Elzász látnivalói: mesés falvak és borutak

Elzász ma Franciaország része, évszázadokon keresztül viszont franciák és németek harcoltak a terület birtoklásáért. Aki ellátogat ide, ezen nem is csodálkozik. A tartományt az egyik oldalon gazdag farmok, szőlőültetvények és sűrű erdők, valamint a Vogézek vonulatai, a másik oldalon a hömpölygő Rajna határolja. A bájos településekben pedig a német építészeti emlékek bűvülik el az ide érkezőt. Elzász látnivalói megérnek egy kiruccanást, tökéletes választás azoknak, akik időutazásra, és romantikára vágynak.

Az elbűvölő Elzász

Elzász Franciaország legkisebb régiója, hossza négyszerese szélességének. Nyugaton a Vogézek hegyvidéke található, keleten a Rajna völgye. A Rajna keleti határfolyó is. Délen egy kis rész a Jura hegységbe esik. Elzász legmagasabb pontja Grand Ballon, 1426 méteres magassággal. Területét Németország, Svájc, illetve Lotaringia és Franche-Comté régiók határolják. Székhelye az Európai Tanácsnak is helyet adó gyönyörű Strasbourg.

Elzász építészete igencsak egyedi. Egy hagyományos elzászi ház falazata fából és kukoricacsőből készül, tetejét lapos cserepek óvják, földszintjük kőből készült.

Szó mi szó, engem is igencsak elbűvölt amikor közel harminc évvel ezelőtt – még jóval a digitális fényképezőgépek korszaka előtt – egy Trabanttal Budapestről Kölnig utazva egy kis kitérőt tettünk Elzászba. Nem volt egy unalmas út az biztos. Strasburgban órákba telt, mire visszataláltunk a parkolóba a Trabihoz. Ez az egész út is megérne néhány bejegyzést. Talán majd egyszer sort kerítek rá…

Elzász története

A mostani bejegyzésem apropóját azonban Kiss P. Dóra gyönyörű fotói adták, amiket az alábbi sorok kiséretében kaptunk.

„Elzászi borút – szőlőültetvények között kanyarog meseszép települések között, a borús idő ellenére a színes, bájos látványtól derűsen zártuk az egész napos utazást. 🌞🌞🌞”

Elzász (elzászi nyelven Elsàss, németül: Elsass vagy Elsaß, franciául: Alsace) mindent felvonultat, amire egy turista vágyik: természet és kultúra, dombok, hegyek, várak, borvidékek és tipikus falvak váltják egymást. Székhelye az Európai Tanácsnak is helyet adó gyönyörű Strasbourg.

Elzász területe már több mint 7400 évvel ezelőtt is lakott volt. Kr. e. 1500-ig nomád vadászok, később kelta törzsek telepedtek le. Kr. e. 58-ban elfoglalták a rómaiak, ekkor alakult ki a híres borkultúra. Később a Német-római Birodalom részévé vált, Strassburg is ekkor indult virágzásnak. A 17. század közepén a felső elzászi területeket eladták a franciáknak.

1870-ben Poroszország és az Északnémet Szövetség csapatai legyőzték a franciákat. 1871-ben Elzász-Lotaringia néven létrehoztak egy új közigazgatási egységet, amely közvetlenül a német császár fennhatósága alá tartozott. Majd ismét a fraciáké lett. A versailles-i békeszerződés rendelkezése értelmében a győztes Franciaország ismét megkapta a területet. 1940-ben a nemzetiszocialista Harmadik Birodalom katonái vették át a hatalmat. 1944-ben ismét visszakerült Franciaországhoz.

Elzász látnivalói, városai, nevezetességei

Bázelbe olcsón eljuthatunk fapados járattal, és onnan már csak egy szűk órányi út elzászi mesvilág a hangulatos falvakkal, lankás szőlő ültetvényekkel és csodálatos finomságokkal.

A történelmi tények ismeretében nem meglepő Elzász építészeti hagyománya.  A hagyományos elzászi ház földszinteja kőből, falazata fából és kukoricacsőből készül. A fa jobban áll a földrengésnek, mint a kő és a Vogézek bővelkedett jó minőségű fában. A kő talapzat a tűzesetek terejedésének megakadáloyzása miatt volt hasznos.

Elzász városai közül többet is Franciaország legszebbjei között tartanak számon. Elég csak Strasbourg vagy Colmar csodálatosan épen maradt öreg városközpontjára gondolni.

Igazi kincsekre azonban vidéken akadhatunk rá. Minden dombon, hegyoldalon takaros szőéősorok követik egymást, a köztük lévő völgyekben apró felvak és kisebb városok ejtik ámulatba az utazókat.

Strasbourg

Strasburg csodálatosan helyreállított gótikus és reneszensz épületeit az Ile folyón hajózva is megtekinthetjük. A Notre Dame katedrálist, a gótikus székesegyházat 1277-ben kezték el építeni. Az Apostolok Galériája, az ónberakásos színes üvegablakok, a csillagászati óra, a 13. századi faragott Angyal Oszlop, a francia gótika és német szobrászat találkozása a katedrálist az elzászi kulúra legtalálóbb jelképévá teszi. A katedrális szobrainak legértékesbb darabjait kicsit távolabb, külön múzeumban tekinthetjük meg.

Több régi főúri palota is épület múzeumként funkcionál. Többek közt óriási porcelán gyűjteményt tekinthetünk meg és megismerkedhetünk az itteni zsidó közösség életével és az elzászi népművészettel. Eléremes elsétálni a Petit France (Kis Franciaország) emlegetett egykori tímár negyedbe is. A XIV. Lajos számára Vauban által épített erődítmény maradványa, a Barrage Vauban tetejéről csodás pnoráma tárul elénk.

Colmar

Strasbourgtól sokkal csendesebb, ugyanakkor talán még szebb Colmar városközpontja. Colmar Franciaország legnaposabb városa és az elzászi borok fővárosa. Nyaranta a különböző kulturális fesztiválok, adventi időszakban pedig hihetetlenül szép karácsonyi fényei vonzák a turistákat.

Colmart árszeli a Lauch csatorna, és extrém mennyiségű virág pompázik mindenhol. Tarka virágok, apró apró bokrok és csodálatos zöld növények illegetik magukat a fényképező gép lencséje előtt. A kavalkádot színes épületek fokozzák.

A rózsaszn, kék, zöld, sárga felületet a sötétbarna fabetétek törik meg.

A virágos Elzász képeslapra kívánkozó bája

A Musée d’Unterlinden a vallálos művészt kiemelkedő alkotásai csodálhatók meg. Leghíresebb darabja a Matthias Grünewald által 1512 és 1516 között készített Issenheim-i oltárkép.

A Petite Venise (Kis Velence) városrész hangultos csatoráiról kapta a nevét. A csatorna partján hívogató kerthelyiségek és csinos házak sorakoznak, fölötte virágládákkal megpakolt hidak ívelnek át, így nem csoda, hogy sokan a gyaloglás helyett a sétahajókázást választják.

A Musée Bartholdi a New York-i Szabadság-szobor tervezőjének modelljeit, rajzait mutatja be.

Érdemes estére is a városban maradni, és a csatorna környékén gyönyörködni az esti fényekben.

A házak földszintjén üzeletk sorakoznak és mindegyik felett lóg egy különleges cégér.

Elzászi Borút (La Route des Vins d’Alsace)

Az Elzászi Borút (La Route des Vins d’Alsace) Franciaország legrégebbi borútja. A régió egyik leghíresebb kulináris csodája, a Vogézek és Rajna-völgy közötti lankákon vezet végig, 170 kilométeren, ahol hetvenhárom település borászatait lehet meglátogatni.

A vidék bájos középkori és 16. századi falvain át kanyargó utat az ország legszebb szőlőskert túrájának tartják. Az út szőlőültetvények között vezet, három kilométerenként érint egy kis települést, ahol a vendéget minden ültetvényes szívesen lát egy kis borkóstolóra.

Főként a fehérborai híresek, mint például a pinot blanc, a pinot gris, rizling és a tramini. Említésre méltó még a habzóbor és a pezsgő közötti átmenetet képező Crémant is.

A fentieken kívül a strasbourgi kuglófról, gyümölcsleveiről, ásványvizeiről és a strasbourgi kolbászról is híres ez a terület.

A borút legszebb és legkedveltebb települései:

• Oberna,
• Riquewihrt,
• Kaysersberg,
• Turckheim.
• Eguishem.

Eguishem

Eguishem településen mindössze ezerhétszázan laknak, de 2013-ban elnyerte a „legkedveltebb francia falu” címet. 2017 óta A szépség és a szörnyeteg rajongók is szép számmal zarándokolnak ide. Az Emma Watson főszereplésével készült mesében Villeneuve falujához többek közt Eguishem szolgáltatta az inspirációt. A macskaköves, szűk utcácskákon sétálva vannak olyan szegletek, amelyekre egyértelműen rálehet ismerni, ilyen Belle otthona is.

Itt született IX. Leo pápa, szobra a katedrális alatt osztja az áldást. A Saint-Exipéry-kápolna festett boltíves mennyezete és elzászi szenteket ábrázoló üvegablakai lenyűgözőek.

Kaysersberg

Kaysersberg a fölötte magasodó 12. századi várról híres.

A borúton több szőlős gazdánál lehet kóstolót és palackozott bort kapni.

Nem meglepő, hogy a francia és a német nép kulináris hagyományai keverednek. Főételekben inkább a német, desszertekben a francia vonal az erős.

A régióban a sörkedvelők sem maradnak szomjasak, a helyi sörök méltán népszerűek. Az árpát a közeli síkságon termesztik, és a hegyi források kivló vízét használják hozzá.

Nagyon köszönjük a fotókat Kiss P. Dórának!