Fehér éjszakák és az éjféli napsütés csodája

Változatos világunkban leginkább a természeti csodák bűvölnek el. Egyik feledhetetlen élményem volt, amikor megtapasztalhattam a fehér éjszakák vagyis az éjféli napsütés semmihez sem fogható látványát.

éjféli napsütés

A fehér éjszakákkal való első találkozásom feledhetetlen élmény. Főiskolásként két hetes építőtáborban vasutat építettünk Oroszországban, pontosabban akkor még Szovjetunióban. A két hét munka után pedig 10 nap pihenés és városnézés következett. Ezalatt felfedeztük a három Balti állam fővárosát, Moszkvát és az akkor még Leningrádnak hívott Szentpétervárt.

Az egyébként is elbűvölő Szentpéterváron egész éjszaka ámulva sétáltunk és élveztük az éjszakai világosságot. Azt hittem ezt más már nem tudja überelni. Hát tévedtem.

Évtizedekkel később újra átélhettem a csodát. Sőt újabb varázslat történt. Norvégiában a napot is láthattam éjjel egy órakor! Igazi katarzis volt. Különleges varázsát az adta, hogy mindez a természetben, fantasztikus tájon történt. Európa legészakibb pontjánál, Nordkappnél, ami megérdemel egy külön bejegyzést. Hamarosan jelentkezem is vele.

Még mielőtt a sors kegyeltjének tartanál (amúgy elismerem, hogy bizonyos mértékben az vagyok!) vagy fenntartással fogadnád szavaim, elárulom, hogy egyáltalán nem egyedi jelenségnek voltam a részese.

Az északi tájakon minden évben május végétől július végéig a nap alig vagy egyáltalán nem ereszkedik a horizont alá, így egész éjszaka világos van. természeti csodát szokás Fehér éjszakáknak, Éjféli napnak vagy Éjféli napsütésnek is nevezni. 

Mi is az a Fehér éjszakák vagy Éjféli napsütés?

A nyári alig 2 hónapban a sarkkörök közelében, kb a 60 szélességi köröktől éjszakra a nap 24 órán keresztül, tehát még éjszaka is a horizont felett marad. A természeti jelenség Oroszországon és Norvégián kívül Izlandon, Svédországban, Finnországban, Alaszkában, Észak-Kanadában és Grönlandon is megfigyelhető. A nap különös járása miatt az éjszakai órákban is világos van.

A nyári napforduló, azaz június 21 előtti és utáni hetekben a napnyugták igen késői, a napkelték pedig igen korai órákra esnek, ezért éjszaka nincs teljes sötétség. Ezeknek a világos éjjeleknek a neve fehér éjszakák. Minél északabbra haladunk, annál kevésbé megy le a nap és annál hosszabb a világos éjszakák időszaka.

Éjféli napsütés Európa legészakibb pontján

Norvégia és Finnország legészakibb pontján 73 napig nem bukik a nap a horizont alá. A Föld két sarkán még kiélezettebb a helyzet, ott évente csak egyszer kel és egyszer nyugszik a nap. 

Nekünk fent Nordkappnél nem volt túl nap szerencsénk, mert ködbe burkolózott a táj. Igencsak el kelt a meleg kabát is, mert csupán 5 fok volt nyár közepén.

Nordkapp

Az egész jelenséget úgy kell elképzelni, hogy félévig tart a nappal, a világosság és a másik félév lenne a sötétség. Mivel azonban igen lassan száll alá és emelkedik a nap, a sötét időszak valójában csak egy negyed év. Az emelkedés és leszállás időszakában szürkület van.

Az északi sarkon március 21-e táján kel fel a nap és csak szeptember 23-a körül nyugszik le. A déli sarkon pedig mindez pont fordítva van. A két sarkvidék hosszú téli éjszakáin ragyog fel a sarki fény. Ezt a jelenséget sajnos még nem volt módom személyesen megtapasztalni, olvasóm révén már bemutattam az Aurora Borealis, vagyis az északi fény csodáját.

Szinte hihetetlen, hogy éjjel egy órakor napsütéses, árnyékos képet lehet kattintani. Középen az a vékony vonalka az én árnyákom. Nem voltam ilyen magas, sem ilyen sovány. A rendkívüli torzítás annak tudható be, hogy a nap nagyon alacsonyan volt a horizont felett.

Az egyébként is fantasztikusan gyönyörű tájaknak különös varázst ad a Nap játéka. Az ember úgy érzi egyetlen pillanatot sem szalaszthat el, éjjel-nappal élvezni kell a világosságot. Csodálni ezt a különleges égi jelenséget!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük