Gellérthegy, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye
A budai Duna-partnak nagyjából az Erzsébet-híd és a Szabadság-híd közötti szakaszán emelkedik a magyar főváros talán leggyönyörűbb természeti kincse, a Gellérthegy. A középkorban a „boszorkányok tanyájaként” emlegett hegyhez egy szomorú legenda is kapcsolódik. Innen lökték a mélybe 1046-ban pogány lázadók a hittérítő Gellért püspököt, I. István király fiának, Imre hercegnek a nevelőjét. A Gellért-hegy természeti környezete és csodálatos látnivalói miatt a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Kilátóteraszairól az év minden szakában a pesti oldal csodálatos panorámája tárul elénk, előtérben a Duna kanyarulataival és hídjaival.
Gellérthegy rövid történelme
A Budai-hegységhez tartozó Gellért-hegy nagyrészt Budapest XI. kerületében található, kisebb északi része az I. kerülethez tartozik. Keleti oldalról a Duna, délnyugatról a Sas-hegy, északnyugatról a Naphegy, északról pedig a Várhegy határolja. Északkeleti végénél az Erzsébet híd, délkeleti végénél a Szabadság híd található.
A Gellérthegy tengerszint feletti magassága 235 méter, a Duna fölé 139 méterrel emelkedik meredek sziklás oldala. Anyaga nagyobb részt dolomit, kisebb részt budai márga. Barlangjai kr. előtti évszázadokban az eraviszkuszok lakhelyéül szolgáltakTövében melegvízű gyógyforrások fakadnak, melyek vize táplálja a Rác, Rudas és Gellért fürdőt. Gyógyhatású melegvíz forrásai már az ókorban is ismertek voltak.
Törések és meleg vizes kioldódás következtében több barlang is létrejött a területen. A leghíresebb a részben mesterségesen tovább bővített Szent Iván-barlang, amely ma a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplomaként a pálos rend kápolnájának ad otthont.
A feltételezések szerint a rómaiak idején a hegyen, a mai Citadella helyén egy erőd állt és volt egy őrtorony is.
A Gellért-hegy elnevezés téves, hisz valójában nem egy hegy, csupán egy domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek.
Az Árpád-korban a hegynek Pesti-hegy, illetve Kelen-hegy volt a neve. A „kemence” jelentésű, szláv eredetű pest szó valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és hővizes tavat, egyesek szerint az itt lévő mészégető kemencéket jelentette. Innen kapta nevét a szemközt, a Duna túloldalán kialakuló Pest városa is.
A legenda szerint innen taszították le egy lezárt, szöges hordóban 1046-ban a pogány magyarok a velencei származású Gellért csanádi püspököt. Bár a legenda valóságtartalma megkérdájelezhető, innen kapta a 15. században az Öreghegy vagy Kelen-hegy néven hívott magaslat a Gellérthegy vagy Szent Gellért-hegy nevet.
Szent Gellért alakját a hegyoldalban 1904 óta egy mesterséges vízesés tetején elhelyezett, 7 méteres bronzszobor idézi fel, Jankovits Gyula alkotása.
Az időszámításunk kezdete körüli századokban a kelta eredetű evaviszkusz törzsnek itt volt a központja. A középkorban beépítetlen maradt, lankásabb lejtőin szőlőt műveletek.
Sötét középkor
A Budát közel másfél évszázadig – 1541 és 1686 között – kezükben tartó törökök egy kisebb erődöt emeltek a hegytetőn, hogy jobban ellenőrizhessék Budát. A hegy lábánál pedig fürdőket építettek, amelyek az itt feltörő hőforrásokból nyerték a vizet. A szentként tisztelt és a hegy tetején eltemetett Gürz Eliász muzulmán papról Gürz Eliász dombjának nevezték.
A 17. században a hegy gyakran szerepelt a hazai boszorkányperekben, mint boszorkánytáncok, boszorkánygyűlések helyszíne. A környék rendezetlensége, illetve a közvilágítás hiánya miatt az egykor a sötétben, lombok között mozgolódó emberek, állatok képeit, hangjait a néphit boszorkánygyűlésekké alakította. Az a babonás hiedelem járta, hogy a boszorkányok a Gellérthegyen szoktak összegyűlni, itt tartották a „boszorkányszombatokat”.
A legenda szerint szombat éjszakánként az ország egész területéről itt gyülekeztek a boszorkányok, akik fekete bak, seprű vagy kandúr hátán jelentek meg. Még a más vidékeken tapasztalt boszorkányjárást is „szentgellértre való járásnak” nevezték.
