Egervári várkastély – reneszánsz rendezvényközpont
Az egervári várkastély, Közép-Európa egyik legjelentősebb reneszánsz várépítészeti emléke. Magyarország nyugati védővonalának részeként hosszú ideig végvár volt. Uniós forrásokból megújulva napjainkban Nádasdy-Széchenyi-várkastély és Reneszánsz Látogatóközpont néven rendezvényközpontként üzemel.
Egervári várkastély története
A Zala megyei Egervár központjától 700 méterre, Vasboldogasszonyra vezető 7427-es út mentén található a középkori várkastély, mára rendezvényközpont.
Az itt álló mocsárvár első említése 1288-ból maradt fenn castrum Egerwar néven. 1325-ben a Geregye nemzetségből származó János és Mihály a birtokosai, akik később felvették az Egervári nevet. 1409-ben lerombolták a várat. Az újjáépítésre Mátyás király adott engedélyt Egervári László horvát bánnak 1476-ban. 1539-ben a sárvári várat és a lékai várat is birtokló Nádasdy Tamás felesége, Kanizsai Orsolya örökölte a rossz állapotú várat. A helyreállításokat a nádor apja, Nádasdy Ferenc felügyelte. Ekkor, 1539 és 1569 között nyerte el mai reneszánsz formáját a négyszárnyú, belső udvart körülzáró, sarkain négy ó-olaszbástyás erődítménnyel.
Kanizsa 1600-os eleste után Egervár lett a végvár. 1664-ben az első török ostromnak sikeresen ellenállt, de később törökök felgyújtották. 1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvéssel a vár a császári birtokba került. 1674-76 között bérlője, Radonay Mátyás zalavári apát állíttatta helyre. 1687-ben Széchenyi Györgyöt Szentgyörgy, Egervár és Pölöske várak kapitányává nevezték ki. 1712-ben a vár, Széchenyi György fiáé, Széchenyi Zsigmondé lett, aki a korábban megsérült északi szárnyat lebontatta, a déli és a nyugati szárny elé árkádos folyosót építtetett, és egy emelettel bővíttette a várkastélyt.
1760-ban egy tűzvész után ismét újjá kellett építeni. 1787-re a környező mocsár kiszárítása tönkretette a tartócölöpöket, így már nem laktak benne, egyes részeit magtárként használták. 1873-ig a Széchényi család volt a birtokosa, tőlük a Solymossy család vásárolta meg.
Az 1945-ös államosítás után a romos épület egyes részeiben lakások voltak, más részeit magtárként hasznosították. Csak az 1961-65 között kezdődött meg a helyreállítás. Az 1970-es évek közepétől a kastély udvarán Egervári Esték néven nyaranta színházi előadásokat tartottak. 2000-ben 450 fő befogadására alkalmas, sátorral fedhető nézőteret alakítottak ki. A várkatély turistaszállóként üzemelt, a délkeleti toronyszobájában a vár történetét bemutató kiállítás volt látható.
Nádasdy-Széchenyi-várkastély és Reneszánsz Látogatóközpont
2009-ben nyújtott be az egervári önkormányzat az európai uniós pályázatot a felújításra, mely eredményeként hazánkban egyedülálló reneszánsz látogatóközpontot alakítottak ki élményturisztikai, oktatási, színházi és kulturális elemekkel. Tervek szerint szálloda is nyílik az egyik szárnyban.
Interaktív elemekkel, okostelefonos és audioguide-os vezetéssel tették látogatóbaráttá a kiállításokat. A vezetés 20 állomáson keresztül mutatja be az egykori reneszánsz várkastélyok falai között zajló életet. A bútormásolatok és a korabeli tárgymásolatok kipróbálhatók. Nemcsak beleülhetünk a trónszékbe, beleshetünk a fiókok mélyére, de a tapintható tárlaton, kézbe is vehetjük a régi tárgyakat. A történelmi Magyarország további késő reneszánsz várkastélyait maketteken és interaktív elemeken keresztül ismerhetjük meg.
A kastély parkja, udvara és a kastélypresszó a kiállítástól függetlenül látogatható. A Várkastélytól északra, a Sárvíz patak partján található madármegfigyelő hely zintén önállóan és szabadon felkereshető.
Nyitvatartási és egyéb információkat a várkastély hivatalos oldalán találsz.
Nagyon köszönöm a fotókat Egresi Jánosnak!
