Göbekli Tepe, a 12 ezer éves körtemplom lelőhelye
Göbekli Tepe (Pocakos hegy) a kőkorszakban, mintegy 12 ezer évvel ezelőtt épült, de mindössze pár évtizede tudunk róla. A Törökországban található, alig harminc éve felfedezett lelőhelyen tárták fel a világ eddig ismert legrégebbi körtemplomát. A még mindig sok titkot rejtő ásatási terület jelentőségét mutatja az is, hogy UNESCO Világörökség Bizottsága a 2018-ban felvette a világörökségi védelmet nyújtó helyek listájára.
Göbekli Tepe, az UNESCO világörökség
Nagyon sok világörökségi helyen jártam már. Volt, amit időközben leromboltak vagy majd nem teljesen megsemmisítettek. Sokáig olyan külföldi helyszín még nem volt, amit ottjártam után vettek fel az UNESCO védettségi listájára. Aztán 2018-ban ez is megtörtént, amikor Göbekli Tepe, a török régészeti lelőhely is felkerült az illusztris listára.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2018. június 24.–július 4. között Manámában megtartott 42. ülésszakán 13 kulturális, 3 természeti és 3 vegyes (kulturális és természeti) helyszínt, – köztük Göbekli Tepét is – nyilvánított a világörökség részévé.
Még 2008-ban jártam a Törökország délkeleti részén, Sanliurfa tartományban található régészeti területen. Különösen öröm számomra a védetté nyilvánítás, mert ezen az úton, láttam az elárasztott török várost Hasankeyfet, valamint a később lerombolt szíriai Aleppót és Palmürát is. Ekkor láttam Csontváry cédrusait is Libanonban, Oszlopos Szent Simeon templomát Szíriában, a Topkapi palotát Isztambulban és még egy pár szép helyet, amiről még nem is írtam.
Göbekli Tepe felfedezése
A Törökország délkeleti részén található Salinurfa közelében fekvő dombos vidék egészen a huszadik század végéig érdektelen volt a kutatók számára. Ugyan a Chicagói Egyetem régészei már az 1960-as években ellátogattak a környékre, jól sejtve, hogy az ősi múltra visszatekintő Salinurfa közelében akadhat még egy-két érdemleges dolog. A Göbekli Tepében találtakat nem találták elég érdekesnek, mivel azt feltételezték, hogy azok bizánci időkből származó katonai tábor maradványai. Nagyobbat nem is tévedhetetk volna.
Göbekli Tepe azonban nem került teljesen feledésbe. Amikor Nevali Cori kutatási területe vízalá került az Atatürk-duzzasztógát megépítése után, ezsébe ötlött a Német Régészeti Kutatóintézet munkatársának, a feltárást vezető Klaus Schmidtnek egy régi leírás a környéken található Göbekli Tepéről, és úgy döntött, maga is megnézi az állatólagos katonai tábort.
A pattintott kőszerszámok szilánkjai és a mészkőtömbök, amelyekre ráleltek, nagy reményeker keltettek Schmidtbem. Rögtön sejtette, hogy valamilyen nagy horderejű dologra bukkant. A legrégebbi kőtömbökről kiderült, hogy 11.000 évesek.
Schmidt a salinurfai múzeum támogatását élvezve látott neki az ásatásoknak. Mívesen megmunkált oszlopokból, T alakú tömbökből álló hatalmas kőkörre bukkantak. Mivel nem találtaktelepülésre utalő nyomokat – sem lakóépületeket, sem tűzrakó helyek maradványait -, ráadásul a tömbök mintázata és elrendezése vallási felhangott sejtetett, arra a következésre jutottak, hogy Göbekli Tepe egy ősi szertarási központot rejtett évezredeken keresztül. A helyet feltételezések szerint a környékbeli vadászó-gyüjtőgető népek látogattak adott időközönként, mint afféle zarándokhelyet.
Göbekli Tepe leletei
Az 1994-ben felfedezett Göbekli Tepe (Pocakhegy vagy Köldökhegy) monumentális körtemploma “a világ legrégebbi ismert megalitikus szerkezete Felső-Mezopotámiában”. A 1995 óta folyó ásatások során rengeteg különböző méretű kőfaragvány került elő: találtak mészkő állatfigurákat, díszes, stilizált róka- és madárábrázolású kovakőnyílhegyeket. Az előkerült apró Vénusz-szobrok az időszámítás előtti 20 000-10 000 közötti időszakból származnak.
A Göbekli Tepe utolsó jégkorszak végén épült rejtélyes kőtemplom-együttese az egyik legnagyobb kihívás a 21. század archeológusai számára. Épp 7000 évvel régebbi, mint a Nagy Piramis és Stonehenge. Különös épületei és a T-alakú, 10-15 tonna súlyú kövekből álló monolitok alkotta gyűrűi a kifinomultság és művészi hozzáértés olyan szintjét mutatják, melynek nem akadt párja az ókori világ nagy civilizációinak, a suméroknak, az egyiptomiaknak és a babilóniaknak a megjelenéséig.
Göbekli Tepe igazi mérnöki bravúr. Izraeli tudósok kiszámolták, hogy a hárm kör főkövei egy egyenlő oldalú háromszöget alkotnak, tehát az építkezést komoly geometriai számítás előzte meg.
Mindez abban a korban, amikor valószínúleg még az írást sem ismerték.
Ottjártamkor nagyban folytak a feltárások, csak kívülről tekinthettük meg a kerítésen belül folyó munkálatokat. 2017-ben a lelőhely bizonyos részei még több mint 90%-ban feltáratlanok voltak.
Az egész terület kies, kővel borított, életnek alig volt valami jele. Talán épp ennek köszönhető, hogy nagyon különleges volt a hely atmoszférája. Október elején jártunk ott, kb 30 fokban, de szél az azért volt. Annyira, hogy az egyik utitársunk napellenző sapkáját lefújta a szél és egyenesen a kerítésen belüli egyik régi kődarabra röpítette. Lehet, hogy ezzel üzenni akartak valamit az égiek?
Göbekli Tepe feltárása azóta is folyamatosan folytatódik. A terület történetéről, érdekességeiről és az ásatások eredményeiről többet is megtudhatsz a wikipédiából.
Boldog vagyok, hogy végre egy pozitív történetet oszthattam meg erről a csodás útról.
Göbekli Tepe: A világ legrégebbi temploma? – videó
További látnivalók Törökországban
- Göreme: holdbéli tündérkémények Törökországban
- Zeugma Mozaik Múzeum Gaziantepben
- Topkapi palota, ahol Szulejmán 46 éven át uralkodott
