Gellért-hegyi Sziklakápolna – Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom
A Gellért-hegyi Sziklakápolna (Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom) három évtizedes befalazás után 1992-ben nyílt meg újra. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes rend a megalakulásuk 700. évfordulóján kapta vissza a templomot. A sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját.
Pálos rend rövid története
A Gellért-hegyi Sziklakápolna az egyetlen magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, a pálosok részére épült. A pálos rendet (hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje, latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae) Boldog Özséb, lemondott esztergomi kanonok alapította 1250-ben.
1246-ban Boldog Özséb lemondott javadalmairól, és remete társaival a Pilisbe vonult. A Cséve-szirtek alatt Pilisszentlélek határában a „hármas-barlangnál” telepedtek meg. IV. Béla király 1263-ban a pálosoknak adta a 13. század közepén épült királyi vadászkastélyát, ez lett a kolostoruk épülete. A szerzetesek 1287-ben kápolnát is építettek a mai Pilisszentlélek közelében a Szent Kereszt tiszteletére szentelve. Az egykori pálos kolostor romjait 1985-1992 között feltárták, ma is megtekinthetők népszerű A mi kis falunk filmsorozat forgatási helyszínéül szolgáló Pilisszentlélekről indulva.
1309-től a néhány évvel korábban alapított, a Szépjuhásznénál található szentlőrinci monostor lett a rend főkolostora. I. (Nagy) Lajos sokat tett a pálosokért. Társ-védőszentként Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta Magyarországot és több monostort is alapított számukra, köztük a legismertebb a márianosztrai. 1381-ben megszerezte Velencétől a rend patrónusának Remete Szent Pálnak ereklyéit, és azt a szentlőrinci monostorban helyezték el.
1382-ben Nagy Lajos indítására László oppelni herceg megalapította az első lengyel pálos monostort Częstochowa mellett a Jasna Górán (Fényes-hegy). A hely a częstochowai Fekete Madonna képének köszönhetően a lengyelek nemzeti szentélye lett. A rend központja jelenleg is itt van.
A 15. században Kinizsi Pál is építtetett egy pálos kolostort Nagyvázsonyban. Ezt 1552-ben a katonák felrobbantottak, hogy ne kerülhessen török kézre. Köveit a Kinizsi-vár megerősítésére használták.
II. József császár 1782. január 12-én Magyarországon és az örökös tartományokban kihirdette a rend eltörlését. Ekkor a rendházak száma 381 volt, a rend könyvtáraiban több mint tízezer kötet maradt gazdátlanul.
Lengyel pálosok segítségével 1930 után telepedtek meg újra a pálosok hazánkban. 1934-ben birtokba vették a Gellért-hegyi Sziklatemplomot, 1935-ben Pécsett, 1940-ben Petőfiszálláson (Pálosszentkút) alapítottak házakat.
Magyar pálos közösségek jelenleg Budapesten, Pécsen, Márianosztrán és Petőfiszálláson vannak, székhelyük Pécsen van.
Gellért-hegyi Sziklakápolna története
1924-ben vetődött fel a sziklatemplom építésének gondolata, amikor egy magyar zarándokcsoport a franciaországi Lourdes-ban járt. Megalapított Kisegítő Kápolna Egyesületet és Szent Gellérthegyi Sziklatemplom (Lourdesi-Barlang) Bizottság eredetileg a Gellért-hegy déli oldalán lévő elhagyott, Szent Iván-barlangot szerette volna szentéllyé megépíteni.
Később azonban a barlang természetes üregét a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A Gellért-hegy lábánál, Gellért fürdővel szemben található Gellért-hegyi sziklatemplom Lux Kálmán tervei alapján 1931-re készült el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort is hozzáépítettek a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. Az épületeket a másfél évtizedes távollét után Magyarországra visszatért pálosok kapták meg. Częstochowából érkezett 14 fehér ruhás pálos szerzetes kezdte meg munkáját 1934-ben.
A pálos templomnak további elnevezései is ismertek: Barlangkápolna, Gellért-hegyi barlang, Iván-barlang, Lourdes-i Barlang, Lourdes-i kápolna, Szent Iván-barlang, Sziklakápolna.
1939-től lengyel menekültek ezrei érkeztek Magyarországra, akik nagy számban látogatták a Sziklakolostort. Mindszenty József bíboros hercegprímás többször is járt a szentélyben. Nem sokkal a sziklatemplom bezárása előtt százezer zarándok hallgatta beszédét.
1950-ben a kommunista rendszer eltörölte a szerzetesrendeket Magyarországon. A rendnek ekkor 21 pappá szentelt és kb. 20 segítő testvér tagja volt. 1951 húsvét hétfőjén az Államvédelmi Hatóság betört a sziklatemplomba, a szerzeteseket teherautókra rakták és elszállították. Voltak akiket kivégeztek, a többieket pedig koncepciós vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek.
Amit lehetett magukkal vittek, beolvasztották, a többit összetörték. Az 1960-as évek elején a barlang bejáratát két méter vastag betonfallal torlaszolták el és zárták le. A sziklatemplom elpusztult, a bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állított kivilágított fakeresztet is ledöntötték.
A templom helyén karsztvízmegfigyelő állomást alakítottak ki. A kolostort az Állami Balett Intézet kollégiumaként használták.
Sziklatemplom újranyitása
A Magyar Pálos Rend a kommunista rendszerek összeomlásakor, 1989. augusztus 27-én a templomot és a kolostort újra megnyitotta. A pápai nuncius áldotta meg az új gránitoltárt, amely Sikota Győző tervei szerint készült.
A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben bontották le, egy darabja ma is emlékeztet a szégyenletes múltra a templom bejáratának jobb oldalán.
Gyulay Endre püspök június 6-án szentelte fel újra a sziklatemplom külső termét.
A Lengyel–Magyar Baráti Társaság 1994. május 15-én, a pálosok hazatelepülésének 60. évfordulójára a Częstochowai Fekete Madonna kegyképének másolatát ajándékozta a templomnak. Ekkor állították fel a Częstochowai Madonna-kápolnában a Lengyel oltárt, a bronz sas Bronisław Chrony alkotása.
A sziklaszirten álló új keresztet Pomsár András építész tervezte, felállítására 2001-ben került sor.
2008. december 3-án a Pálos rend pápai jóváhagyásának 700. évfordulója alkalmából Erdő Péter bíboros ünnepélyesen átadta a Gellért-hegyi sziklatemplom használati jogát – amely eddig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéé volt – a pálos rendnek.
A sziklatemplom két részből áll. Fent található az ősi barlang, a Szent Iván-barlang, majd később Lourdes-i Barlang. Az alsó szinten a hegy belsejében elhelyezkedő, mesterségesen kialakított sziklaüreg rendszert találjuk.
A sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját. A templom oltára a pécsi Zsolnay-gyárban készült.
A sziklatemplom előtti téren Szent István király szobra áll.
A sziklatemplomtól zarándokútra is indulhatunk. A Pálos utak közül az első, a Források útja 14 kilométer hosszú. Itt, a pálosok Sziklatemplománál kezdődik és a budaszentlőrinci pálos templom romjaihoz vezet. Útközben többek között érinti a Filozófusok kertjét is.
A Gellért-hegy Budapest egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, de kevesen tudják, hogy a Citadella zajától távol, a hegy nyugati oldalán egy igazi kincs rejtőzik: a Filozófusok kertje. Ez a csendes oázis nemcsak lélegzetelállító kilátást nyújt a Dunára és a városra, de egyedi szoborcsoportnak is otthont ad, amely a világ nagy gondolkodóit ábrázolja. Videón is mutatom az ingyenesen látogatható csodálatos helyet.