Füzéri vár, az egyik legrégebbi várunk
A Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpon magasodik a Füzéri vár. Az erődítmény már a tatárjárás előtt is állt, így az egyik legrégebbi várunk. Egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, mely nagy valószínűséggel már a tatárjárás előtt is állt. Az 1526-os mohácsi csata veresége és Szapolyai János megkoronázása után egy évig itt őrizték a magyar királyi koronát. A Nemzeti Várprogram keretében jelentősen megújult a vár, de egyes részein még tart a felújítása, a munkálatok alatt azonban zavartalanul látogatható.
A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Füzér település története szorosan összeforrott a közeli vulkáni kúp tetejére épült Árpád-kori váréval. A felújítás első üteme után, 2016 tavaszától a vár legnagyobb része teljesen újjáépítve várja a látogatókat.
A hatalmas, szabályos hegycsúcson álló, 13. század elején épült várról már a felújítás előtt is úgy tartották, hogy hazánk egyik leglátványosabb vára. A felújítás után ez a nézet tovább erősödött.
Füzéri vár története
A Füzéri vár építésének pontos ideje nem ismert. Feltehetőleg a 13. százas elején építették, így Magyarország legkorábbi várai közé sorolható.
Egyes feltételezések szerint már a Honfoglalás idején is állt, de valószínűleg a területet birtokló Aba nemzetség egyik tagja építtette a 13. század elején. Hivatalos oklevél először 1264-ben említi. Egy 1270-es iratban azonban az áll, hogy a Tihanyi Bencés Apátság altemplomában nyugvó II. András vásárolta meg a vár birtokosától.
Egy okirat szerint IV. Béla lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért a hozzátartozó uradalommal együtt, akitől fivére erőszakkal elvette. Innentől a település 13. század végi sorsa ismeretlen, azonban 1320-ban Füzér királyi várként bukkan fel újra.
A várhegy vulkanikus eredetű, meredek falu tömbje önmagában is jól védhetővé tette a hegyre épült erődítményt. A csúcs három oldalról nehezen közelíthető meg, keleti lejtője azonban a nyereg felől kissé lankásabb, innen sziklába vágott szerepentinen lehet a várba jutni.
A várhegy oldalán emelet falak, védművek és épületek összessége az alsó vár, melynek az 1530-as években épült a kőfala. Kapuja a fal délkeleti oldalán nyílt, előtte széles száraz árok állt.
Az 1526-os mohácsi csatát követően Perényi Péter koronaőr egy évig itt őriztette a Magyar Királyi Szent Koronát. 1567-ben a Báthory család birtokolta. 1626 körül Bethlen Gábor csapatai állomásoztak itt. 1654-ben a királyi kincstár kezelésébe került.
1676-ban a császári katonaság a várat lakhatatlanná tette, hogy a Thököly-felkelésben a lázadók ne tudják használni. Ezután a lakosság elkezdte a kövek elhordását, hogy a házak építőanyagául használják.
Az uradalmat és a várromot 1686 óta a Károlyi család birtokolta, akik sjaát költségükön kisebb állagmegóvást végeztek a váron.
1977-ben kezdték meg a vár régészeti feltárását, a munkálatok jelenleg is zajlanak. A jelentős történeti, építészeti értékeket képviselő Vár helyreállítása a 90-es években kezdődött, és jelenleg is folyik.
A vár leírása
A falu fölé 170 méterrel magasodó vár látogatásáért meg kell küzdeni. A parkolóból induló szerpentinen 20-30 perc alatt sétálhatunk fel.
A várban korhű ruhákba öltözött animátorok segítségével ismerkedhetünk meg a vár történetével, uraival, épületeivel. Tematikus kiállításokat tekinthetünk az előkerült leletekről, a várvédők életéről és a középkori Füzérről.
