Egregyi szőlőhegy és pincesor Hévízen
Hévíz egregyi városrésze Árpád-kori templomáról és szőlőkultúrájáról is ismert. Kellemes 25 perces sétával vagy városi kisvonattal is elérhető az egregyi szőlőhegy, ahol a szőlősorok között meghúzódó hangulatos borospincék és éttermek csábítanak a helyi borok és gasztronómia felfedezésére.
Egregyi szőlőhegy és pincesor
„Egregyről, bár Hévíz része mégis külön számolok be, mert annyira egyedi. Hévíz belvárosától – ahonnan Dotto nevű túrista kisvonattal is ki lehet jutni – 1,5 km távolságra található. Ma leginkább borospincéi és vendéglői miatt látogatott. Már az i.e. 6 ezer évvel korábban is lakott volt a terület, de a legtöbb lelet a római időket idézi. 2015-ben nyílt meg Egregy múzeum, a mely bemutatja a környék történelmét. A múzeum kertjében található a feltárt ókori Villa Rustica épületének alapjai is. A borospincék között végigsétálva jutunk el az Árpád-kori templomhoz. Bizonyára nagy élmény az estét kint tölteni a hegyoldalban, mi napközben jártunk arra.” – kaptuk az ajánlót Arnhoffer Klárától.
A felsőörsi templom és a Tihanyi Bencés Apátság altemploma mellett az egregyi templom a harmadik épségben fennmaradt Balaton környéki Árpád-kori templom.
A templomhoz vezető út mindkét oldalán hívogató pincéket és éttermeket találunk.
A XIII. század első felében épült Árpád-kori templom a tájba helyezett magyar falusi kistemplomok legszebb példája, melyet nemzedékek óta használt temető vesz körül.
A templom első írásos említése 1341-ből származik. A 16.-17. században erősen megsérült, 1731-ben, barokk időkban renoválták, de meghagyták középkori formáját.
A homokkőből készült templom különlegessége a nyolcszögű sisakos tornya. A templomban a román korból származó keresztelő medence töredéke és egy középkori kereszt is látható.
Az egregyi szőlőhegy pincesorán az egyszerű kis borozótól a színvonalas éttermekig igen széles a skála. A pincékhez tágas terasz, hangulatos kerthelyiség is tartozik csodálatos kilátással a Keszthelyi-hegységre.
Nyaranta esténként több helyütt élő zene is szórakoztatja a Hévízi-tóban kipillett és a masszázsoktól felfrissült vendégeket.
Egregyen a borászatnak a római időkig visszanyúló hagyománya van, ekkor honosították meg a szőlőtermesztést a környéken. A török időkben a középkori falu elpusztult, elnéptelenedett. A 18. század elején betelepült német telepesek folytatták a tradicionális, Balaton környéki szőlőtermesztést.
A meleg, sőt néha tüzes talaj az előnyös klimatikus viszonyokkal együtt jó alapot ad a jó borok termeléséhez. A hévízi borvidék elsősorban fehérbor-termelő táj, de telepítettek néhány vörösborszőlő-tőkét is. Legelterjedtebb szőlőfajták: olasz rizling, szürkebarát és rizlingszilváni, de megtalálhatók itt a zöldveltelini, és a muskotályok is.
Az egregyi szőlőhegyet 1998-ban minőségi bortermelő hellyé, az itt termő borokat pedig balatoni tájjellegű borokká nyilvánították.
