Gyula látnivalói: sokkal több mint fürdőváros
Gyulát legtöbben a fürdője és kolbász fesztiválja miatt keresik fel, pedig a Békés megyei város ettől sokkal több izgalmas programot és látnivalót ígér. Pajorné Kiss Edit olvasónk bemutatja, milyennek látta Ő a csendes kis várost. Nézzük, melyek Gyula látnivalói!
Gyula látnivalói, nevezetességei
A Békés megyei Gyula látnivalói tényleg hosszasan sorolhatók. A kedvelt fürdővárosban várat és kastélyt is találunk és több múzeum is segít a város történelmének megismerésére.
Gyulai vár
A Békés megyei város sok parkjával, műemlékével, valamint hangulatos utcáival, és nem utolsósorban fürdőváros jellegével jelentős turisztikai szereppel bír. A Gyulai-vár a XV. században épült, mára Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára.
Gyulai Várfürdő és AquaPalota
A Várfürdő – Gyula városának már a török uralom előtt volt hideg vizes fürdője. 1957-ben a Városi Tanács határozott a gyógyfürdő létesítéséről. A Várfürdő az Alföld egyik legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője négycsillagos strand- és gyógyfürdő minősítéssel büszkélkedhet. Az Almásy-kastély 8,5 hektárterületű ősparkjában található komplexum területén 19 gyógy- és élménymedence, gyermek-víziparadicsom, pezsgő és hullámmedence várja a kikapcsolódni vágyókat.
Százéves cukrászda
A Százéves Cukrászda berendezése – A mai Százéves (Reinhardt) Cukrászda épületét az 1801. évi tűzvész után id. Czigler Antal tervezte és építette. Az épület földszintjén 1803-ban édességbolt nyílt. A házban gyógyszertár is működött, amelynek helyén 1840-ben Salis András cukrász cukrászdát alakított ki. Az 1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni, míg az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel.
Kossuth tér
A Kossuth-tér Gyula szívében található tágas tér, mely egykor heti vásároknak adott otthont. 2006-ban új arculatot kapott:szökőkutak, díszmedencék, rendezvényterek és képzőművészeti alkotások kaptak itt helyet.
Élővíz csatorna
Élővíz csatorna – Az csatorna medrében folyt a Fehér-Körös egészen a 19. századig. Mivel a folyó eredeti medre bevezette a városba az árvizeket, így egy tűs gátat építettek.
Gyula és a pálinka
Pálinka kóstoló – Gyulán immár majd három évszázados hagyománya van a pálinka készítésének. A város első főzdéjét Harruckern János György alapította 1731-ben.
Gyulai Kolbász Múzeum
Az 1985-ben megnyitott kiállítás anyagát gyulai és környékbeli hentes családok által a múzeum részére átadott eszközökből állították össze.
Világóra
Világóra – A gömbhöz egy kettős szimbolikájú talapzat tartozik, melynek felső, 12 egyenlő részre osztott gránittáblákból álló része a helyi időt, illetve a világ időzónáihoz tartozó pontos időt mutatja.
Babi vendéglője
Itt étkeztünk. Az egykori Szőttes Szövetkezet műemlék védelem alatt álló épülete.
Petőfi tér
Díszkút a Petőfi téren – Heilinger Antal építőmester tervei szerint készült 1927-ben. Vize az 1978-i „békési” földrengéskor elzáródott, a város lakói azonban megőrizték elődeik alkotását.
Almásy–Wenckheim-kastély és látogatóközpont
Almásy kastély – A mai kastély első periódusát, főszárnyának középső részét Harruckern János György 1740 körül építtette fel.A kastély 1888-ban az Almásy–Wenckheim házaspár tulajdonába került. Az egykori grófi rezidenciában 2015-ben nyílt meg a Látogatóközpont.
Erkel Ferenc Emlékház
Erkel Ferenc emlékház – A kántor és iskolaház az 1830-as átalakításkor kapta klasszicista stílusát. Az Erkel család 1806-ban érkezett Gyulára Pozsonyból. Az apa, Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A házat mai formájában Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére.
Dürer-emléktábla
Az Erkel Ferenc Emlékház utca felőli oldalán egy Dürer-emléktáblát is elhelyeztek, ami jelzi Albrecht Dürernek, a neves német festőnek a gyulai kötődését. A festő apja innen indult világot látni, és ajtósi származása révén az Ajtósi Dürer Albert nevet használta. Fia ezt az előnevet már elhagyta.
Élővíz csatorna
Az csatorna medrében folyt a Fehér-Körös egészen a 19. századig. Mivel a folyó eredeti medre bevezette a városba az árvizeket, így egy tűs gátat építettek.
Woodland Rendezvényközpont és Kalandpark
Az aktív kikapcsolódás szerelmesei is megtalálják is számításukat.
További gyulai látnivalók
- Román Ortodox Püspökség Múzeuma
- Német Nemzetiségi Gyűjtemény
- Kohán Képtár
- KöröspArt Galéria
- Kálvária Apsziskápolna
- Gyulai Népművészeti Emlékszoba
- Mogyoróssy János Városi Könyvtár
- Városháza díszterme
- Ferences rendi romkert
- Református templom
- Szent Miklós katedrális
- Nagy Bambuszkert
Információk a gyulai látnivalók felfedezéséhez
Fontos tudnivaló: A fürdő és a vár környékén hétvégén is fizetni kell a parkolásért!!!
A várhoz vezető hídfőn található Kapusház információs iroda vasárnap is nyitva van. Hétfő kivételével 14:00 és 20:00 között kaphatunk tájékoztatást és információs anyagokat Gyuláról és környékéről, a gyulai és térségi program lehetőségekről.
Gyula nevezetességei gyalogosan is bejárhatók, de kisvonattal is eljuthatunk egyik helyről a másikra.
A város arculatát nagyban meghatározzák természetes vizei. A folyópartok kitűnő helyszínt biztosítanak azoknak, akiket a városon kívüli háborítatlan, békés természet vonz.
Nagyon köszönöm a fotókat Pajorné Kiss Editnek!
További olvasnivalók Gyuláról
A Gyulai vár Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára. A magyar várak többségétől jó kétszáz évvel később, 1405-1445 között épült. A belső épületeket gótikus hatás érvényesül. Most egy videót hoztam, hogy megcsodálhasd, milyen szép is a Gyulai vár a magasból.
Gyula az ország egyik legkedveltebb üdülővárosa és Békés megye turisztikai központja. A Fekete- és Fehér_Körös összefolyásától nem messze, utóbbi bal partján épült. Egyedülálló természeti és épített környezetének, és egész évben pezsgő kulturális életének köszönhetően minden évszakban kellemes kikapcsolódást ígér. Nézzük, melyek Gyula nevezetességei!