Felvonóhidas kaputornyon keresztül az Alsóvárba érünk, ahol a pénztárat is találjuk. Felsővárba először falépcsőkön, majd sziklába vájt lépcsősoron kapaszkodunk fel. Az óratoronyként is funkcionáló kaputornyon keresztül jutunk be a szűk udvarra.
Szembeötlő a különbség a még régészeti feltárás alatt álló és már újjáépített részek között. A várkápolna és a férfi és a női palotaszárny már vakítóan fehérre festve várja a látogatókat. Mintha nem is ugyanott készült volna a fenti és az alábbi kép pár év különbséggel.
A gótikus stílusú várkápolna gótikus ablakkeretei különösen jól sikerültek.
A felső várba érve megpillanthatjuk a várudvaron álló két kutat, melyek egyikét eleven kútként emlegették, így feltehetően természetes forrás táplálta. A másik kútra a régészeti feltárás során a déli palotaszárny malompincéjének bejárata előtt találtak rá, mely egy 150 cm átmérőjű, tufatömbökkel falazott ciszterna volt.
A várkonyha helyiségei korhűen berendezték. A palotaszárnyban az ebédlőbe, a hálószobákba, és a kápolnába kukkanthatunk be.
Már maga a lélegzetelállító kilátás is felejthetetlenné teszi a várlátogatást.
A füzéri Várhegy (552 m) 2008-ban elnyerte a Magyarország természeti csodája címet. A természetvédelmi területén számos ritka növényfaj található.
A Füzéri vár felújítása
A vár felújításának első üteme mintegy kétmilliárd forintból valósult meg 2016-ra. A felújítás után évi 70 ezerre növekedett a turistaforgalom. A teljes felújítás után ennek dupláját várják.
A Nemzeti Várprogram keretében eddig közel négymilliárd forintot költöttek a vár felújítására, a teljes befejezéshez pedig további hatmilliárd forintra lesz szükség. A teljes rekonstrukció 2025-re készülhet el.
Füzér megközelítése
Füzér autóval több útvonalon is megközelíthető, a 37-es főúton Miskolc-Sátoraljaújhely útvonalon keresztül, illetve az M30-as autópályán (vagy a mellette haladó 3-as főút) Miskolc-Hidasnémeti szakaszon.
A MÁV közvetlen InterCity járataival (Hernád-Zemplén IC) Sátoraljaújhelyig el lehet jutni, ahol a vasútállomás mellett található a buszállomás, melyről a Füzérre induló járatokat kell keresni (általában a 6. állomásról indulnak a buszok). Kerékpárt is szállító MÁV járattal is eljuthatunk, Sátoraljaújhelyből kiépített kerékpárút vezet Füzérre.
Az Országos Kéktúra útvonala a vár tövében húzódik, a község központjában található a Kéktúra bélyegzőhely.
Füzéri Alsó- és Felsővár látogatása
Füzér vára belépő díj ellenében látogatható, a Felsővár kb. 30 perces gyaloglással érhető el a Várparkolóból.
Füzér község központjában található Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központ és Várgondnokság épületében kialakított kiállítás várja azokat, akik nehézkesen vagy egyáltalán nem tudnak ellátogatni Füzér Várába vagy ajándéktárgyat vásárolnának. A kiállításból megismerhető a község és a vár múltja, valamint a környék természeti és kulturális értékei, hagyományai.
A Várparkolótól az Alsó Váron keresztül a Felső Várba kb. 15 – 15 perc alatt lehet gyalogosan feljutni. A parkolóból egy emelkedő ösvényen át juthatunk el az Alsó Várig, ahol a jegypénztár, valamint kutyák számára kialakított ideiglenes kennelek találhatóak.
Az Alsó Várból meredek fa- és sziklalépcsőn keresztül érjük el a Felső Vár bejáratát egy újabb 15 perces sétával.
A vár és látogatóközpont nyitvatartási és egyéb információit a vár hivatalos oldalán találod.
Nagyon köszönöm a fotókat Kiss P. Dórának!
