A messze földön híres korondi kerámiakészítésnek évszázados hagyományai vannak. Kezdetben a nincstelenek számára kenyérkereső, a kevés földűeknek kiegészítő foglalkozást jelentett. Ezzel is magyarázható, hogy a korondiak a kezdet kezdetétől elsősorban használati edényeket készítettek: puliszka főzőt, fuszulykás fazekat, káposzta főző fazekat, stb tárgyakat készítettek.

További olvasnivalók Erdélyről

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy × egy =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás