Gyula nevezetességei minden évszakban megérnek egy látogatást
Gyula az ország egyik legkedveltebb üdülővárosa és Békés megye turisztikai központja. A Fekete- és Fehér_Körös összefolyásától nem messze, utóbbi bal partján épült. Egyedülálló természeti és épített környezetének, és egész évben pezsgő kulturális életének köszönhetően minden évszakban kellemes kikapcsolódást ígér. Nézzük, melyek Gyula nevezetességei!
Gyula nevének eredete
Gyula látnivalóiról olvasói fotók alapján már készült egy bejegyzés itt a blogon és saját fotókkal illusztrálva megírtam a Százéves cukrászda történetét is, de úgy gondolom érdemes még pár szót említeni az egyik legnépszerűbb fürdővárosunkról. Igyekszem olyanokra koncentrálni, amelyek az előző bejegyzésből kimaradtak.
Gyula kötelező látnivalói közé tartozik a Százéves Cukrászda (100 éves cukrászda) is. Amikor először jártam ott teljesen elbűvölt a miliő és a sütemények is. Az idén szintén beugrottam egy kávéra és ha már ott jártunk, pár sütit is megkóstoltunk. A hangulat épp olyan magával ragadó volt, de hát a többi…
Gyula neve a történészek szerint kétféle eredetű lehet. Az első elmélet szerint a honfoglaló magyarok katonai vezetőjének, a gyulának a tisztségére utal, akinek törzse, vagy annak egy része lehet, hogy a területen telepedett le.
A másik elmélet szerint a város helyén álló egykori monostort egy Gyula nevű főúr alapította Gyulamonostora néven és ebből ered város mai megnevezése. Általánosságban ez utóbbi elméletet tartják valószínűbbnek.
Gyula és a magyar történelem nagyjai
A határközeli, békési kisváros minden kulturális és történelmi emléket gondosan ápol, arra is emléktábla figyelmeztet egy régi házon, hogy egykor pár napot itt töltött Petőfi Sándor.
Az un. Németváros központja az Apor tér, itt áll a késő barokk-klasszicista római katolikus templom (1863-1866) és Erkel Ferenc szülőháza is. Az iskolai szárnyban kialakított emlékház hűen mutatja be a nagy zeneszerző életét és munkásságát.
A Dürer utcai falán emléktábla jelzi Albrecht Dürernek, a neves német reformáció legjelentősebb festőjének gyulai kötődését. A festő apja a Gyula melletti Ajtós faluban született és innen indult világot látni. Ajtósi származása révén az Ajtósi Dürer Albert nevet használta. Fia ezt az előnevet már elhagyta.
A régi Ajtós a török hódoltság alatt lepusztult, ám a mai Gyula területén, a törökzugi lakótelep melletti kis városrész neve ma is az Ajtósfalva nevet viseli.
Továbbra is a festészetnél marad még egy nevet érdemes megemlíteni Gyula kapcsán. Itt bontogatta szárnyait Munkácsy Mihály, aki Lieb Mihály néven született. Az árva Lieb Mihály és felnevelője, a nagybátyja, Reök István ügyvéd 1860-ban Gyulára költözött. A tizenhét éves Mihály asztalosmesterséget tanult, és közben szorgalmasan járt a neves bécsi rajztanár, Carl Fischer óráira.
Abban az időszakban érkezett Gyulára a Wenckheim grófi család meghívására Szamossy Elek festőművész, aki megismerkedett a tehetséges Leib Mihállyal, és biztatta, hogy fejlessze tehetségét.
Gyula nevezetességei
Gyula nevezetességei többségében a török utáni időkből valók, ugyanis a hódoltság idején szinte teljesen elpusztult a település. A törökdúlás után Harruckern János György telepítette be újra magyarokkal, németekkel és románokkal.
A belváros reprezentatív, jobbára 18.-19. századi egyházi és középületei között jutunk el a Várkertbe.
Gyulai vár
Gyula város legrégebbi épített öröksége a több mint 600 éves gyulai vár, Közép-Európa egyetlen épen maradt gótikus sík vidéki téglavára. A helyreállított várat és a 2005-ben megnyílt vármúzeumot semmiképp nem szabad kihagyni. a egy gyulai kirándulás során. A vármúzeumban 24 kiállító terem mutatja be Gyula város sok száz éves múltját.
1964-től működik nyaranta a Várszínház.
Aradi vértanúk emlékmű
Az 1848-as szabadságharc és a fegyverletétel is erősen érintette Gyulát. A vár mellett látványos emlékmű őrzi az aradi vértanúk sorsának helyi fordulatát. A világosi fegyverletételt követően sok elítélt honvédtisztet vezényeltek Gyulára az oroszok, többek között az aradi tizenhárom vértanú közül tizet.
A néhány nappal később ide érkező osztrákok átvették a foglyokat az oroszoktól és a vár előtti téren elkezdték a honvédtisztek lefegyverzését. Ekkor Knézits Károly hősiesen úgy döntött, nem adja át a kardját osztrák kézbe, és inkább eltörte a fegyverét. A megrongált kardlap és kardhüvely megtekinthető a Vármúzeum fegvyertermében.
Várfürdő és az Erkel-fa
Az Alföld egyik legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője 19 medencével rendelkezik. A Magyar Fürdőszövetség által minősített legmagasabb kategóriájú, négycsillagos strand- és gyógyfürdő minősítéssel büszkélkedhet. Az Almásy-kastély 8,5 hektárterületű ősparkjában található komplexum területén gyógy- és élménymedencék, gyermek-víziparadicsom, pezsgő és hullámmedencék várják a vendégeket.
A Várfürdő egyik – ma már csak csonkként álló fáján, melyet benőtt a borostyán, emléktábla hirdeti, hogy e fa lomb jának árnyékában írta Erkel Ferenc a Bánk bán zenéjét.
Almásy-Wenckheim-kastély
A mai kastély első periódusát, főszárnyának középső részét Harruckern János György 1740 körül építtette fel. Eredetileg zsindelytetős volt, egy tűzvész után Czigler Antal építette újjá. A kastély 1888-ban az Almásy–Wenckheim házaspár tulajdonába került. A kastély egykori grófi lovardája ma a Várfürdő fedett uszodájának és gyógymedencéinek épülete. Az egykori grófi rezidenciában 2015-ben nyílt meg a Látogatóközpont.
Erkel Ferenc emlékház
A kántor és iskolaház az 1830-as átalakításkor kapta klasszicista stílusát. Az Erkel család 1806-ban érkezett Gyulára Pozsonyból. Az apa, Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A házat mai formájában Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére.
Élővíz csatorna
Az csatorna medrében folyt a Fehér-Körös egészen a 19. századig. Mivel a folyó eredeti medre bevezette a városba az árvizeket, így egy tűs gátat építettek.
Rádiótörténeti Kiállítás
A magángyűjteményre épülő kiállítás Wlassis Nándor nyugdíjas elektromérnök 120 darabból álló készletét mutatja be.
Gyulai rendezvények
Az év minden hónapjában találhatunk nagyszabású rendezvényt. A februári a Reneszánsz Karnevált márciusban a Közép-Békési Tavaszi Fesztivál követi. Áprilisban rendezik a Gyula-napokat, a Kisüsti Pálinkafesztivál és Böllér napokat.
Nyáron különösen bőséges a kínálat: Gyulai zenei napok, Körös-völgyi sokadalom, Várszínház Összművészeti Fesztivál, Tarhonya Fesztivál, Végvári Esték, Minden Magyarok Táncfesztiválja.
Novemberben az Erkel Művészet Napok keretein belül koncertek, felvonulások, középkori lovagi torna, népi iparművészeti kirakodóvásár várja a városba látogatókat.
A város arculatát nagyban meghatározzák természetes vizei. Kitűnő helyszínt biztosítanak a folyópartok azoknak, akiket a városon kívüli háborítatlan, békés természet vonz.
Fontos tudnivaló: A fürdő és a vár környékén hétvégén is fizetni kell a parkolásért!!!
A várhoz vezető hídfőn található Kapusház információs iroda vasárnap is nyitva van. Hétfő kivételével 14:00 és 20:00 között kaphatunk tájékoztatást és információs anyagokat Gyuláról és környékéről, a gyulai és térségi program lehetőségekről.
Gyula nevezetességei gyalogosan is bejárhatók, de kisvonattal is eljuthatunk egyik helyről a másikra.
