Fontainebleau-i kastély, az egyik legszebb királyi kastély Franciaországban

Fontainebleau-i kastély egyike a legnagyobb és legszebb francia királyi kastélyoknak. Az épület uralkodói rezidenciául szolgált VII. Lajostól kezdve egészen III. Napóleonig. I. Napóleon itt mondott le a trónról elbai száműzetése előtt. A Fontainebleau városa melletti kastély ma múzeum és au UNESCO Világörökség része.

Fontainebleau-i kastély

Fontainebleau-i kastély története

Fontainebleau városa 55 km-re délkeletre található Párizs központjától. Legnagyobb nevezetessége a kastélya, a Fontainebleau-i kastély. Az erdős területekben bővelkedő Fontainebleau-ben már 1137-ben állt egy vár, amely a francia királyok egyik kedvenc vadászkastélyává vált.

A kastély alapítója VII. Lajos volt, az ő számára szentelte fel a kápolnát 1169-ben Becket Tamás. A középkori kastély helyére I. Ferenc (1528–1547) építetett új kastélyt francia és olasz művészek segítségével reneszensz stílusban a 16. században. Később II. Henrik és IV. Henrik is kibővítette és I. Napóleon császár és Lajos Fülöp király restauráltatta.

Fontainebleau-i kastély

IX. Lajos a kastély mellé rendházat – Couvent des Trinitaires – és kórházat építtetett. Itt született IV. (Szép) Fülöp, aki anyai ágon II. András magyar király dédunokája volt.

A francia uralkodók közül I. Ferenc, II. és IV. Henrik és I. Napóleon tartózkodott itt hosszasabban. Napóleon itt tartotta fogva 1812-14-ig VII. Piusz pápát, és itt írta alá 1814. április 5-én lemondását a császári trónról.

Fontainebleau-i kastély

A kastély látnivalói, termei

  • I. Ferenc-galéria – a 60 m hosszú és 6 m széles, eredetileg az Ovális udvar királyi lakosztálya és a Szentháromság-kápolna összekötésére épült, de a király már 1531-ben a lakosztályhoz csatolta. 1533 és 1539 között olasz mesterek készítették a stukkók keretezte reneszánsz freskókat.
  • Bálterem – helyén eredetileg I. Ferenc oldalt nyitott oszlopcsarnoka, loggiája volt. 1552 körül II. Henrik utasítására kapott kazettás mennyezetet kapott és bálteremnek alakították át.
  • Szt. Szaturninusz-kápolna – alsó része még a 12. században épült, de I. Ferenc idején teljesen lebontották és újjáépítették.
  • Testőr terem – a királyi hálószoba mellett kapott helyet, az 1570-s években épült, 1836-ban Lajos Fülöp szalonná rendezte át, majd III. Napóleon uralkodása alatt a helyiséget ebédlőnek használták.
  • Király lépcsője – 1748-49-ben építették, a falakon Nagy Sándor szerelmi életéből láthatunk jeleneteket.
  • Királyné hálószobája – IV. Henrik feleségétől, Medici Máriától kezdve egészen Eugènie császárnőig Franciaország valamennyi király- és császárnéja ebben a hálószobában volt elszállásolva. Az ágyat Marie-Antoinette számára készítették, de már csak 1797, a forradalom kitörése és a királyné kivégzése után érkezett meg, így Napóleon feleségei, Josephine és Mária Lujza aludtak benne.
  • Marie-Antoinette budoárja – A királynéi hálószoba mellett Marie-Antoinette számára 1786-ban berendeztek egy kis privát szalont, egy budoárt.
  • Napóleon trónterme (korábban királyi hálószoba) – Napóleon 1808-ban a francia királyok hálószobáját trónteremnek rendezte be, a trón pontosan az ágy helyére került.

  • Tanácsterem – itt fogadták az uralkodók a minisztereket és legközelebbi tanácsadóikat, a bútorok I. Napóleon idejéből származnak,
  • A pápa és az anyakirálynők lakosztálya – a 17. század elején itt éltek Medici Mária és Ausztriai Anna királynék. A pápai lakosztály onnan kapta a nevét, hogy 1807-ben, Napóleon koronázásakor itt lakott VII. Piusz pápa,majd 1812–14 között szintén itt lakott, amikor a császár házi őrizetben tartotta.
  • Diana-galéria – a könyvespolcokkal szegélyezett folyosót IV. Henrik építtette felesége sétái számára. Nevét arról kapta, hogy Dianát ábrázoló festményekkel díszítették 1605-ben.
  • Napóleon lakosztályai – Napóleon 1804-ben külön lakosztályt rendeztetett be a maga számára a kastélyban. XVI. Lajos számára berendezett hat szobát különítettek el és empire stílusú dekorációt és bútorzatot kaptak.
  • Színházterem – Az 1856-ban elkészült színház fő nézőterén négyszázan fértek el.
  • Kínai múzeum – Eugénie császárné gyűjtötte az ázsiai műtárgyakat és 1867-ben itt helyezte el gyűjteményét, amely főleg Sziám királyának 1861-es ajándékaiból és a második ópiumháború során kifosztott pekingi Nyári Palotából származó műkincsekből állt.
  • I. Napóleon múzeuma – A 1986-ban létrehozott múzeumban Napóleon és családtagjainak portréi, a császár kitüntetései, a koronázásán viselt ruhája, az ekkor viselt aranykoszorú egy levele, valamint a császár étkezéseinél használt porcelán étkészletek és dísztárgyak; fiának bölcsője és játékai tekinthetők meg.
  • Szentháromság-kápolna – építését I. Ferenc uralkodásának vége felé kezdték el a régi kolostori kápolna helyén. A többi királyi kápolnához hasonlóan a király és családja számára felső ülőhelyeket létesítettek, külön bejárattal; az udvar többi része az alsó padokban foglalt helyet.
  • Diana-kert – A szobrok a Louvre-ban található ókori római Versailles-i Diana másolatai.
  • Halastó, angolkert, grottó és forrás – A kastély melletti négy hektáros halastavat IV. Henrik ásatta és amellett, hogy a konyha számára halat tenyésztettek benne, az udvaroncok is csónakáztak rajta. A kertből egy ösvény vezet ahhoz a forráshoz, amelyről a kastély a nevét kapta; mellette egy Apolló-szobor is található.

A kastély történetéről és termeiről részletesen olvashatsz a wikipédiában.

Fontainebleau-i kastély videón

Köszönöm a megosztásokat!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük