Feledhetetlen élmény a tutajozás a Dunajec folyón
A lengyelországi utazások egyik legfeledhetetlenebb kalandja a tutajozás a Dunajecen. A Pieniny-hegység erdővel borított festői vonulata között kanyargó Dunajec folyón való leereszkedés igazi feltöltődés a léleknek. Aki több kalandra vágyik annál, hogy a golárok irányította ladikból elmerüljön a Dunajec kanyonjának szépségében, az rafting túrára is benevezhet.
Dunajec folyó és a Dunajec-áttörés
A Dunajec a Visztula jobbparti mellékfolyója, Lengyelország déli részén, a Pieniny Nemzeti Park festői hegyei közepén folyik keresztül. A kavicsos medrű folyó számos zuhataggal és éles kanyarulattal büszkélkedik.
A Dunajec a Magas Tátra északi lejtőin eredő és északkelet felé tartó Fekete- és Fehér-Dunajec folyók egyesüléséből jön létre Nowy Targ városánál. A folyó végig a Kis-lengyelországi vajdaságban vagy annak határán halad, érintve Szlovákiát is. Hajdanán a Magyar Királyság határfolyója volt, de nem a Dunába ömlik. Opatowiec falunál torkollik a Visztulába, hogy aztán a Balti-tengerbe érjen.
A Dunajec hossza 247 km – beleszámítva a Fekete-Dunajecet is -, amiből 17 km Szlovákia területére esik Sromowce Niżne és Szczawnica között.
A Dunajec a Magas-Tátrából indulva először délnek tart és meg sem áll Szlovákiáig. Ezen a szakaszon épült a Csorsztini-víztározó, ahol jobbról belefut a szintén a Magas-Tátrából érkező Bialka (Białka) patak.
Szlovákia határát Szepesófalutól 2 km-re északnyugatra éri el, majd 17 km hosszan lengyel-szlovák határfolyóként csorog tovább. Ennek utolsó hét kilométere a legszebb rész, a Dunajec-áttörés, ahol a folyó kanyonként hatol át. Ezen a szakazon van lehetőség a tutajozásra és egyéb vízi sportok kipróbálására.
A Szandeci-medencében jobbról fut bele legnagyobb mellékfolyója, a Poprád. Újszandecnél jobbról a Kamienica ömlik bele. A Rożnówi-víztározó után, a Czhówi-víztározóban balról a Łososina, Tarnónál pedig jobbról a Biała folyó vize gyarapítja. Tarnó után északnyugatra fordul, végül a Szentkereszt vajdaság határára érve Opatowiec falunál torkollik a Visztulába.
Tutajozás a Dunajecen
A Dunajec folyó közös szlovák-lengyel szakaszának vonzereje, turistamágnese a tutajozás. A két, népviseletbe öltözött tutajos által irányított vízi járművek az indulási helytől függően a folyó 14 illetve 10 km-es szakaszán hajóznak végig. A két-három órás útvonal utolsó 7 km-es szakasza kanyonként hatol át a Pienineken, azt hívják Dunajec-áttörésnek.
A tutajozást a Kárpátok tátrai és beszkideki vidékén élő lengyel származású gorálok űzik már évszázadok óta. Korábban fát szállítottak ladikjaikon, napjainkban a legendás vízi járművek már csak a turisták örömét szolgálják. A gorálok különös, lengyel-tót átmeneti dialektust beszélnek, máig őrzik népi hagyományaikat.
A Dunajec-áttörésben használt tutajok öt db, egymáshoz erősített keskeny, kivájt fatörzsekből készült ladikból állnak. A tutajok hossza 5,75 m, szélessége pedig egyenként 45 cm.
A tutajozás során gyönyörű tájon haladunk el. Helyenként a hegyek 500 méterrel magasodnak a víz fölé. Szinte minden csúcsnak kiemelkedésnek van egy neve. Így például láthatjuk a Három korona (Trzy Korony) hegyét. A csúcs szomszédságában helyezkedett el a Pieniny vár, amiből mára csak romok maradtak. A várat Szemérmes Boleszláv emeltette felesége, Árpád-házi Szent Kinga számára.
De többek között az öngyilkosok sziklája, az anyós szája és a hét kővé vált szerzetes sziklája is megcsodálható. Ez utóbbiak a legenda szerint azért váltak kővé, mert Isten által tiltott növényeket téptek a kolostor részére.
A szurdok legszűkebb részen alig 12 méter széles a folyó. Ezt a szakaszt Betyár- vagy rablóugrásnak (Zbojnícky skok) nevezik. A legenda szerint ugyanis a hírhedt rablóvezér, Jánosik itt tette próbára a bandájába jelentkezőket. Csak azt vette fel a soraiba, akinek sikerült átugrania a folyót.
A folyó több szakaszán is belefutunk hivatásos fotósokba, akik a végállomásra érve már kínálják is az előhívott színes fotókat.
A tutajút mellett a parton futó egykori kereskedelmi útvonalon is végigsétálhatunk vagy bicajozhatunk a Dunajecet kísérve.
Árpád-házi Szent Kinga és a Dunajec legendája
A Dunajec kapcsán mindenképp meg kell említeni Árpád-házi Szent Kingát és a hozzáfűződő legendát.
Kinga, IV. Béla magyar király leánya, és Szemérmes Boleszláv krakkó-szandomiri herceg felesége volt. Együtt alapították a Stary Sacz-i első klarissza kolostort, ahova Kinga is visszavonult Boleszláv halála után. A zárda kapuján évszázadok óta ott látható a Magyar Királyság címere.
A gurálok a mai napig is mesélnek Kinga királynéval kapcsolatos legendákat. Amikor más apácákkal együtt menekült a tatárok elől, maga mögé hajított egy szalagot. A szalag hirtelen a kanyargós Dunajeccé változott. Amikor a tatárok nagy nehéségek árán a folyón is átjutottak, eldobta a fésűjét is, abból pedig az üldözők előtt áthatolhatatlan sűrű erdő nőtt ki.
Eddig három alkalommal volt szerencsém tutajozni a csodálatos természeti környezetben. A bejegyzésben szereplő fotókat a 2022-es utolsó látogatásomkor készítettem.
További látnivalók a Dunajec közelében
Tarnów, a dél-lengyelországi város több magyar kötődéssel is rendelkezik. Itt alakult meg az első Lengyel-Magyar Baráti Társaság. A városban született Bem József, a lengyel és magyar szabadságharc hőse. Petőfi Sándorról pedig teret neveztek el, ahol a költő szobra mellett egy székely kapu is hirdeti a két nép régi barátságát.
Nedec vára vagy ahogy még hívják Dunajec vára (lengyelül: Zamek w Niedzicy, Niedzica-Zamek illetve Zamek Dunajeca) 1918-ig a történelmi Magyarország legészakibb határvára volt Szepes vármegyében. A Dunajec folyó partján magasodó romantikus várkastély a trianoni békediktátum után Lengyelországhoz került. A kastély ma múzeumként és szállodaként működik, a Kis-Lengyelországi vajdaság déli részének egyik legnagyobb történelmi látnivalója. Köszönhető mindez annak, hogy a nedeci várat ma is régi szépségében, eredeti berendezésekkel láthatjuk, sosem építették át, és teljes egészében nem modernizálták.