Reformkor
1847-ben a budai közgyűlés, Döbrentei Gábor javaslatára a dűlőkeresztelő alkalmával a hegynek a Kelen-bérc nevet adta, így „hivatalosan” ma is ez a hegy neve.
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1851-ben az osztrákok, Haynau veztésével a magyarok megfélemlítésére erődöt – citadellát – építettek a hegy tetejére.
A 19. század végéig a hegy oldalát szőlő borította, a terület a híres budai borvidék részét alkotta. Ekkor azonban a filoxéra járvány következtében a szőlő itt is teljesen kipusztult. A használatlanná vált hegyoldalakat ekkor kezdték el beépíteni.
A 19. század végére a Citadella is elvesztette katonai jelentőségét, és egyre inkább majálisok helyszíne lett. 1967-ben a Citadella oldalában gyönyörű parkot létesítettek.
Az 1904-ben épült Gellérthegyi víztároló 1974-1980 között nyerte el mai formáját. Az 1920-as években kezdték parkosítani a hegy lejtőit és sétányokat építettek.
A Szent Iván-barlangban 1926-ban a franciaországi lourdes-i barlang mintájára sziklakápolnát alakítottak ki. A Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplomot az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálos rendnek adományozták.
A sziklakápolna bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állítottak kivilágított fakeresztet. ARákosi-rendszer idején, 1951-ben akersztett ledöntötték, a templomot bezáratták és befalaztatták. Az 1989-es rendszerváltás után a kegyhelyet visszakapta a pálos rend. A templomot elbarikádozó betonfalat 1992-ben bontották le, az új kereszt felállítására 2001-ben került sor Pomsár András építész tervei alapján.
1947-ben avatták fel a Gellérthegy tetején Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, a Szabadság-szobrot -eredeti nevén: Felszabadulási emlékmű -, amelyet a szovjet hadsereg haditettei, Budapest bevételének emlékére állították. A rendszerváltás után a szoboregyüttest némileg átalakították, és a szovjetekre való utalásokat eltávolították.
A Jubileumi park 1965-ben, a kommunista felszabadulás huszadik évfordulójára készült el.
A hegy Gellérthegy Természetvédelmi Terület néven 1997-ben felkerült az országos jelentőségű védett természeti értékek listájára, és mint ilyen a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe került.
Az UNESCO a Gellérthegyet a tetején fekvő Citadella erődjével, a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt 1987-ben a világörökség részévé nyilvánította.
Gellérthegy növény- és állatvilága
A Gellérthegy a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. Az élőhely sokat veszített természetességéből, de még több helyen őrzi az eredeti állapotot. Megtalálhatóak még a hárs-kőris törmelékerdők, a karsztbokorerdők és a gyertyános–tölgyesek, illetve – főként a nyugati oldalon – a tatár juharos lösztölgyes maradványai.
A keleti oldalon megmaradtak a dolomit-sziklagyepek, bennük az ezüst aszat, a csikófark (Ephedra distachya), a hegyi ternye, a Sadler (budai)-imola, a budai nyúlfarkfű, ill. a hazánkban egyedül itt termő sárgás habszegfű (Silene flavescens). Kora tavasszal a két színváltozatban is pompázó odvas keltikét csodálhatjuk meg. A török korból maradtak meg a füge-, illetve kivadult rózsabokrok is.
A tűlevelűek közül gyakori a tiszafa, a tuja, a ciprusfélék, a lombhullatók közül a juhar-, a tölgy-, a kőrisfélék, a gyertyán, az ostorménfa, a mogyoró és az akác. Cserjék közül főleg a berkenyefélék, a magyal, a fagyal, a vadrózsa, a sóskaborbolya és a galagonya állományokkal találkozhatunk.
A Duna közelsége miatt főként a madárvilág jelentős. A madárvonulás időszakában akár légykapókkal is találkozhatunk, télen pedig megjelenhet a királyka is. Az év többi időszakában gyakoriak a varjúfélék, a fekete rigó, illetve más énekesmadarak, mint például a széncinege, vagy a vörösbegy.
A rovarok közül gyakoriak a hártyásszárnyúak, a kétszárnyúak, a verőköltő bodobács és a lepkefélék. A Citadella környékén melegebb időben megjelenik a fadongó is.
Tavasszal és nyáron a napos sziklákon megfigyelhetőek a gyíkfélék, elsősorban a fali gyík. Az emlősök közül a keleti sün és a mókus a leggyakoribb.
Gellérthegy látnivalói, nevezetességei
Filozófiai kert – Filozófusok kertje
A Filozófusok kertje a víztározó tetején helyezkedik el. Ez a csendes oázis nemcsak lélegzetelállító kilátást nyújt a Dunára és a városra, de egyedi szoborcsoportnak is otthont ad, amely a világ nagy gondolkodóit ábrázolja.
Buda királyfi és Pest királykisasszony szobra
Buda királyfi és Pest királykisasszony találkozásának is tanúi lehetünk.
Gellért-hegyi sziklatemplom
A Gellért-hegyi Sziklakápolna (Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom) három évtizedes befalazás után 1992-ben nyílt meg újra. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes rend a megalakulásuk 700. évfordulóján kapta vissza a templomot. A sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját.
Citadella
A hegytetőn lévő erőd, a Citadella története az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után egy bécsi döntéssel kezdődött. A bécsi haditanács, – nem utolsó sorban a magyarok megfélemlítésére -, Pest-Buda köré egykor erődrendszert tervezett, ami végül nem készült el. 1854-ben azonban megépült Citadella.
Az 1867-es kiegyezést követően elveszítette hadászati célját. A valaha az elnyomás szimbolizáló Citadella ma kedvelt turisztikai célpont.
Tetején több rádióadó sugározza adását. Vastag falai között étterem és szálloda üzemelt 2014-ig, azóta zárva van. 2021 tavaszán átépítés miatt kordonokkal lezárták az erődöt, 2022 tavaszára félig elbontották az egykori műemlék erőd masszív falait.
Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll, és messziről is jól látszik a Szabadság-szobor.
2024. nyarán még tart a felújítás.
Szabadság-szobor, Felszabadulási emlékmű
Szabadság-szobor – hivatalos nevén a Felszabadulási emlékmű Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. A 11 méteres nőalak a béke pálmáját tartja a kezében. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és átszállították a budatétényi Memento Parkba.
A szobor tövénél két szobor található, az egyik a gonosszal való harcot szimbolizálja.
2024. nyarán felújítás miatt a szobrot felállványozták.
Szent Gellért-emlékmű
Az UNESCO világörökségi listára is felkerült budapesti Gellérthegy meghatározó látványeleme, egyik fő nevezetessége a Szent Gellért-emlékmű. Az egész városra áldást adó mozdulatban megörökített vértanú, Szent Gellért Budapest védőszentje. A hatalmas szobrot 1904-ben állították fel azon a helyen, ahol a hagyomány szerint az olasz származású püspök, Szent Imre herceg nevelője mártírhalált halt.
Uránia csillagvizsgáló
A csillagvizsgálóban megismerkedhetünk a csillagászat tudományának műszereivel, módszereivel és legújabb eredményeivel.
Gellért-hegyi kilátóteraszok
A teraszokról Buda déli része és egész Pest gyönyörű látványa tárul elénk.
Rózsakert
Budapest 150. születésnapja alkalmából, 2023-ban avatták fel a Gellérthegyen található rózsakertet. A rózsák napjainkban csodálatosan illatoznak és pompáznak, így nem csoda, hogy a város egyik legszebb és legkedveltebb látványosságává vált. Az egykori Jubileumi park területén kialakított kertben közel 3200 rózsatő díszíti a tájat, melyek mindegyike egy-egy magyarországi települést vagy határon túli régiót szimbolizál. A rózsák mellé egynyári és évelő virágokat is ültettek, hogy egész évre biztosítsák a virágpompát. A Gellért-hegyi rózsakert tökéletes helyszín a kikapcsolódásra, a romantikus randevúkra, de akár családi kirándulásokhoz is. A kert egész évben nyitva tart és ingyenesen látogatható. Most videón is mutatom, hogy néz ki a rózsakert 2024 májusának utolsó napjaiban.
Játszóterek
A Cerka-firka és Vuk mesejátszótér egyaránt kedvence a kicsiknak, az utóbbiban a rajzfilm kedvelt figuráival találkozhatunk.
Gellért Szálló és Gyógyfürdő
Amikor a 20. század elején divatba jött a fürdők építése, az itt feltörő forrásokra épült a gyönyörű szálloda és gyógyfürdő. Az 1912 és 1918 között, modernista.szecessziós stílusban emelt szálloda és gyógyfürdő jelenleg átépítés alatt áll.
Gellérthegy megközelítése
A Gellérthegyre az Erzsébet-híd felől a Szent Gellért-emlékmű lábától, a nyári időszakban működő vízesés mellett lehet elindulni az 1900-as évek elején kialakított lépcsősoron.
Indulhatunk a Gellért Fürdő, akár a Sziklakápolna mellől is. Így ugyan egy kicsit hosszabb utat kell megtennünk, de ez kevésbé meredek és megerőltető, nem mellesleg pedig jobb kilátást és több pihenőhelyet biztosít.
