Gibraltár: mini Anglia pálmafákkal és majmokkal
Gibraltár, ez a kis, de annál jelentősebb szikla a Földközi-tenger nyugati bejáratánál, évezredek óta stratégiai fontosságú pont. Történelme során számos civilizáció birtokolta, és ma is egyedülálló keveréke a brit és spanyol kultúrának. Gibraltár addig marad brit koronagyarmat, míg a majmok itt vannak – tartják az Európa déli csücskén élő britek. Meg is tesznek mindent, hogy a híres, hírhedt majmok ne tűnjenek el a 400 méter magas hegyről. De mitől olyan értékes és különleges ez a Spanyolországgal határos csupán 6,5 km² terület a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán kéken ragyogó találkozásánál. Nézzük meg, melyek Gibraltár kihagyhatatlan látnivalói és nevezetességei!
Gibraltár: parányi Anglia pálmafákkal
Gibraltár különös hely. Buja mediterrán növényzet, London piros telefonfülkéi, a Notting Hill hangulatos sorházai, mindez egy óriási mészkősziklán. Pont mint egy mini Anglia mediterrán hangulattal és időjárással, aminek birtoklása örök vitatéma a spanyolok és a britek között.
Jelentőségét a stratégia szempontból fontos fekvése adja: a szoros a Földközi-tengert köti össze az Atlanti-óceánnal, így a terület uralma hosszú időn keresztül fontos szerepet látszott a tengeri kereskedelemben és a hadseregek mozgásában.
Csupán tizenhét kilométerre már egy másik világ, egy másik földrész, Afrika húzódik.
A Gibraltári-szikla egy mészkő monolit, amelynek tetejéről lenyűgöző kilátás nyílik Európára és Afrikára. A szikla stratégiai fekvésének köszönhetően számos civilizáció igyekezett uralma alá vonni: föníciaiak, karthágóiak, rómaiak, mórok és spanyolok is birtokolták.
A Gibraltár név az arab Dzsabal Tárik (= Tarik hegye) megnevezésből származik. A szikla nevét Tariq ibn Ziyad mór hadvezérről kapta, aki 711-ben itt szállt partra, és megkezdte az Ibériai-félsziget meghódítását.
Kétzsázötven éven át spanyol uralom alatt állt – ők hódították el a móroktól 1463-ban. Csakhogy a 18. századi spanyol örökösödési háborúban, 1704-ben egy tengerészgyalogos csapat legyőzte a városállam védőit, s elfoglalta az erődöt. Ezt a vereséget azutrechti béke koronázta meg, amikor sok spanyol terület a győztes Angliáé lett Gibraltárral együtt. Ebbe a spanyolok azóta sem tudnak beletörődni.
A második villágháborúban nemcsak a németek, hanem a spanyolok is meg akarták szerezni, de az angol katonák önfeláldozóan védték.
Gibraltárt jelenleg a brit király által kinevezett kormányzó irányítja, mégis teljes autonómiát élvez.
Az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Gibraltári-szoros nemcsak természeti szépségével, hanem a tengeri közlekedés szempontjából is stratégiailag fontos helyzetével is kiemelkedik. A terület régóta fontos terepe a Brit Fegyveres Erőknek és a Brit Királyi Haditengerészetnek.
Kulturálisan is gazdag hely Gibraltár. A helyi lakosság sokszínű, és a brit és spanyol kultúra elemei is összeolvadnak itt. Az angol mint nyelv és a spanyol kulturális hatások egyaránt láthatók az élet minden területén, beleértve az étkezést, ünnepeket és a mindennapi életet.
Ma Gibraltár egy modern, kozmopolita város, ahol a brit és a spanyol kultúra keveredik. A lakosok nagy része angolul és spanyolul is beszél.
