Gomba falu látnivalói, bájos település Pest megyében

Gomba településről eddig még nem is hallottam, de most igencsak kedvet kaptam a felkereséhez. A Pest megyei bűbájos faluban egykori több kastély és kúria is található, bár ezek többsége romos állapotú. A természeti szépségekben is bővelkedő településen a horgászok, túrózók is megtalálják a számításukat. Szó mi szó, a gyönyörű fekvésű Gomba látnivalói megérnek egy kiruccanást.

Gomba, a bájos falu 

„Gombára érdemes elmenni. Hihetetlen hangulata van, rendkívül sokoldalú hely, minden járókelő hagosan köszön. Minden épületnél ki van írva mit látunk, sok-sok kúria van benne, sajnos többségük elég romos, és nem megközelíthető. 🙁 Ráadásul itt van a főváros szomszédjában.

Múzeumról nem tudok, de nem is igazán erről szól a település. Inkább a természet és a kis falu együttéléséről. A környék felfedezésére is érdemes időt szánni. A környék felfedezésére is ad segítséget egy cikk a Turista Magazinon. 

Ajánlom a szomszédban Monor pincéit, amiket még nem láttam, de azt olvastam az ország legnagyobb pincészete van ott. Vagy ott van Gyömrő, a település is szép, a tava pedig kellemes, bár a Balatonnal nem tud versenyezni. Ecser mellett Rákoskerten felfedezheted a Merzse-mocsarat, ami a régi Rákos-mezeje mocsárvidék maradványa. Vagy a közelben van Pécel is, a Ráday-kastéllyal, itt még van pár nagyon szuper horgásztó is. Azt hiszem ez egy napra bőven elég is. 🙂 A képek szerintem magukért beszélnek.  – ezekkel a szavakkal és csodálatos fotókkal mutatta be a Pest megyei települést Várkonyi Gertrúd.

Gomba rövid történelme

Gomba, Gombad, Gombal néven is említik, először egy 1337-es oklevélben találkozhatunk vele, de már régebben is éltek itt. Ezt bizonyítják a Várhegyen 1858-ban Kubinyi Ferenc által feltár bronzkori „Pogányvár” maradványai, kő- és csontszerszámok és agyagedények.

Első ismert birtokosa Gombai László volt. Egyes források szerint a Gomba családot eredetileg Nemze családnak hívták. 1408-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a birtokot a Gombai családtól, és Szentiványi Tamásnak, valamint Maróthi János macsói bánnak adományozta.

1424-ben épült templomának romjai 1864-ben még látszottak a református temetőben. Az 1500-as évek közepén Gomba is török uralom alá került, de főutaktól félreeső elhelyezkedése miatt nem néptelenedett el.

1565-ben Miksa magyar király jutalmul adta a falut Gombai Györgynek és Margit nevű lányának. 1612-ben Hubai Ferencé volt, és ő Maglóddal és Pécellel együtt Fáy István özvegyének zálogosította el. A 17. századra a falu legnagyobb birtokosa a Fáy család volt.

Az 1600-as évek közepén a lakosság döntő többsége már református volt. Egy fatemplomot emeltek, amibe beépítették a középkori katolikus templom mestergerendáját is.

A falu külterületén, a Rákóczi szabadságharcban vívott ütközet helyét máig Harcvölgynek nevezik. Az 1700-as és az 1800-as években birtoka volt itt a Thay, a Szemere és a Patay családnak is. 

A 19. századra a faluban már hat kastély, illetve kúria állt. Közülük öt ma is megvan, egyet romos állaga miatt lebontottak. A 19. században a falu birtokosai a Fáy, a Szemere, a Patay, a Puky, a Dapsy, a Wartensleben és a Tahy család volt. 

Gomba látnivalói

Fáy-kúria

1904-ben a református egyház korszerű, négytantermes iskolát építtetett a falu központjában. A katolikus iskola 1920-ban nyílt meg az egykori Fáy-kúriában. Az iskolákat 1949-ben államosították.

A református templom 1776-ban épült, barokk stílusban. 

Perczel-kúria

A Perczel-kúria (Puky-Perczel-kúria) a 18. század végén, klasszicista stílusban készült épület. Katona József itt írta a Bánk bán néhány részletét. A Puky család után 1925-ben a Perczel család lett a kúria tulajdonosa. Jelenleg családi ház, nem látogatható.

Bárczay-kastély

Bárczay-kastély (Máriássy-kastély) barokk stílusú épületét a 18. században építtette a Fáy család. Később Bárczay András vásárolta meg, átalakította és emelettel bővítette. Egy éjszakán át őrizték itt a koronát, Debrecen felé menekítve. Jelenleg a mezőgazdasági szövetkezet irodái működnek benne, nem látogatható.

Patay-kastély

Patay-kastélyt a 18. század végén építtették a Bárczayak, majd a Patay család birtokába került. A második világháború után művelődési ház, majd könyvtár működött benne. Jelenleg üresen áll, nem látogatható.

Scitovsky-kúria

A Scitovszky-kúria szintén a 18. században épült barokk stílusban, de 1810-ben klasszicista stílusban átalakították. Jelenleg a polgármesteri hivatal működik benne. Munkaidőben szabadon látogatható.Az épületben megfordult Bajza József, Czuczor Gergely, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Szemere Pál, Vörösmarty Mihály is.

Katolikus templom

Az egytornyos katolikus templom 1928-ban épült eklektikus stílusban.

Szüts-kúria

A Szüts-kúriát Szüts Ábrahám közbirtokos építtette 1820 körül. Az eredetileg késő barokk épületet idővel jelentősen átépítették. 

Gomba Tájháza

A Tájház épülete – az 1890-ben Rostás János által épített ház – 2015-ben került az Önkormányzat birtokába. A pitvar mennyezetén az eredeti festés látható. A tisztaszoba elrendezése a helyben szokásos jegyeket hordozza, különlegességei az uraság házából „megörökölt” berendezési tárgyak. Korlátozott nyitvatartású.

Több műemlék jellegű épületet is lebontottak a 20. században, pl. Tahy-kúria, Fekete-féle lakóház, két vízimalom és egy egy szárazmalom.

 

Horgásztó

A templomoktól jobbra juthatunk el a hangulatos horgásztóhoz. 

Tetepuszta

Két kilométeres túrával érhetünk el Tetepusztára, ahol lenyűgöző, vadregényes táj vár vadnarancsokkal és egy apró, öreg temetővel.

Nagy és kis szurdik

Másik túra útvonal a Nagy és Kis szurdiknak nevezett löszmélyút Gomba külterületén található. 

Nagyon köszönöm a csodálatos fotókat Várkonyi Gertrúdnak!