Gyilkos-tó, Erdély legfestőibb legendás tava
A Gyilkos-tó Hargita megye és egész Erdély egyik legfestőibb helyszíne és legismertebb tájképe. A Kárpátok hegycsúcsai által övezett, a víztükörből meredező fatörzsek csonkjaival tarkított tó vize olykor rozsdavörös, míg máskor szürkészöld, mint a tó legendájából ismert Fazekas Eszter szeme. A jól kiépített és jelzett turistaúton egy órás sétával tudjuk körbe kerülni a csodálatos tájba ölelkező természeti ritkaságot.
Gyilkos-tó kialakulása
Gyergyószentmiklóstól (Gheorgheni) 25 km-re találjuk a Keleti-Kárpátok egyik legnépszerűbb kirándulóhelyét. A legendás szépségű Gyilkos-tó partján üdülőtelep is létesült.
A Gyilkos-tó (románul: Lacul Roșu, régi magyar nevén: Veres-tó) valójában egy természetes torlasztó, ami a hegyről lecsúszó törmelék következtében alakult ki. Román neve Lacu Rosu (jelentése Vörös-tó, Vereskő-tó) onnan ered, hogy a Vereskő-patak vasokkeres hordaléka sokszor rozsdavörösre színezi a tó vízét.
1837 nyarán az 1378 méter magas Gyilkos-kő oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék a nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe. A törmelék elzárta az itt található Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak szabad folyásait és a patakok vize tóvá állt össze.
A tó lenagyobb mélysége 9,7 méter, azonban területe folyamatosan fogy. 1968-as mérés szerint évente 4,88 cm hordalékkal töltődik fel, ami azt jelenti, hogy emberi beavatkozás nélkül 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen eltűnhet. Jelenleg két mesterséges tó és ezeknél létrehozott hordalékfogó gát hivatott arra, hogy megakadályozza a tó feltöltődését.
A tó legendája
A Gyilkos-tó legendája szerint valamikor régen élt itt egy fekete hajú, szürkészöld szemű gyönyörű, lány Fazekas Eszter. Amikor egyszer Eszter elment a gyergyószentmiklósi vásárba, találkozott egy daliás legénnyel, akivel egy szempillantásra egymásba szerettek. A gáláns fiú tükrös puszedlit és égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek, és ezzel kérte meg, hogy legyen a felesége.
Esküvőre azonban nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. Eszter pedig csak várta, várta, hogy hazatérjen a mátkája. Esténként agyagkorsójával kiment a csobogóhoz, és énekelve sóvárgott szerelmese után.
Egyik vasárnap meglátta Esztert egy zsiványvezér, aki nyomban nyergébe emelte, és elvágtatott vele, a sziklák közé, ahol tanyája volt.
Minden vagyonát, aranyát, ezüstjét ígérte a lánynak, csakhogy megszeresse. Eszternek nem kellett sem a kincs, sem a gyémántos palota, csak a régi mátkája. A feldühödött zsivány, és erőnek erejével akarta kényszeríteni Esztert, hogy legyen a felesége.
Eszter elkeseredésében a hegyekhez kiáltott segítségért. A sziklák megértették sikolyát, és hatalmas záporral, mennydörgéssel válaszoltak. Majd megindultak lefelé a völgybe, iszonyatos földindulással, maguk alá temettek mindent, Esztert is, és a zsiványt is. Így keletkezett a Gyilkos-tó, amely napsütésben pont olyan szürkészöld, mint Eszter szeme.
Ha ott járunk érdemes körbe járni a tavat. Mindenképpen menjünk tovább a Békás-szorosba, mely a Kárpátok egyik legszebb hasadékvölgye. Vagy talán még jobb, ha a szűk szorosból érkezünk a tóhoz. A szorosban az országutat több kilométeren keresztül 2-300 m magas sziklafalak és patakok szegélyezik. Helyenként az út és a patak éppenhogy elfér, több helyen alagutat fúrtak a sziklába.
