Eszéki kiruccanás: látnivalók, nevezetességek a déli szomszédoknál
Eszék (horvátul Osijek), az egykori ősi magyar város ma Horvátország negyedik legnagyobb városa. Dráva parti bájos óvárosában még felfedezhetjük az Osztrák-Magyar Monarchia nyomait. Eszék látnivalói a várral együtt megérnek egy kiruccanást. Középkori várából csodálatos kép tárul elénk a városra és Dráva folyóra.
Eszék rövid története
Eszéket (horvátul Osijek, németül Essegg) ősi magyar városnak tartjuk, de már Trianon előtt is a horvát lakosság volt túlsúlyban. Már Szent István idején létezett a település, erre vezetett a várakat összekötő hadiút, majd a szentföldi zarándokok és a keresztes hadak is erre jártak. Hídján kelt át 1566-ban II. Szulejmán szultán útban Szigetvár felé.
Az ókorban a rómaiak megerősített légiós tábort építettek a területen Mursa néven, ami az egyik legfontosabb drávai átkelőhely volt. A népvándorlás során elnéptelenedett település nevét a középkorban először 1030 és 1043 között említik. A következő évszázadokban fontos hadi események helyszíne volt a környék. Harcolt érte Zrínyi Miklós, Pálffy Miklós és II. Szulejmán szultán is.
Az Eszéki várat 1712-után kezdték el kiépíteni, napjainkban is Horvátország legnagyobb erődítményei között tartják számon. A török uralom elmúltával német és horvát családokat költöztettek Eszékre, akik a 1945-ig a lakosság többségét alkották.
1809-ben Eszék szabad királyi város lett.
Napjainkban sem ritka, hogy magyar szót hallunk, bár a 110 ezres lakosú város lakóinak csupán tizede magyar.
Eszék látnivalói
Eszék vára
A Dráva partjáról pompázatos látványt nyújtó vára 1712-ben épült, ma egyike Horvátország legnagyobb erődítményeinek. Az óváros utcáin felfedezhetjük a monarchia idejéből származó impozáns épületeket és itt-ott láthatók még a délszláv háború nyomai.
Szent Péter és Pál római katolikus nagytemplom
A város jelképe a vörös téglás, neogótikus Szent Péter és Pál római katolikus nagytemplom.
Eszék hét városrészre oszlik: Erőd (Tvrđa), Felsőváros, Alsóváros, Újváros, Iparnegyed, Rétfalu (Retfala) és Dél II. Az egyik legzöldebb horvát város a maga 394 000 m²-vel.
A délszláv háború alatt 1993-ig többször ostromolták a várost a szerb katonák, körülbelül ezer ember esett áldozatul. Napjainkra kevés nyoma van a lövésnyomoknak, és romos épületet is csak elvétve találunk, az egész város gyönyörűen megújult.
Az 1849-es csata emlékére a városban 11 órakor szólalnak meg a harangok. Nagyon köszönöm a történetet és a fotókat Pajorné Kiss Edit olvasónknak!
