Fiumei úti sírkert, a nemzet dísztemetője

Fiumei úti sírkert története

A Fiumei úti sírkert (vagy Kerepesi temető, Kerepesi úti temető, Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető) területe 56 hektár, ebből 25 hektár parkosított. Gépkocsival is be lehet hajtani, kerékpárral a sírkert egész területén lehet közlekedni. Gyakran nevezik Nemzeti Sírkertnek, ez azonban téves elnevezés. A Nemzeti Sírkert egy virtuális temetőt takar, amelynek sírjait a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság határozza meg, és az ország területén bármely sírhely a része lehet.

Az 1840-es évek közepére Pest három fő temetője (Váci úti, Ferencvárosi, Józsefvárosi) betelt, ezért 1847-ben a kerepesi országút déli oldalán, egy katonai (Militär Friedhof) és egy régen felhagyott, korábbi temető helyén jelölték ki az új temető (Neuer Friedhof vagy Kerepescher Friedhof) helyét. Az első hivatalos temetési ceremóniát 1849. április 12-én rendezték meg.

Ebben az időben nem volt egyszerű a megközelítése, a város legutolsó házai épphogy elérték a mai Nagykörút vonalát, a temetőhöz az azon túl elterülő szőlőskerteken át, nehezen járható dűlőutakon lehetett csak eljutni.

A jeles személyek közül elsőként Vörösmarty Mihályt temették itt el 1855-ben. Az 1861-es évtől kezdődően vannak névmutatók és feljegyzések a temetésekről.

A mauzóleumok közül az Ybl Miklós tervei alapján 1872-ben felépült Ganz-mauzóleum volt az első. A 19. század második felétől az első világháborúig a Gerenday Antal műszobrász, majd utódai által vezetett sírkőcég kapta a legtöbb megrendelést az ide temetkező hírességektől és magán emberektől. A Gerenday-cég által többnyire Olaszországból beszállított obeliszkek, sírkövek (egyedi és sorozatdarabok egyaránt) gondoskodtak a Kerepesi úti sírkert valóban reprezentatív megjelenéséről.

Az 1867-es kiegyezést követően vált nemzeti panteonná. A szabadságharc áldozatait és a Bach-korszak önkényének vértanúit csak ezt követően lehetett jeltelen sírjaikból kiemelni, és méltó keretek között nyugalomra helyezni. Több kisebb jelentőségű újratemetést követően 1870. június 9-én került sor az első felelős magyar kormány 1849-ben kivégzett vezetője, gróf Batthyány Lajos (miniszterelnök) temetési szertartására. Mauzóleuma Schickedanz Albert tervei alapján 1874-re készült el.

Batthyány Lajos Mauzóleuma

1874-ben külön parcellát nyitottak azoknak, akik nem kaphattak egyházi temetést (öngyilkosok és kivégzettek).

A haza bölcsét, Deák Ferencet 1876. február 3-án temették el. A Gerster Kálmán tervezte mauzóleuma csak 1884–1887 között épült fel. A Kossuth-mauzóleum elkészültéig ez volt a sírkert szimbolikus középpontja.

1894. április 1-jén került sor minden idők legnagyobb és legjelentősebb magyarországi temetésére, Kossuth Lajoséra. Budapest hivatalos díszpolgárát ideiglenes helyen helyezték nyugalomra, mivel Ferenc József az állami gyászt megtiltotta, a ceremónián legtöbben csak  magánemberként lehettek jelen. Kossuth mauzóleumát (1903 és 1909 között) Gerster Kálmán tervezte, a szobrait Strobl Alajos készítette. Jelenleg is ez Magyarország legnagyobb méretű funerális építménye.

A művészparcella kialakítására 1928-ban került sor.

A második világháború a temetőt sem kímélte, súlyos sérüléseket szenvedett.

1958-ra készült el a Munkásmozgalmi Mauzóleum.

Az utóbbi évek egyik leglátványosabb síremléke Antall Józsefé, Magyarország első demokratikusan választott miniszterelnökéé.

Antall József síremléke

Fiumei úti sírkert fő részei

• Magyar Nemzeti Panteon
• Munkásmozgalmi Panteon
• Az 1848-49-es szabadságharcok sírkertje
• Magyar Tudományos Akadémia sírkertje
• Művészparcellák
• Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek sírkertje

Képtelenség lenne felsorolni ki mindenki fekszik itt a temetőben vagy kinek a síremlékét találjuk itt. Még szerencse, hogy a nemzeti halottak listáját a wikipédián megtekinthetjük.

Csak mint érdekesség jegyzem meg, hogy Semmelweis Ignác, az anyák megmentőjének maradványai nem az itt található síremlékben találhatók. 1865-ös bécsi halála után a schmelzi temetőben temették el. Temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg. A temető felszámolása után, 1891-ben hamvait neje hazahozatta a kerepesi temetőbeli családi sírboltba. 1894-ben díszes, saját sírhelyet kapott, az látható most a temetőben. Innen 1965-ben új sírba helyezték: szülőháza udvarának oldalfalába, amikor az épületben megnyílt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum.

Semmelweis Ignác síremléke a Fiumei úti sírkertben

2005 óta minden júniusban megrendezik a Csend Napja c. kulturális fesztivált, ahol zenei programok mellett helyet kapnak grafikai- és fotókiállítások, valamint óránként temetői séták indulnak idegenvezetéssel.

Fiumei úti sírkertet 2013-ban az Országgyűlés nemzeti emlékhellyé nyilvánította, ezzel Magyarország 17 kiemelt helyszíne közé került. A temető fenntartója és vagyonkezelője 2016-tól a Nemzeti Örökség Intézete lett annak érdekében, hogy felbecsülhetetlen értékei megőrizhetőek legyenek, és továbbra is az emlékezés egyik legfontosabb hazai helyszíne maradhasson.

További fotók a Fiumei sírkertből

Kattints a logóra vagy Közel és távol szöveg alatti dátumra és már láthatod is a további fotókat!

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1043127455848247&type=1&l=bfae7e918f

Alternatív módszer, amikor a halottak hideg sírkő helyett egy fát hagynak maguk után

Így születhetsz újjá faként