Esztergomi Dzsámi – Veprech-torony
Esztergomi dzsámi nem tartozik azok közé a látnivalók közé, amelyek Esztergomról az elsők között eszünkbe jutnak. A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik, kortárs művészeti alkotásoknak is otthont ad. Bár a múzeum a török-kori dzsámiról kapta közismert nevét, a dzsámi épülete mellett a török-korban és azelőtt épült egyéb látványosságok is állnak. A pihenni, felfrissülni, beszélgetni vágyókat a Dzsámi Kávézó és rózsakert várja.
Esztergomi dzsámi
Az Esztergomi Dzsámi az esztergomi Várhegyet Duna felől védő 14. századi városfal északi részén, az Esztergomi vár mellett található. Az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámit az esztergomi török uralom 130 éves ideje alatt (1543-1595 és 1605-1683), az 1600-as évek első felében emelték. Az épület alaprajza egyáltalán nem hasonlít a legismertebb magyarországi dzsámikéhoz, példáula a két pécsi dzsámihoz vagy a siklósi dzsámihoz, ezért sokáig nem tudták, hogy az épület évszázadokkal ezelőtt török dzsámi volt.
2000-es években végzett ásatások során derült fény arra, hogy itt valaha egy dzsámi állt. A feltárások és helyreállítás után az épületet szinte teljesen régi fényében láthatjuk, 2007-ben múzeumként nyitotta meg kapuit.
A múzeum nemcsak az érdekes épületet igyekszik bemutatni a látogatóknak, hanem Esztergom török-kori történetét is. Emellett kortárs művészeti kiállításoknak is teret adnak. Rendszeresen tartanak tudományos illetve művészeti előadásokat is a csodálatos akusztikával rendelkező épületben.
Malom-bástya, Veprech-torony, reneszánsz vízgép és rózsakert
A dzsámi épületének alsó szintjén feltárták azt a középkori utat is, amelyen a város lakói hajdanán a Dunához, vagy a legalább 800 éves víztoronyhoz, a Veprech-toronyhoz jutottak el.
A Malom-bástya a Vízivárost és a Várhegyen magasodó felső várat összekötő erődítmény kulcsfontosságú pontja volt. A hegyet félkörívben a Duna folyó felől összekötő városfal nemcsak itt kanyarodott fel a Várhegyre, hanem az egyik legnagyobb kincs, az ivóvíz is erről a helyről került fel a hegyre.
A Dunából származó ivóvizet reneszánsz vízgép pumpálta fel 50 méter magasra. A gépet az egyik legismertebb esztergomi érseknek, Vitéz Jánosnak köszönhetjük. A vízemelő szerkezet védelmére építtette Várdai Pál érsek a ma is bejárható Malom-bástyát, melyet végül Szulejmán szultánnak sikerült elfoglalnia 1543-ban. A vízgép rekonstruált másolata ma is megtekinthető.
A bástya közepén álló Veprech-tornyot IV. Béla király egy 1239-ben keltezett oklevelében fontos objektumként név szerint megemlítik. A tornyot vélhetően egy a római kori épület alapjaira építették, mai napig megtalálható benne az az egykori meleg vizű forrás, amellyel később a vízemelő szerkezetet működtették.
A dzsámi bástyával ellentétes oldalán található a Rózsakert, amely a gyilokjárón és a középkori úton keresztül is megközelíthető a bástyából. A rózsák, valamint egyéb illatos és színes virágok mellett gránátalmát is megcsodálhatunk és kikapcsolódhatnak a korabeli oszmán stílusban megépített szökőkút mellett.
A középkori Víziváros főutcájának nyomait követve juthatunk el a Dzsámi Kávézóba is.
A fotók a dzsámi Facebook oldaláról származnak.
