Fehér Gólya Múzeum, Kölked
A baranyai megyei faluban, Kölkeden 2002-ben nyílt meg Fehér Gólya Múzeum, ami a maga nemében az első volt hazánkban. A múzeumban a látogatók élményt adó tárlatvezetés keretében ismerkedhetnek meg a fehér gólyák életmódjával, vándorlási szokásaival, valamint a gólyagyűrűzés módszereibe is betekintést nyerhetnek. A Fehér Gólya Múzeum színvonalas kiállítása jó alapot ad arra, hogy mindent megtudjunk a kedves vándorló madarakról.
Fehér Gólya Múzeum létrejötte
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található Kölkeden nemcsak a múzeumban találkozhatunk gólyákkal. A Béda-Karapancsa Tájegység fontos élettere vadon élő állatoknak, így a fehér és a fekete gólyáknak is. Hazánk első Fehér Gólya Múzeuma 2002-ben nyitotta meg kapuit. A múzeumnak a volt napközi otthon épülete ad helyet, ahova annak idején én is jártam, ugyanis Kölkeden nőttem fel.
A kölkedi Fehér Gólya Múzeumot 2001-ben alapította az Önkormányzat a Duna-Dráva Nemzeti Park támogatásával.
Igényesen, szakértelemmel kialakított kiállítás és lelkes tárlatvezetők várják a látogatókat. Mi nem kértünk tárlatvezetést, mert siettünk, inkább magunk néztük meg a kiállítást. Volt alkalmunk azonban a tárlatvezetésbe is bele hallgatni. Amikor távozni készültünk, akkor érkezett egy 20-25 fős kis iskolásokból és néhány kísérő felnőttből álló csapat. Érdekes volt látni, hogy a csöppségek is milyen érdeklődéssel figyelték az ismertetőt és az udvaron sétálgató gólyát.
A gólya egyébként sérült, nem tud repülni, ezért a múzeum udvarán él. Van ugyan az udvaron kis tó, de a gondozók etetik. Nem békával, nem valami csúszómászóval, hanem fagyasztott kis csirkékkel táplálják.
Fehér Gólya Múzeum kiállítása
A múzeum épületben egy ember nagyságú gólya fogadja az érkezőket.
A kiállításon élet nagyságú, kb. 1 méter átmérőjű fészkeket is láthatunk.
Interaktív táblán követhetjük nyomon a gólyák vonulási útvonalát. A zöld részek mutatják azt, hogy nyáron hol fordulnak elő gólyák. A piros foltok pedig a telelő helyeket jelölik. A kölkedi gólyák a Boszporuszon szelik át a kontinenst és jutnak el Afrikába a Tanganyika tóig.
Életképeken keresztül ismerkedhetünk meg a tájegység élővilágával.
A múzeum 2013-ban „Az év ökoturisztikai létesítménye” versenyben második helyen végzett.
Fehér gólyák élete
A Fehér Gólya Múzeum kiállításából mindent megtudhatunk a gólyák életviteléről, szokásaikról, vándorlásukról. A gólya vadon élő madár, a lápos, mocsaras vidékeket kedveli, ahol elég élelmet talál magának. Kedvelik az emberlakta környezetet is, gyakran városokban is találkozhatunk velük házak, magas oszlopok tetején. A gólyák úgy élnek együtt az emberrel, hogy valójában az emberekre, az ember által előállított dolgokra nincs szükségük.
Az emberek sem látják semmi közvetlen hasznát a gólyáknak. Sőt inkább bosszankodnak a fészek körül kialakuló szemét miatt. A gólyák a szájukból kiesett táplálékot nem veszik fel, így sok a fészek körül az ételmaradék, a fészekből lehullott tojáshéj és vessző darabok. Nem szép látvány a fészek körül a gólya ürülék sem, ami ráadásul olyan erős, hogy pl. az autó festéket is felmarja.
A gólyát sokan tipikus magyar madárnak tartják, de ezt meg kell, hogy cáfoljam. A gólya Európában Skandinávia, a Brit szigetek és Olaszország kivételével mindenhol előfordul. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 m tengerszint feletti magasság alatti területeken mindenhol találkozhatunk vele.
Két alapvető faja ismert. Az Európában megtalálható fajjal Nyugat-Ázsiában lehet még találkozni, ezek Afrikába járnak telelni. A másik faj Ázsia középső részén él, telelni pedig Indiába jár.
A gólya kecses, de méretes madár, testhossza 100-115 centiméter, szárnyfesztávolsága 155-165 centiméter, testtömege 2200-4400 gramm. Testének nagy része fehér vagy piszkosfehér, szárnyai feketék, csőre és lába pedig piros.
Gyólyák vándorlása
Március végén érkeznek meg hazánkba. A párok egy költési időszakra állnak össze, a hím választja ki nőstényt. Először a hímek érkeznek, ők foglalják le a fészket. A fészket a gólyapár közösen építi száraz növényekből, gallyakból. Az ujjnyi vastagságú, kb. 40-50 cm hosszú ágakat csőrükben szálanként hordják össze. A visszatérő gólyák az előző évben rakott fészket szokták renoválni, friss tollal, lágyszárú növénnyel, száraz levelekkel, füvekkel kibélelni. Az öregekkel visszatérő előző évi gólyafiak vagy új fészket építenek vagy keresnek egy árván maradt fészket és azt javítják ki. A fészek átmérője az 1 métert is elérheti.
