Elzász látnivalói: mesés falvak és borutak

Elzász ma Franciaország része, évszázadokon keresztül viszont franciák és németek harcoltak a terület birtoklásáért. Aki ellátogat ide, ezen nem is csodálkozik. A tartományt az egyik oldalon gazdag farmok, szőlőültetvények és sűrű erdők, valamint a Vogézek vonulatai, a másik oldalon a hömpölygő Rajna határolja. A bájos településekben pedig a német építészeti emlékek bűvülik el az ide érkezőt. Elzász látnivalói megérnek egy kiruccanást.

Az elbűvölő Elzász

Elzász Franciaország legkisebb régiója, hossza négyszerese szélességének. Nyugaton a Vogézek hegyvidéke található, keleten a Rajna völgye. A Rajna keleti határfolyó is. Délen egy kis rész a Jura hegységbe esik. Elzász legmagasabb pontja Grand Ballon, 1426 méteres magassággal. Területét Németország, Svájc, illetve Lotaringia és Franche-Comté régiók határolják. Székhelye az Európai Tanácsnak is helyet adó gyönyörű Strasbourg.

Elzász építészete igencsak egyedi. Egy hagyományos elzászi ház falazata fából és kukoricacsőből készül, tetejét lapos cserepek óvják, földszintjük kőből készült.

Szó mi szó, engem is igencsak elbűvölt amikor közel harminc évvel ezelőtt – még jóval a digitális fényképezőgépek korszaka előtt – egy Trabanttal Budapestről Kölnig utazva egy kis kitérőt tettünk Elzászba. Nem volt egy unalmas út az biztos. Strasburgban órákba telt, mire visszataláltunk a parkolóba a Trabihoz. Ez az egész út is megérne néhány bejegyzést. Talán majd egyszer sort kerítek rá…

Elzász története

A mostani bejegyzésem apropóját azonban Kiss P. Dóra gyönyörű fotói adták, amiket az alábbi sorok kiséretében kaptunk.

„Elzászi borút – szőlőültetvények között kanyarog meseszép települések között, a borús idő ellenére a színes, bájos látványtól derűsen zártuk az egész napos utazást. 🌞🌞🌞”

Elzász (elzászi nyelven Elsàss, németül: Elsass vagy Elsaß, franciául: Alsace) mindent felvonultat, amire egy turista vágyik: természet és kultúra, dombok, hegyek, várak, borvidékek és tipikus falvak váltják egymást. Székhelye az Európai Tanácsnak is helyet adó gyönyörű Strasbourg.

Elzász területe már több mint 7400 évvel ezelőtt is lakott volt. Kr. e. 1500-ig nomád vadászok, később kelta törzsek telepedtek le. Kr. e. 58-ban elfoglalták a rómaiak, ekkor alakult ki a híres borkultúra. Később a Német-római Birodalom részévé vált, Strassburg is ekkor indult virágzásnak. A 17. század közepén a felső elzászi területeket eladták a franciáknak.

1870-ben Poroszország és az Északnémet Szövetség csapatai legyőzték a franciákat. 1871-ben Elzász-Lotaringia néven létrehoztak egy új közigazgatási egységet, amely közvetlenül a német császár fennhatósága alá tartozott. Majd ismét a fraciáké lett. A versailles-i békeszerződés rendelkezése értelmében a győztes Franciaország ismét megkapta a területet. 1940-ben a nemzetiszocialista Harmadik Birodalom katonái vették át a hatalmat. 1944-ben ismét visszakerült Franciaországhoz.

Elzász látnivalói

A történelmi tények ismeretében nem meglepő Elzász építészeti hagyománya.  A hagyományos elzászi ház földszinteja kőből, falazata fából és kukoricacsőből készül. A fa jobban áll a földrengésnek, mint a kő és a Vogézek bővelkedett jó minőségű fában. A kő talapzat a tűzesetek terejedésének megakadáloyzása miatt volt hasznos.

Elzász városai közül többet is Franciaország legszebbjei között tartanak számon. Elég csak Strasbourg vagy Colmar csodálatosan épen maradt öreg városközpontjára gondolni.

Strasbourg

Strasburg csodálatosan helyreállított gótikus és reneszensz épületeit az Ile folyón hajózva is megtekinthetjük. A Notre Dame katedrálist, a gótikus székesegyházat 1277-ben kezték el építeni. Az Apostolok Galériája, az ónberakásos színes üvegablakok, a csillagászati óra, a 13. századi faragott Angyal Oszlop, a francia gótika és német szobrászat találkozása a katedrálist az elzászi kulúra legtalálóbb jelképévá teszi. A katedrális szobrainak legértékesbb darabjait kicsit távolabb, külön múzeumban tekinthetjük meg.

Több régi főúri palota is épület múzeumként funkcionál. Többek közt óriási porcelán gyűjteményt tekinthetünk meg és megismerkedhetünk az itteni zsidó közösség életével és az elzászi népművészettel. Eléremes elsétálni a Petit France (Kis Franciaország) emlegetett egykori tímár negyedbe is. A XIV. Lajos számára Vauban által épített erődítmény maradványa, a Barrage Vauban tetejéről csodás pnoráma tárul elénk.

Colmar

Strasbourgtól sokkal csendesebb, ugyanakkor talán még szebb Colmar városközpontja. Colmar Franciaország legnaposabb városa és az elzászi borok fővárosa. Nyaranta a különböző kulturális fesztiválok, adventi időszakban pedig hihetetlenül szép karácsonyi fényei vonzák a turistákat.

A Musée d’Unterlinden a vallálos művészt kiemelkedő alkotásai csodálhatók meg. Leghíresebb darabja a Matthias Grünewald által 1512 és 1516 között készített Issenheim-i oltárkép.

A Petite Venise (Kis Velence) városrész hangultos csatoráiról kapta a nevét. A Musée Bartholdi a New York-i Szabadság-szobor tervezőjének modelljeit, rajzait mutatja be.

Elzászi Borút (La Route des Vins d’Alsace)

Az Elzászi Borút (La Route des Vins d’Alsace) a régió egyik leghíresebb kulináris csodája, a Vogézek és Rajna-völgy közötti lankákon vezet végig. A vidék bájos középkori és 16. századi falvain át kanyargó utat az ország legszebb szőlőskert túrájának tartják. Az út szőlőültetvények között vezet, három kilométerenként érint egy kis települést, ahol a vendéget minden ültetvényes szívesen lát egy kis borkóstolóra.

Főként a fehérborai híresek, mint például a rizling vagy a muskotályos. Említésre méltó még a habzóbor és a pezsgő közötti átmenetet képező Crémant is.

A fentieken kívül a strasbourgi kuglófról, gyümölcsleveiről, ásványvizeiről és a strasbourgi kolbászról is híres ez a terület.

A borút legszebb települései:

• Oberna,
• Riquewihrt,
• Kaysersberg,
• Turckheim.

Több szőlős gazdánál lehet kóstolót és palackozott bort kapni.

Nagyon köszönjük a fotókat Kiss P. Dórának!