Eszéki vár, amiért Zrínyi Miklós és I. Szulejmán is harcolt

A Baranya megyei Mohácstól és Beremendtől csupán pár tíz kilométerre található Eszék (horvátul Osijek) egyik legjelentősebb látnivalója az Eszéki vár (horvátul: Tvrđava). A városközpont északi részén, a Dráva partján található erődnek többször fontos szerepe volt a múlt évszázadok vérzivataros éveiben. Városfejlesztések miatt a 18. századi vár egyes részeit lebontották, ennek ellenére napjainkban is Horvátország legnagyobb erődítményei között tartják számon. 

Eszéki vár

Eszék vára (Tvrđava) rövid története

Eszék első várát még a rómaiak építették. A kelta település helyén Mursa néven légiós tábort hoztak létre. A Dráva fölé épített hídjuk kőpillérei alacsony vízállásnál ma is láthatók a folyó medrében.

Szent István idején is létezett a település, itt vezetett a várakat összekötő hadiút. Ez az út volt az útvonala a szentföldi zarándokoknak és a keresztes hadaknak is.

A középkorban a Kórógyiak egy kisebb, sáncokkal és felvonóhidakkal védett várkastélyt emeltek ide. A törökök 1526-ban – még az augusztus 29-i mohácsi csata előtt – augusztus 22-én itt keltek át a Dráván, és utána a hidat felégették.

Eszék

A török 1537-ben győzelmet arattak a török a császári seregeken. 1566-ban útban Szigetvár felé itt kelt át a Dráván I. Szulejmán szultán. 1599-ben a hidat Pálffy Miklós égette fel. 1664. február 2-án Zrínyi Miklós sikeres téli hadjárata során ismét felgyújtotta. 1683. június 7-én itt fogadta Kara Musztafa nagyvezír a tisztelgő látogatásra érkező Thökölyt.

Eszéket végül 1687-ben Szent Mihály napján foglalták vissza a császári csapatok. Mindez pénteki napon 11 órakor történt, ezért ma minden pénteken 11 órakor megszólalnak az eszéki harangok. 1690-ben a Husszein pasa boszniai beglerbég vezette török sereg ostrom alá vette, melyben csaknem teljesen lerombolta, de elfoglalni nem tudta.

Eszék

A felszabadítás után a császári erők megkezdték az új eszéki erőd tervezését. Az erőd fő védművei 1711 és 1722 között készültek, az egész építkezés egészen az 1760-as évekig folytatódott. A munkákat Maximilian Eugene gróf d ‘Gosseau mérnökezredes irányította, de Savoyai Jenő generális is hasznos tanácsokkal látta el az építőket. Savoyai Jenő neve ismerős lehet többek közt a Ráckevei kastályról.

A 18. és 19. században még történt néhány kisebb bővítés és módosítás is történt a várban.

Az első világháború után forgalmi és városfejlesztési okokból a védművek egy részét lebontották. Az egykori hatalmas falfelületről a Dráva-part mentén az első és a hetedik (Szent Károly és Szent Eugene) bástyák egy része, valamint a Vizibástya és a Vízi kapu (a fotón balra) maradt meg.

Eszék

Eszéki vár látogatása

A vár napjainkban is csodálatos és hatalmas. A Dráva partjáról is csodálatos látványt nyújt, de érdemes felmenni a bástyákra is, ahonnan meg lehet csodálni a Drávát felülről valamint az óváros egy részét. 

A vár közepén láthatók még a 18. században épített katonai, állami és polgári épületek.Láthatók még a szomszédos kötőgátak részei a kazamatákkal, valamint a koronamű középső bástyája.

Többet is megtudhatsz Eszék váráról a wikipédia oldalán.

Nagyon köszönöm a fotókat Pajorné Kiss Editnek!

Kaptunk egy kiegészítést a vár történetével kapcsolatban, amit szívesen közzéteszek:

Ferenc Péter: A 1848 őszén az Eszéki vár helyőrsége is a magyar oldalra állt. Ezért 1849 január 30- án, a császári csapatok ostromolni kezdték. A tisztikar a megadás mellett döntött és a vár parancsnoka, Eder vezérőrnagy 1849 február 14- én, átadta a várat Nugent tábornagynak. Az őrség lerakta a fegyvereit, de szabadon haza távozhattak. Csak azt kellett megígérniük hogy nem harcolnak a továbbiakban a császár ellen. Tehát nem hallt meg senki, mindenki életben maradt.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

16 − 2 =