A gólyák a költés idejét leszámítva mindig állnak a fészekben, még pedig a széllel szembe fordulnak. Kb. 3-5 éves korukban érik el ivarérettségüket. A fészekrakás után május vége felé 4-6 tojást rakva kezdik meg a költést. A tojásokon a gólyapár felváltva kotlik, tehát nemcsak a tojó, hanem a hím is ül a tojásokon. A költés 29-30 napos ideje alatt egymást látják el élelemmel, a tojáson épp szolgálatot tevőnek a párja szervírozza a begyűjtött finomságokat.
Már augusztusban elkezdenek gyülekezni a vonuláshoz, de csak szeptember közepén indulnak el. A nyugat-európaiak Gibraltár, a kelet-európaiak a Boszporus felé veszik az irányt, hogy átszeljék a Földközi-tengert. Afrikában aztán a Szaharát átrepülve egészen Dél-Afrikáig repülnek, hogy ott töltsék a telet.
A gólya fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Érdekességek a fehér gólyákról
A német EURONATUR természetvédő szervezet a gólyaállományok megóvásáért kiemelkedően sokat tevő településeknek Európai gólyafalu címet adományoz. Nagy büszkeségünkre 1996-ban másodikként a Somogyi megyei Nagybajom község tehette ki az elismerést több nyelven is hirdető feliratot a faluvégi helységnévtáblák mellé. A községben évente közel harminc gólyapár költ, egy részük a főutca mentén.
A gólyáról több vers, nóta, mondóka, babona született. Ha valaki fél lábon áll vagy ugrál, azt mondjuk rá, hogy gólyalábon áll, gólyalábon ugrál.
A borzas, elhanyagolt hajú nő fejét, haját a gólyafészekhez hasonlítjuk: olyan a feje, mint a gólyafészek.
Ha valakin már látni, hogy várandós, úgy adják hírül: Icáéknál is rászállt a kéményre a gólya vagy Mariék kéményén is kelepel már a gólya.
Gólyaláb a neve annak a legalább két és fél méter magasságú, alsó harmada tájékán lábtartóval ellátott karó- vagy léc párnak, amivel régebben a vizes, sáros tocsogókban, vízállásokban, lápon közlekedtek, ma pedig cirkuszokban, fesztiválokon találkozhatunk.
Népszerű nóták közé tartozik, a Gólya, gólya, hosszú lábú gólya…
És akkor még a legelterjedtebbről, a „gólya hozza a kisbabát” legendáról nem is beszéltem.
A kikelt kis gólyák csőre fekete, a lábuk fehér, s szürke, ritkás tollpehely borítja testüket. A tojáshéjat a fészek szélére tolják, majd lerugdossák a földre. A kicsiket, amíg meg nem tollasodnak a szülők még a naptól is óvják. Úgy állnak, hogy árnyékukkal megvédjék a fiókákat a tűző napsugaraktól. A fiókákat kisebb halakkal, siklókkal, békákkal, ebihalakkal, bogarakkal etetik. A kis gólyák a kilencedik hét végére tanulnak meg repülni és saját maguknak élelmet szerezni.
Mi a kelepelés?
A gólya nem ad hangot, mint más madár, hanem kelepel, vagyis hátrahajtott fejjel összeveri a csőrét. A kelepelés okára csak találgatások vannak. Van, aki szerint a párját hívja, van, aki úgy véli valamiféle jelt ad a másiknak, némelyek szerint szerelmes. Szerintem ez az utolsó magyarázat az igaz. Szerintem a szerelmüket, boldogságukat kürtölik világgá a kelepeléssel. A gólyák nemcsak magányukban, – amikor egyedül vannak a fészekben – kelepelnek. Gyakran olyankor is összeverik a csőrüket, amikor a párjuk mellettük van.
Fehér Gólya Múzeum látogatása
Mindenkinek csak ajánlani tudom a Fehér Gólya Múzeum megtekintését, gyerekkel is igazán jó kis kikapcsolódás, akár a nyári forróságban, akár a zord téli napokon.
A 2002 óta működő múzeum előre meghirdetett időpontokban rendszeresen ad helyet különböző gyermek- és családi programoknak, ajándékkészítő kézműves foglalkozásoknak, melyek során a résztvevők természetes alapanyagokból készíthetnek szebbnél szebb tárgyakat, szakértő segítők közreműködésével.
Nyitvatartási és egyéb információkat a hivatalos oldalon találsz.
További olvasnivalók Kölkedről
- Altinum, a Dunai Limes legdélibb bástyája Mohács és Kölked között
- Kölked látnivalói – falu a déli határnál, amit már a rómaik is ismertek
- Erdőfű, ahol megállt az élet
