Gemenci kisvasút, az egyetlen ártéren közlekedő hazánkban
A gemenci kisvasút vagy hivatalos nevén a Gemenci Állami Erdei Vasút különlegessége, hogy hazánkban egyedüliként ártéri területen közlekedik. Az Alföld nyugati szegélyén, a Sió torkolatától délre, a Sárközben található 180 km2-es terület évente többször víz alá kerül. 30 km-es pályáján végig utazva megcsodálhatjuk a Gemenci erdő csodálatos vad-, és növényvilágát.
A magyarországi kisvasutakról készített bejegyzésemet olvasva jutott eszébe Arnhoffer Klárának, hogy megossza velünk a Gemencen tett látogatásának fotóit. „Tavaly októberben Bajáról hazafelé tartva kipróbáltuk a Gemenci kisvasutat, akkor még még csodás idő volt. Innen pár kép szeretettel.”
Gemenci kisvasút: az árterek csodáját nyújtja
A kisvasút a nemzeti parki védettség rendelkező Gemenci erdőben, a Duna és a Sió medrét követve közlekedik. A helynek Európa szintű jelentősége van, hisz a Duna forrásától a Fekete-tengeri deltavidékig nem található még egy ilyen nagy, összefüggő ártéri erdő.
A 30 km hosszan zakatoló kisvasút csatlakozik az Alföldi Kéktúra útvonalához. Induló állomása Bajától 8 km-re, a Duna jobb oldalán, a Tolna megyei Pörbölyön van. A másik végpontja Bárányfok, ez Szekszárdtól 6 km-re fekszik.
Kalocsai Érseki Uradalom már az 1800-as évek végén használt lóvontatású kisvasutat a területen. Miután az első világ háborúban bevonultatták az igavonó lovak zömét, merült fel, hogy a nehéz útviszonyok miatt erdei vasutat kellene építeni. A vasút több szakaszban, hosszú évekeig épült.
A magyarországi erdei vasutakon teherszállítást két vasút kivételével ma már nem végeznek – ezek egyike a Gemenci Állami Erdei Vasút.
A turisztikai célú személyszállítás csak 1968-ban indult el. Később Keselyűstől Bárányfokig meghosszabbították a pályát és 1982-re kialakult a mai 30 km-es fővonal.
A gemenci kisvasút minden nap menetrend szerint közlekedik. Hétköznapokon, illetve ősszel, télen és tavasszal rövidtített útvonalon, a Pörbölyről Malomtelelőig tartó 8 km-es útszakaszon utazhatunk. Télen zárt, fűtött kocsik várják az utasokat.
Nyári hétvégeken végig utazhatjuk a 30 km-es pályát. Ekkor nem csak dízel mozdonyok, hanem gőzvontatású nosztalgiavonat is járja az árteret. .
Nagyobb csoportok utazását előre jelezni kell. Térítés ellenében mód van különvonatok igénybe vételére is.
A gemenci kisvasút megállóhelyei
- Pörböly
- Vadmegfigyelő
- Nagyrezét
- Nyárilegelő
- Lassi
- Malomtelelő
- Gemenc-Dunapart
- Keselyűs
- Szekszárd-Bárányfok
A kisvasút pályája mentén esőbeállók, pihenőhelyek, erdei játszóterek, tanösvények, megfigyelő tornyok, vízitúra kikötő- és pihenőhelyek, állandó kiállítások gondoskodnak a tartalmas és feledhetetlen kirándulásról.
Tippek a gemenci ártér felfedezéséhez
Érdemes Pörpölyről indulva kezdeni az utazásunkat, mert az itteni Ökoturisztikai Központban saok hasznos információt kaphatunk. Pörböly az 55-ös úton Bajától 8 km-re, Bátaszéktől 11 km-re található. Az M6-os autópályáról a 163-as csomópontnál Baja irányába kell letérni.
Az erdei vasutas természetjárás kiegészíthető sétahajózással, lovas fogatozással, kerékpározással, gyalog- és kenutúrával, melyekhez szakvezetés is kérhető.
Menetrendi és egyéb információkat a kisvasút hivatalos oldalán találsz.
Néhány látnivaló a közelben
A nyugalomra, csöndre és igazi kikapcsolódásra vágyóknak szívből ajánlom a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található Béda-Karapancsa tájegység felfedezését. Talán egy kicsit elfogult vagyok a baranyai tájjal, mert itt nőttem fel, de győződj meg magad is a szépségéről.
A Habsburgok egykori vadászkastélya, a Karapancsai Kastély és Major Mohács közelében, a Duna baloldalám. Budzsaki kastély vagy Bellyei Uradalom néven is ismert volt főúri birtok az Alsó-Duna völgy vadregényes területén, szinte már a határszélen, a magyar-horvát-szerb határvonalak összefutásánál található. Talán épp ezért kevésbé ismert. A két kastélyból, valamint majorsági épületekből álló műemlékegyüttesben szállásfoglalásra is lehetőségünk van.
Mohácstól a déli határig húzódó háborítatlan terület a pihenni, kikapcsolódni, horgászni, vadászni vágyó emberek paradicsoma. A XIX. századot idéző Erdőfű pusztán szinte megállt az élet. A csodás természeti környezetben elterülő egykori uradalmi pusztán a hetvenes években még félszázan éltek. Mára már csupán néhány ház maradt, ezek többsége is üresen áll vagy nyaralóként használják.
Nagyon köszönjük a fotókat Arnhoffer Klárának!
