Fontainebleau-i kastély, az egyik legszebb királyi kastély Franciaországban
Fontainebleau-i kastély egyike a legnagyobb és legszebb francia királyi kastélyoknak. Az épület uralkodói rezidenciául szolgált VII. Lajostól kezdve egészen III. Napóleonig. I. Napóleon itt mondott le a trónról elbai száműzetése előtt. A Fontainebleau városa melletti kastély ma múzeum és au UNESCO Világörökség része.
Fontainebleau-i kastély története
Fontainebleau városa 55 km-re délkeletre található Párizs központjától. Legnagyobb nevezetessége a kastélya, a Fontainebleau-i kastély és az itt alapított festőiskola.
Az erdős területekben bővelkedő Fontainebleau-ben 998-ban II. Kegyes Róbert építtetett vadászkastélyt, majd 1169-ben VII. Lajos vadászkastélyát kolostorral együtt építette, a kápolnát Becket Tamás szentelte fel.
A középkori kastély helyére I. Ferenc (1528–1547) építetett új kastélyt francia és olasz művészek segítségével reneszensz stílusban a 16. században. Az építkezés 1528-ban kezdődött, 1531 és 1540 között alakították ki I. Ferenc galériáját allegórikus freskókkal Homérosz és Ovidius nyomán.
I. Ferenc igen művelt ember volt, a francia nyelv és irodalom lelkes támogatója. Nagyon kedvelte az olaszokat, többek közt a híres reneszánsz művészt, Leonardo da Vincit, aki élete utolsó éveit a király kérésének eleget téve az udvarában töltötte. Végül Leonardo az Amboise-kastélyban talált örök nyugalomra.
1600-ban került sor a 80 méter hosszú és 7 méter széles Diana-galéria kialakítására, melyben III. Napóleon a kastély könyvtárát rendezte be.
IX. Lajos 1608-tól a kastély mellé rendházat – Couvent des Trinitaires – és kórházat építtetett. Itt született IV. (Szép) Fülöp, aki anyai ágon II. András magyar király dédunokája volt.
A francia uralkodók közül I. Ferenc, II. és IV. Henrik és I. Napóleon tartózkodott itt hosszasabban. Napóleon itt tartotta fogva 1812-14-ig VII. Piusz pápát, és itt írta alá 1814. április 5-én lemondását a császári trónról.
Fontainebleau kastélya és kertje az UNESCO listáján
Fontainebleau kastélya és kertje 1991 került fel az UNESCO világörökségi listájára, mint I. Fernc „új Rómája” az olasz hagyományoknak megfelelően.
Az UNESCO örökség részét képezi:
- a parkó alaprajzú kastély
- a 12. századból származó vártorony, a Cour Ovale,
- I. Ferenc galériája,
- Chapelle de la Trinité,
- Escalier de Roi,
- Galerie de Diane,
- Salle du Trone,
- Petits Appartemens.
A kastély látnivalói, termei
- I. Ferenc-galéria – a 60 m hosszú és 6 m széles, eredetileg az Ovális udvar királyi lakosztálya és a Szentháromság-kápolna összekötésére épült, de a király már 1531-ben a lakosztályhoz csatolta. 1533 és 1539 között olasz mesterek készítették a stukkók keretezte reneszánsz freskókat. Ezt tartják a fontainebleau-i iskola főművének.
- Bálterem – helyén eredetileg I. Ferenc oldalt nyitott oszlopcsarnoka, loggiája volt. 1552 körül II. Henrik utasítására kapott kazettás mennyezetet kapott és bálteremnek alakították át.
- Szt. Szaturninusz-kápolna – alsó része még a 12. században épült, de I. Ferenc idején teljesen lebontották és újjáépítették.
- Testőr terem – a királyi hálószoba mellett kapott helyet, az 1570-s években épült, 1836-ban Lajos Fülöp szalonná rendezte át, majd III. Napóleon uralkodása alatt a helyiséget ebédlőnek használták.
- Király lépcsője – 1748-49-ben építették, a falakon Nagy Sándor szerelmi életéből láthatunk jeleneteket.
- Királyné hálószobája – IV. Henrik feleségétől, Medici Máriától kezdve egészen Eugènie császárnőig Franciaország valamennyi király- és császárnéja ebben a hálószobában volt elszállásolva. Az ágyat Marie-Antoinette számára készítették, de már csak 1797, a forradalom kitörése és a királyné kivégzése után érkezett meg, így Napóleon feleségei, Josephine és Mária Lujza aludtak benne.
- Marie-Antoinette budoárja – A királynéi hálószoba mellett Marie-Antoinette számára 1786-ban berendeztek egy kis privát szalont, egy budoárt.
- Napóleon trónterme (korábban királyi hálószoba) – Napóleon 1808-ban a francia királyok hálószobáját trónteremnek rendezte be, a trón pontosan az ágy helyére került.
- Tanácsterem – itt fogadták az uralkodók a minisztereket és legközelebbi tanácsadóikat, a bútorok I. Napóleon idejéből származnak,
- A pápa és az anyakirálynők lakosztálya – a 17. század elején itt éltek Medici Mária és Ausztriai Anna királynék. A pápai lakosztály onnan kapta a nevét, hogy 1807-ben, Napóleon koronázásakor itt lakott VII. Piusz pápa,majd 1812–14 között szintén itt lakott, amikor a császár házi őrizetben tartotta.
- Diana-galéria – a könyvespolcokkal szegélyezett folyosót IV. Henrik építtette felesége sétái számára. Nevét arról kapta, hogy Dianát ábrázoló festményekkel díszítették 1605-ben.
- Napóleon lakosztályai – Napóleon 1804-ben külön lakosztályt rendeztetett be a maga számára a kastélyban. XVI. Lajos számára berendezett hat szobát különítettek el és empire stílusú dekorációt és bútorzatot kaptak.
- Színházterem – Az 1856-ban elkészült színház fő nézőterén négyszázan fértek el.
- Kínai múzeum – Eugénie császárné gyűjtötte az ázsiai műtárgyakat és 1867-ben itt helyezte el gyűjteményét, amely főleg Sziám királyának 1861-es ajándékaiból és a második ópiumháború során kifosztott pekingi Nyári Palotából származó műkincsekből állt.
- I. Napóleon múzeuma – A 1986-ban létrehozott múzeumban Napóleon és családtagjainak portréi, a császár kitüntetései, a koronázásán viselt ruhája, az ekkor viselt aranykoszorú egy levele, valamint a császár étkezéseinél használt porcelán étkészletek és dísztárgyak; fiának bölcsője és játékai tekinthetők meg.
- Szentháromság-kápolna – építését I. Ferenc uralkodásának vége felé kezdték el a régi kolostori kápolna helyén. A többi királyi kápolnához hasonlóan a király és családja számára felső ülőhelyeket létesítettek, külön bejárattal; az udvar többi része az alsó padokban foglalt helyet.
- Diana-kert – A szobrok a Louvre-ban található ókori római Versailles-i Diana másolatai.
- Halastó, angolkert, grottó és forrás – A kastély melletti négy hektáros halastavat IV. Henrik ásatta és amellett, hogy a konyha számára halat tenyésztettek benne, az udvaroncok is csónakáztak rajta. A kertből egy ösvény vezet ahhoz a forráshoz, amelyről a kastély a nevét kapta; mellette egy Apolló-szobor is található.
A kastély történetéről és termeiről részletesen olvashatsz a wikipédiában.
