Eszéki vár, amiért Zrínyi Miklós és I. Szulejmán is harcolt
A Baranya megyei Mohácstól és Beremendtől csupán pár tíz kilométerre található Eszék (horvátul Osijek) egyik legjelentősebb látnivalója az Eszéki vár (horvátul: Tvrđava). A városközpont északi részén, a Dráva partján található erődnek többször fontos szerepe volt a múlt évszázadok vérzivataros éveiben. Városfejlesztések miatt a 18. századi vár egyes részeit lebontották, ennek ellenére napjainkban is Horvátország legnagyobb erődítményei között tartják számon.
Eszék vára (Tvrđava) rövid története
Eszék első várát még a rómaiak építették. A kelta település helyén Mursa néven légiós tábort hoztak létre. A Dráva fölé épített hídjuk kőpillérei alacsony vízállásnál ma is láthatók a folyó medrében.
Szent István idején is létezett a település, itt vezetett a várakat összekötő hadiút. Ez az út volt az útvonala a szentföldi zarándokoknak és a keresztes hadaknak is.
A középkorban a Kórógyiak egy kisebb, sáncokkal és felvonóhidakkal védett várkastélyt emeltek ide. A törökök 1526-ban – még az augusztus 29-i mohácsi csata előtt – augusztus 22-én itt keltek át a Dráván, és utána a hidat felégették.
A török 1537-ben győzelmet arattak a török a császári seregeken. 1566-ban útban Szigetvár felé itt kelt át a Dráván I. Szulejmán szultán. 1599-ben a hidat Pálffy Miklós égette fel. 1664. február 2-án Zrínyi Miklós sikeres téli hadjárata során ismét felgyújtotta. 1683. június 7-én itt fogadta Kara Musztafa nagyvezír a tisztelgő látogatásra érkező Thökölyt.
Eszéket végül 1687-ben Szent Mihály napján foglalták vissza a császári csapatok. Mindez pénteki napon 11 órakor történt, ezért ma minden pénteken 11 órakor megszólalnak az eszéki harangok. 1690-ben a Husszein pasa boszniai beglerbég vezette török sereg ostrom alá vette, melyben csaknem teljesen lerombolta, de elfoglalni nem tudta.
A felszabadítás után a császári erők megkezdték az új eszéki erőd tervezését. Az erőd fő védművei 1711 és 1722 között készültek, az egész építkezés egészen az 1760-as évekig folytatódott. A munkákat Maximilian Eugene gróf d ‘Gosseau mérnökezredes irányította, de Savoyai Jenő generális is hasznos tanácsokkal látta el az építőket. Savoyai Jenő neve ismerős lehet többek közt a Ráckevei kastályról.
A 18. és 19. században még történt néhány kisebb bővítés és módosítás is történt a várban.
Az első világháború után forgalmi és városfejlesztési okokból a védművek egy részét lebontották. Az egykori hatalmas falfelületről a Dráva-part mentén az első és a hetedik (Szent Károly és Szent Eugene) bástyák egy része, valamint a Vizibástya és a Vízi kapu (a fotón balra) maradt meg.
Eszéki vár látogatása
A vár napjainkban is csodálatos és hatalmas. A Dráva partjáról is csodálatos látványt nyújt, de érdemes felmenni a bástyákra is, ahonnan meg lehet csodálni a Drávát felülről valamint az óváros egy részét.
A vár közepén láthatók még a 18. században épített katonai, állami és polgári épületek.Láthatók még a szomszédos kötőgátak részei a kazamatákkal, valamint a koronamű középső bástyája.
Többet is megtudhatsz Eszék váráról a wikipédia oldalán.
Nagyon köszönöm a fotókat Pajorné Kiss Editnek!
Kaptunk egy kiegészítést a vár történetével kapcsolatban, amit szívesen közzéteszek:
Ferenc Péter: A 1848 őszén az Eszéki vár helyőrsége is a magyar oldalra állt. Ezért 1849 január 30- án, a császári csapatok ostromolni kezdték. A tisztikar a megadás mellett döntött és a vár parancsnoka, Eder vezérőrnagy 1849 február 14- én, átadta a várat Nugent tábornagynak. Az őrség lerakta a fegyvereit, de szabadon haza távozhattak. Csak azt kellett megígérniük hogy nem harcolnak a továbbiakban a császár ellen. Tehát nem hallt meg senki, mindenki életben maradt.
Eszék város látnivalói
Eszék (horvátul Osijek), az egykori ősi magyar város ma Horvátország negyedik legnagyobb városa. Dráva parti bájos óvárosában még felfedezhetjük az Osztrák-Magyar Monarchia nyomait. Eszék látnivalói a várral együtt megérnek egy kiruccanást. Középkori várából csodálatos kép tárul elénk a városra és Dráva folyóra.
