Feldebrői Szent Márton-templom és altemplom
A fehér boráról is híres Feldebrő Heves megyében a Mátra délkeleti lábánál, a Tarna völgyében helyezkedik el. Kiemelkedő fontosságú, Szent Mártonnak szentelt műemléki templomát és altemplomát zarándokok és kirándulók egyaránt előszeretettel látogatják. A feldebrői templom 54 alakzatból álló freskóival Magyarország 11. századi, korai építészeti emlékeinek egyik legkiemelkedőbb műemléke. A több százéves kőépület történelmi hangulata mindenkit lenyűgöz és egy kis elmélyülésre késztet.
Feldebrő rövid történet
Feldebrő története a honfoglalás koráig nyúlik vissza, az Aba nemzetség birtokán feküdt. A község nevét először 1219-ben említették írásban, akkor még monosterium Debrev néven, ennek ellenére korábban is létezett.
Feldebrő templomát Szent István korában vagy közvetlenül halála után építhették. Az biztos, hogy 1018 után emelték, mert az 1332-1337 évek közötti pápai tizedjegyzékben feltüntetett védőszentje a Szent Kereszt volt. A templomot feltehetően a terület birtokosa, Aba Sámuel építette, valószínűleg kolostortemplomnak és temetkezési helynek is szánta.
A falu az első évszázadokban az Aba nembéli Debrő család birtokában volt. Debrői István a 15. században Zisgmond király idején összeesküvésbe keveredett, ennek következtében a király elkobozta a birtokait. 1438-ban Albert király Debrőt és a hozzá tartozó falvak felét Debrői Imrének, a másik felét Rozgonyi Péter egri püspöknek, Rozgonyi Istvánnak és fiának, Jánosnak adta.
A Rozgonyiak 1461 környékén Debrő mellett birtokaik védelmére várat emeltek, ennek hadászati jelentősége csekély volt, inkább csak birtok központként szolgált.
A török hódoltság alatt, az 1552-es egri ostrom után szinte teljesen elnéptelenedett. A török lerombolták a várat.
Feldebrői Szent Márton-templom története
Feldebrő római katolikus temploma a 54 alakzatból álló freskóival, Magyarország 11. századi, korai építészeti emlékeinek egyik legkiemelkedőbb műemléke. A feldebrői templomot földrajzi helyzete, építési korszaka és a krónikák leírása alapján méltán kapcsolják Aba Sámuel királyhoz.
A 11. században épült román stílusú templom és altemplom építéséről nincsenek írott emlékek. Annyi biztos, hogy akkor épült, amikor még nem dőlt el végérvényesen, hogy a magyarság a nyugati, avagy a keleti kereszténységet választja, ezért is ötvözi a keleti és a nyugati keresztény építészet elemeit. Az altemplom Nyugat-európai mintára készült, ahol a halottkultusz a 11. századi megerősödésével gyakori volt az altemplomépítés.
Feltehetően Aba Sámuel építtette a templomot, akit halála után ide temettek. Az első 20 x 20 méteres, négyzet alaprajzú, a Szent Kereszt tiszteletére felszentelt templomból igen kevés maradt fenn. Az ásatások alapján megállapították, hogy a templom öthajós, centrális épület volt, középen toronnyal.
A 12–13. század fordulóján a korábbi öthajós templomot háromhajóssá alapították, az eredetileg centrális alaprajzú épület kereszt alakú lett.
Az évszázadok alatt többször átépítették. A 15. században a templom déli homlokzatára gótikus ablakokat nyitottak.
Grassalkovich Antal költségére 1743-ban is jelentős átépítést végeztek. Elfalazták az altemplomot, eltávolították a templom közepének pillérsorát. 1785-ben a mennyezet megrepedezéseit javították ki, 1793-ban azonban egy vihar kárt tett az épület tetőzetében.
Az 1870-es években Henszlmann Imre fedezte fel az altemplom középső szakaszát és a falain található páratlan falfestményeket.
A templom barokk kori berendezésének legkülönlegesebb darabja a jelenleg jobb oldalon elhelyezett Szent András-oltár.
Mára a templom építési periódusai láthatóvá váltak, de nem csupán műemlék épületről beszélhetünk. A templom a mai napig sem vesztette el eredeti funkcióját, rendszeresen tartanak itt szentmiséket.
Feldebrői altemplom
A templom legértékesebb része a húsz méter hosszú hajójú altemplom, amelyet zömök, faragott oszlopok osztanak ketté. Ezek tartják a kőboltozatot, amin bizánci stílusú freskó maradványok láthatóak. A kelet felé eső szentélyben Krisztus látható evangélista szimbólumok és angyalok között. A hajóban próféták és apostolok, valamint Kain és Ábel jelenete lelhető fel.
Nyugati irányba sírkamra található, a sír végénél egy-egy oltár maradványait tárták fel. A felső templommal kis ablakokkal van kapcsolatban.
A feldebrői templom és altemplom évszakonként más-más nyitvatartási rendben látogatható, a nyári szezonban hosszabban.
A belépőjegyek ára az idegenvezetést is tartalmazza.
Az altemplomban tilos a fényképezés. Az idegenvezető urat sikerült meggyőznöm, hogy a Közel és távol blogon rengetegen látják majd a templomról készült írásomat, így megengedte, hogy kattintsak egyet, kizárólag vaku nélkül. Ezúton is köszönöm!
További információ a templom hivatalos oldalán.
Látnivalók a közelben
- Téli pillanatok Egerből videó
- Egerszalók sódobja
- Mátraszentimre, hazánk legmagasabban fekvő települése
- Egri vár