Giblartár látnivalói és nevezetességei
Jó magam még a 90-es évek végén jártam itt, amikor még csak analóg fényképezőgépem volt. Ezért különösen megörültem, amikor pár napja Urbánné Répás Angéla megosztotta a napokban készített gibraltári fotóit. Igen szép emlékeket ébresztett.
A városállam nem épp látványos, a fekvése annál inkább. A városba vezető széles utcát Euróba legrövidebb leszállópályája keresztezi. Ott jártamkor épp szerencsém volt, érkezett egy repülőgép, így piros lámpánál állva nézhettük végig a landolást.
A szikla belsejében számos barlang található, amelyek közül a Szent Mihály-barlang a legismertebb. A barlangban cseppkövek és sztalagmitok láthatók, és a régészeti leletek tanúsága szerint már az őskőkorszakban is lakott volt.
A városban számos történelmi épület, múzeum és erőd található. A Gibraltári-szikla nemzeti park, és a világ egyik legfontosabb madármegfigyelő helye.
A homokos strand a repülőtér szomszéságában található, amely felett döbbenetes közelségben húznak el a repülők.
Itt-ott még láthatjuk a régi városfa maradványait is. A városállamban van parlament és bíróság is, és a hivatalos épületek környékén ősöreg ágyuk emlékeztetnek a múlt viharaira.
Az óvárosból induló kisbuszokkal is feljuthatunk a négyszázhuszonöt méter magas szikla tetejére. Gyalogosan csak a legedzettebbeknek ajánlott. A cable car, a kötélpályás felvonó a Main Street végétől indul, ez azoknak ajánlott, akiknek nincs tériszonya, hat-hét perc alatt repít fel a szikla tetejére.
Érdekességek Gibraltárról
- Gibraltár pénzneme a gibraltári font, de az euró is széles körben elfogadott.
- A városban bal oldali közlekedés van.
- Gibraltár az egyik legnagyobb hajózási központ a Földközi-tengeren.
- A szikla tetejéről látható Afrika legészakibb pontja.
- Gibraltár brit tengerentúli terület, városállam.
- Államfője: III. Károly brit király.
- A gyarmatbirodalmukat elvesztett britek terngerentúli területként emlegetik az apróvárosállamot, ami hivatalosan koronagyarmat.
- Olyan kicsi a nemzetközi repülőtér le- és felszállópályája, hogy egy autóút is keresztezi, és amikor indul vagy érkezik egy gép, lazárják a sorompókat, mint a vasútnál, és megszólalnak a szirénák.
Gibraltár majmai
A 30.000 lakos mellett kb. 300 majom él szabadon a 400 méter magas Gibraltári-sziklán. A szemtelen és erőszakos állatok mindegyikét chippel látták el. Etetni nem szabad őket, az pénzbüntetéssel jár. Nem ajánlott a kezünkben ételt tartani, mert rögtön lecsapnak rá.
A majmokat kalandos úton hozták ide az angol katonák. A legenda szerint a szikla déli oldalán található Szent Mihály-cseppkőbarlang egészen Marokkóig húzódik a tenger alatt, és a majmok ezen a víz alatti úton jutottak el Gibraltárba.
A makákó a majmok egy csoportja, ami Ázsiában őshonos. Egyetlen kivétel a berber makákó, amely Észak-Afrikában él, ezek telepedtek meg Gibraltár szikláin. Ez az egyetlen majom faj, ami Európában vadon él.
A berber makákó vagy más néven magót főként növényekkel táplálkozik, annak minden részét elfogyasztja, a gyökerektől a virágokon át a magokig. Emellett állati táplálékot is eszik, ízeltlábuakat, gilisztákat, csigákat és ebihalakat.
A majmok nagy becsben vannak, a Brit Honvédelmi Minisztérium védelme alatt állnak, minden nap etetik őket. Amikor a háború alatt megfogyatkoztak, maga Churchill gondoskodott újabb példányok betelepítéséről.
Nagyon köszönöm a csodás fotókat és kellemes emlékek felidézését Urbánné Répás Angélának!
