Gdansk, a bájos Hanza kikötőváros nevezetességei
A Balti-tenger partján fekvő bájos város, Gdansk nevezetességei jórészt a középkori Hanza időszaknak köszönhetőek. A régi magyar nevén Danckának hívott kikötővárost az egyik legszebb lengyelországi településnek tartják.
„A város szépsége, ahogy felújították, teljesen elvarázsolt. Az egyik hajós útunk megállója volt, legszivesebben még órákig maradtunk volna.” – ezekkel a szavakkal ajánlotta figylemünkbe Harkay Zsuzsa olvasónk a gyönyörű lengyel várost.
Gdansk rövid történelme
Gdańsk (németül Danzig, régi magyar neve Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa és egyben legfontosabb tengeri kikötője a Balti-tenger partján, a Gdański-öbölben.
A 7. században még csak egy kézműves-halászfalu állt itt, a 10. században azonban már a pomerániai hercegség megerősített vára. Városi jogokat 1263-ban kapott. 1577-ben Báthory István lengyel király megerősítette a város privilégiumait.
Kikötő városként tagja lett a kereskedővárosok szövetségének, a Hanza-szövetségnek, amely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13-17. században.
1793-ban a poroszok megszállták Gdańskot. 1807-ben, miután Bonaparte Napóleon elfoglalta a várost, megkezdődött az első szabad városi korszak, megalakult a Danzigi Köztársaság. A bécsi kongresszus 1815-ben új határokat jelölt ki, ezzel Danzig porosz uralom alá került.
1920-tól a versailles-i békeszerződés értelmében Danzig Szabad Város néven különleges státust kapott. 1925-ben a szabad város területén lengyel egyházmegyét alapítottak.
1939. szeptember 1-jén a Schleswig-Holstein csatahajó sortüzével megkezdődött a második világháború. 1945. március 30-án a szovjet és lengyel csapatok elfoglalták a várost, Gdańsk újra lengyel város lett. A város történelmi városmagja 80%-a elpusztult a háborúban.
Az 1950-es és 1960-as években újjáépítették a Gdańsk lerombolt történelmi óvárosát. A helyreállítás elég szakszerűtlenül zajlott, a város eredeti német hagyományos jellegét több esetben figyelmen kívül hagyták.
Gdansk nevezetességei
Bár a második világháborúban jelentős károkat szenvedett a város, így is sok gyönyörű épülete maradt fenn a Hanza-szövetség idejéből. A legtöbb látnivaló az Ulica Długa (Hosszú utca) és Długi Targ (Hosszú Piac) területén vagy közelében található.
Gyalogos útvonal épült ki az eredeti történeti (főleg 17. századbeli) stílusban újjáépített épületek között, melyet mindkét végén városkapuk határolnak. A gyakran használt Királyi Út megnevezés nem túlzás, a várost meglátogató királyok itt vonultak végig.
Főbb látnivalók:
Városkapuk
Bástyák
Vásárcsarnok
Börtöntorony és kínzókamra
Felsővárosi városháza
Óvárosi városháza
Nagy malom
Szűz Mária-templom
Szt. János-templom
Királyi kápolna
Artus udvara
Neptun-szökőkút
1987-ben II. János Pál pápa meglátogatta a várost.
Nagyon köszönjük a fotókat Harkay Zsuzsának és Jánosnak!
