Plitvicei-tavak, a természet Disneylandje
Horvátország legfőbb idegenforgalmi vonzerejét a tenger adja, ám míg az csak nyáron csalogatja a külföldiek millióit, a lélegzetelállító nemzeti parkok egész évben várják a látogatókat. Közülük is kiemelkedik az egyik legismertebb és legszebb természetvédelmi terület a Plitvicei Nemzeti Park (Plitvice Jezera), amely Európában is egyedülálló látványosság. 1979 óta része az UNESCO világörökségének, látogatása telitalálat minden korosztály részére. Különösen nyáron érdemes előrelátónak lenni, mert a Plitvicei-tavak látogatása létszámkorláthoz kötött. Aki nem veszi meg időben a belépőjegyet, az könnyen hoppon maradhat.
Plitvicei-tavak kialakulása
A Plitvicei-tavak Nemzeti Park 1979 óta része az UNESCO világörökségének. Tavak, barlangok és vízesések egész sorát rejti. A Mala Kapela és a a Pljesevica hegyvonulatai között húsz, egymással összeköttetésben álló tó található.
A Plitvicei-tavak egy tájvédelmi körzet, egy tórendszer, a tavakat körülvevő hegyek dolomit és mészkő egyvelegéből épül fel. Ahol a vízáramlat akadályba ütközött, ott alakultak ki a mai vízesések. A víz erejének köszönhetően még ma is folyamatosan változik.
Az erdővel borított hegyek között évmilliók során a Korana folyó mély völgyet vájt a sziklába. A hosszú völgyhasadékban a karsztosodás eredményeképpen tizenhat tó jött létre, amelyek apró ereken, zúgókon keresztül.
A tórendszert tápláló Bijela rijeka (fehér folyó) és a Crna rijeka (fekete folyó) folyók víztömegükkel, sodrásukkal és erejükkel több ezer éven keresztül vájták ki, alakították ki a Plitvicei-tavak jelenlegi formáját.
A Plitvicei-tavak területe 20 000 hektár, amelyből valamivel több mint 15 000 hektár erdős terület, a vizek összes felszíne pedig 215 hektárnyi. Két nagyobb részre osztható: felső és alsó tavak vidéke.
A felső tavak a nagyobbak, ám ezek a békésebbek. Ezeket sűrű erdő fonja körbe. Míg a magas sziklafalak tövében meghúzódó alsó tavak körül inkább alacsonyabb növényzet jellemző.
A Plitvice Nemzeti Partk négy kisebb és tizenhat nagyobb tava lépcsőzetesen helyezkedik el, nem kevesebb mint kilencvenhét vízesée által összekötve.
A legfelső tóból kilépő víz mintegy hét kilométeres távolságot megtéve, csaknem zsáz zuhatagon keresztül érkezik meg a legalsó tóba. A jelentéktelen Plitvicei-patak is – melyről a terület a nevét kapta – ezen azalsó szakaszon ömlik a Koranába. Nem is akárhogy: bővízű, hetvenegy méter magas vízesés formájában.
A vízben mészkéreg von be mindent. a mederfenéken lévő kőzetet éppúgy, mint a vízbe hullott ágakat, fatörzseket. A mészkőszemcsék a tavak között természtes gátakat alakítanak ki, így a víz kristálytisztán áttetsző marad. A part közelében gyülekező, alamizsnára váró pisztrángok raja ettől olybá tűnik, mintha a semmiben lebegne.
A régészeti maradványok Kr. e. 1000-ből származó illír törzsi településről tanúskodnak.
Plitvicei-tavak látnivalói
A látogatóból az első és legnagyobb mgehökkenést a víz színe váltja ki. A hol smaragdzöld, hol azúrkék víztükör, a kék minden árnyalata úgy ragyog elő a dús lombok közül, mint a tompán csillogó féldrágakő.
Ösvényeken, pallókon követhetjük a víz útját, és sétánkat panorámabuszra szállva, a középső nagy tavon pedig hajókázással tehetjük változatosabbá.
A tórendszer alsó és felső tavakból áll. A legmagasabb tava (Proscanski tó) 637 méteren található, míg a legalsó 503 méter magasan. A 134 méter szintkülönbségen csodálhatjuk meg a vízesések sorozatát.
A változó magassági és talajviszonyok sokszínű növényvilág kialakulását tették lehetővé. A gazdag vadvilágot rejtő sűrű erdők pedig barnamedvéknek, farkasoknak és számos ritka madárfajnak adnak otthont.
A védett állatfajok közt van a fülesbagoly és a vidra is, a 140 madaárfaj között énekes- és ragadozómadarakat is megcsodálhatunk. .
A park fő látványossága a nagy vízesés, ennek tövében készül a legtöbb fénykép. A víz itt sekély tavacskába zuhog alá, háttérként pedig a természet által alkotott meredek sziklafalban és annak sárgászöld mohapárnáiban gyönyörködhetünk. A tavakat zöldbe burkolózó hegyek veszik körül.
A Plitvicei-tavakat már 1949-ben nemzeti parkká nyilvánították, rá harminc évre az UNESCO világörökségi listára is felkerült.
Plitvicei-tavak látogatása
Plitvicei-tavak autóval nagyon könnyen megközelíthető. Az M7-es autópályán egyenesen kell haladni egészen Zágrábig. Itt a tengerpart felé induló A1-es autópályán haladjunk Karlovacig. Karlovac előtt már jól láthatóan ki van táblázva a Plitvicei-tavak.
A Plitvicei-tavak egy nap maximum 10 ezer turistát tud fogadni. Minden nap, ünnepnapokon is reggel 7 és este 8 óra között van nyitva a nyári időszakban. Télen később nyitnak és korábban zárnak.
Bármely évszakot válasszuk is a Plitvicei-tavak vidékének felfedezésére, egészen biztosan nem fogunk csalódni, hisz minden időben csodálatos látványban lesz részünk. Tavasszal, hóolvadáskor a vizek megduzzadnak, ami különlegesen széppé teszi a tavakat és a vízeseséseket. Nyáron a zöldellő természet varázsa ejt rabul, ősszes pedig pirosas-barnás színekben pompázó tájban gyönyörködhetünk. Télen a jéggé válat tavakat ölelő, csipkefüggönyként ragyogó megfagyott vízesések nyújtanak mesebeli látványt.
A teljes park felfedezésére érdemes egy egész napot szánni. Az egyes távolságokat hajóval vagy busszal is megtehetjük. Ha elfáradtunk itt-ott padot is találunk. Érdemes ételt és italt vinni magunkkal, mert azt csak a főbejárati parkolónál tudunk vásárolni.
Plitvicei belépőjegy vásárlása
A belépő árai magukban foglalják a nemzeti park területén levő járművek használatának díjait is, így a kis hajóért illetve a buszozásért nem kell már külön fizetni.
A jegy mellé kapott térképen több ajánlott túra útvonalat is láthatunk. Vannak közöttük 2-3 órásak és egész naposak is.
Ha biztosra szeretnél menni, az alábbi linken tudod előre, online megvenni a belépő jegyedet:
https://ticketing.np-plitvicka-jezera.hr/Index.aspx?l=EN
Plitvicei-tavak télen
A legtöbb látogató nyáron érkezik, de a park egész évben myitva van és igen a látványos a befagyott Plitvice is. A korai sötétség miatt télen a park rövidített nyitvatratással látogatható.
